Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
Átl 53 Átl ag, cs. eszközli, rendeli, hogy vmit átírjanak. Innen: Átíratás, fn. -ebank, fu. (ker.) bank, hol bizonyos pénzösszeg, kereskedelmi jog másra íratik át. Alizzad, k. egész testében izzad. Innen: Átizzadás, fn. Átjár, A) k. egyik helyről a másikra jönmegy; B) cs. ereje vmit keresztül-hat; átjárta a hideg egész testemet, -ás, fn. 1) egyik helyről a másikra való jövés-menés; 2) szűkebb hely, hol átjárni lehet. Átjáró, fn. (haj.) hely vmely folyón, hol hajóval egyik partról a másikra átjárnak, -hely, fn. hely, hol átjárni lehet. Át-jö k. 1) a túlsó félről az innensőre jö; 2) á. é. az ellenféltől pártunkra áll. -jövetel, mn. a túlsó részről az innensőre való jövetel, -jut, k. sok baj után vhova megérkezik. Atka, mn. (állatt.) marhákat kínzó nyolclábú bőrféreg. Innen: Atkás, mn. Átkalézol, A) cs. bizonyos tért barangolva bejár; B) k. vhova barangolva eljut, -kandikál, k. vmely résen, nyíláson keresztül kandikálva néz. -karol, cs. vmit, v. vkit keresztülölel, karjával átfog Átkel, k. hegyen, folyamon átmegy; a hadsereg átkelt a Dunán. Innen: Átkelés, fn. -ö, mn. átkeléssel foglalkozó, átkelő hadsereg. —, fn. hely, hol átkelni lehet, v. szoktak. Átkényszerit, cs. átmenésre kényszerít, erőltető csapataink az ellent átkényszeriték a Dunán. Átképités, fn. (nyt.) nem saját, hanem átvitt értelemben vevése (szónak, mondatnak), metaphora. -zödik, k. képződésében változik, más képet nyer. Innen: Átképződés, fn. At-kerget, cs. kergetéssel átmenésre kényszerít. -kiabál, A) cs. vmely tért kiáltásainak hangjával betölt; átkiabálni az erdőt; B) k. vmely nyíláson, téren, kerítésen keresztülkiáltoz, -kiált, A) k. vmely résen, nyíláson, kerítésen keresztülkiáltó hangon szól: B) vkit kiáltással áthí. -kiáltó*, 1. Átkiabál. At-kigyózik, k. vmely téren keresztül kigyózatos görbületekben átvonul, -kínlódik, A) k. kínnal átvergődik, felén már túl vagyok, átkínlódom hát a másik felén is (Pet.) B) bizonyos időt kínlódva tölt el.kívánkozik, k. vhova átmenni óhajt. Átkos, mn. átokkal terhelt. Átkoz. cs. 1) átkot mond vkire; (szej.) átkozom a lelkét, enyhébb káromlás; 2) vmit mint a gonosz okát szidalmazza; átkozom a napot, órát, melyen megismertelek. Innen: Átkozás, m. -at, m. a. mn átok; az égnek átkozatja; harag átkozatja. (Fal ). -atos, mn. átokra méltó., -ódás, mn. 1) átkokkal való szitkozódás; 2) 1. Átok. -ódik, k. magára, v. másra átkokat szór; (szőr.) átkozódik, mint a kereketört kocsis. Innen: Átkozódó, mn. -ott, mn. 1) aki v. ami meg van átkozva; 2) veszélyes, ártalmas; (km.) átkozott a hal a harmadik vizben; átkozott szem volna, ki rajta nem kapna; 3) á. é. dévaj, pajkos; ejnyete átkozott. Innen: Átkozotton, Átkozottul, id. * Átkait, cs. áthord. -özés, -örködés, m. minden hozzánk tartozóval más lakhelyre való letelepedés, -űzik, -ütködik, k. más lakhelyre költözködik. Át-könyvez, cs. (kér.) vmit egyik könyvből a másikba átír. Átköt, cs. 1) másik oldalra köt; 2) vmit kötelékkel körülkerít, -ö, m. (haj.) a vitorlákat az árbochoz erősítő kötelék. Átküld, cs. vkit v. vmit a túlsó részre küld. -őlevél, fn. vmely kiküldött személy hitelesítő irata. Átló, 1. Átmérő. Át-láhaz, cs. (vad.) a vad egyik lábát áthasitja, s a másikat azon áthúzza. -fából, cs. nem mély vizen gyalog keresztülmegy. Átlac, 1) fn. tt-t. v-ot. nehéz fényes selyemszövet; 2) mn. ily szövetből készült; atlacruha. -érc, fn. (ásványt.) jegesült zöldes réz. -gálic, fn. atlacércből készített gálic. -os, -ozott, mn. sodrott selyemfonalakkal kevert szálakból szövött. -pillangó, fn. (állatt.) atlacfényü röpükkel biró esti pillangó, -réz, 1. Atlacérc. Átlag, Átlagos, Átlagot, 1. Általány stb. Át láncol, cs. 1) lánccal körülerősít; 2) lánccal elzár (pl. utcát). ? Átlát, m. vmely hegy oldalában kivágott földalatti út. Átlát, A) k. 1) vmely átvilágló, áttetsző testen, résen keresztüllát; 2) túlsó részre ellát; B) cs. á. é. vmit elismer, megért, felfog. Innen: Átlátás, mn. -ható, mn. felfogható, elismerhető, megérthető. -szatos. 1. Átlátszó. Átlátszik, k. 1) amely előtte levő test likacsain a szemekbe tűnik; az alsó ruha átlátszik a fátyolon. 2) bizonyos távolságon keresztül ellátszik ; a pesti dunasor boltiratai átlátszanak Budára. -ó, mn. (ttan) a világsugarakat magán keresztülbocsátó, mint az üveg, a fátyol stb. Innen: Átlátszóság, fu. Át-lékel, cs. vminek egész tömegén keresztül léket vág. -leng, A) k. lengedezve vmin keresztülvonul; a szellő átleng a mezőn; B) cs. viliit lengedezve áthat; kellemes érzelem lengi át szivemet. Átlényegül, k. lényegében átváltozik; (hitt.) a kenyér és bor állománya Ur testévé és vérévé változik,és, mn. 1) lényegileg átváltozás; 2) (hitt.) a kenyér és bor állományának Ur testévé és vérévé változása. 1. Urfelmutatás. Átlép, cs. és k. 1) az árkot, kerítést stb. egy lépéssel maga után hagyja átlépni a határt, v. határon; (szőj.) soha se lépd át küszöbömet, v. soha se lépj át küszöbömön, ne jöjj házamba; 2) á. é. átlépni a törvényt, illedékszabályokat, meg nem tartani; (szőj.) ő is átlépte már az ötvenet, elmúlt ötvenéves. Átlépti jegy, 1. Útlevél. Átlikad, k. likassá leszen. Átlikaszt, cs. szúró, v. vágó eszközzel, v. koptatás által vmin likat üt. Átló, m. (mt.) a szabályos négyszög két átellenes szöge között húzott egyenes vonal, mely a négyszöget két egybevágó háromszögre osztja (diagonalis),mozgás, fn. (tran) szöglet alatt ható két erő által eredményezett irány.