Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
Átl 54 — Át. Átlovagol, cs. és k. 1) bizonyos téri lóháton bejár; az erdőn, v. az erdőt átlovagolni; 2) a túlsó részen v. távolabb eső helyre lovagol; Pestről Budára átlovagolni. Átlóvonal: 1. Átló. Át-ló, cs. A) vmit lövés által kisikaszt. B) k. 1) túlsó oldalra lőj; átlőni az ellenfél táborára; 2) vmi felett ellő; átlőni a kerítésen.Kivel: A) cs. 1) vizet, folyadékot folytonosan fecskendez; átlövelni a vizet a túlsó oldalon égő házra; 2) á. é. a nap átlöveli sugarait a fél földgömbön, a fa levelein, v. a nap sugarai átlövelik a félföldgömböt, a fa leveleit; B) k. 1) folyadék, viz sebesen átröpül; az ugrókút vizsugarai átlövelnek a fák lombjain; 2) á. é. a nap sugarai átlövelnek a fák levelein. -lyuggat, cs. vmin keresztül likakat üt.,-lyaggatott, cs. likakkal ellátott, -lyukad, 1. Atlikad. Átlyukaszt, 1. Átlikaszt. Átmarat, cs. húsféle ételt elkészítés előtt vmi szerrel megpuhít, senyveszt, pácol. Átmars, m. (ht.) a katonaságnak vmely helyen való keresztülvonulása. -pl, cs. (ht.) vmely helyen keresztülvonul (a katonaság). Átmegy, k. 1) bizonyos téren, emelkedettebb testen keresztülmegy, röpül; az eldobott kő átmegy a ház tetején; átmenni a szomszédba; átmenni a hegyen, folyón; 2) á. é. a) az ellenfélhez pártol; átment az ellenséghez; b) vmit kiáll; sok bajon átmentem; a vizsgán nem fogsz átmenni; (km.) ő is átment az ebek harmincadján, megverték. Átmelegít, A) cs. vmit egészen meleggé tesz; B) melegsége távolabbra hat; ez a kályha a másik szobába is átmelegít, -szik, -ül, k. külső, v. belső hőségtől egészen meleggé lesz. Átmellőzés, mn. szónoki alakzat, midőn a szónok némely dologra nézve úgy tetteti, mintha arról hallgatni akarna, azonban mégis elmondja s e fogás által vonja rá a figyelmet. Átmenet, Átmenetei, mn. 1) egyik helyről, v. állapotról a másikra való menés; 2) (mint tárgy) hely, hol vhova átmenni szoktak, -i, inn. (ttud.) egyik állapotról a másikra való átmenés közötti; átmeneti állapot; átmeneti minisztérium, -iképlet, fn. (ásványt.) egyik ásványnak a másikra való átalakulata. Átmér, cs. 1) amely tért, testet egyik szélétől a másikig megmér; 2) egyenes vonalban egyik széltől a másikig terjed; 3) (vad.) hegyen, erdőn, vadaskerten átfut, -ő, fn. (mt.) a körzet egyik pontjától a középponton keresztül a körzet egy másik pontjáig húzott egyenes vonal. Innen : Átmérős, mn. Átmetsz, cs. ketté v. több részre metsz, keresztülmetsz.és, fn. 1) ketté v. több részre metszés; 2) (vizép.) folyam melletti töltésen vágott nyílás. Innen: Átmetszést, mn. -et pont, fn. (mt.) pont, melyen egyik vonal a másikat átmetszi.«, fn. (mt.) a körhöz tartozó egyenes vonal, mely a körön kívülről húzva a körzet két pontját érinti. Átmozdít, cs. amit a túlsó részre mozdít. -úl, k. távolabbra v. a túlsó részre mozdul. Átnedvesedik, k. egészen nedvessé lesz. Átnedvesit, cs. egészen nedvessé tesz. Átnéz, A) k. 1) átellenben távolabb eső tárgyra néz; Budáról, Pestre átnézni; 2) vmely résen, hézagon emelkedettebb testen keresztülnéz; átnézni a kerítésen; B) cs. 1) vmit jól szemügyre vesz, átvizsgál (pl. kéziratot); 2) á. é. vmely hibát megrovás nélkül hagy átnézni saját hibáit. Innen: Átnézés, fn. -eget, k. és cs. több ideig v. gyakran átnéz, -et, fn. vmely átvizsgált dolognak főbb pontjait tartalmazó foglalat. Innen: Átnézett, mn. -e, fn. a hivatalos iratokat, számadásokat átvizsgáló személy. Átnőtt, mn. (nt.) a szárat körülfogó válla (levél). Átnyargal, cs. és k. nyargalva átlovagol,nyílaz, cs. nyíllal átszűr. Átnyom, cs. 1) vmit likacsokon, nyílásokon nyomva keresztültör; átnyomni a szilvaízt a szitán; 2) á. a. vmely téren, hegyen, folyamon átkényszerít; az ellenséget átnyomni a Dunán,ul k. vmely téren, szorulaton akadályok dacára keresztültör; az ellenség átnyomult a határon. Átnyújt, cs. 1) kézbesít, átad; 2) vmit a másik oldalon levőnek odanyujt. Innen: Átnyujtás, m. Átnyúl, k. bizonyos téren keresztül, valahova nyúl. V. ö. Nyúl. k. -ik. k. bizonyos téren keresztül elnyúlik. V. ö. Nyúlik. Átok, m. tt. átkot; tb. átkok; 1) boszuból fakadó gonosz kívánatnak kifejezése; átkot mondani vkire; átkokkal illetni t’kit; átkokat szórni vkire; átok száll reá; (km.) lé tartja a szolgát; átok szitok a gazdát; (népd.) átok fogta meg a magyart; 2) katholikus értelemben a. m. egyházból való kizárás (anathema); átok alá vetni, kiátkozni, a mit a tridentumi gyülekezet átok alá vetett (6 án.); átok alá esni; 3) á. é. Isten átka, a. m. nagy szerencsétlenség; Isten átka van e nemzeten, -eskü, fn önátkozással erősített eskü. -hozó, mn. veszélyt, szerencsétlenséget, csapást okozó, -viz, fn. (bibi.) átokhozó viz. Átolvas, cs. irományt, könyvet elejétől végig elolvas. Atorna, fn. (nt.) Virginiából Európába átszármazott lombos növény. Átöklel, cs. 1) szarvával keresztüldöf; 2} szurófegyverrel átdöf; á. é. úgy néz, mintha szemeivel át akarna öklelni,ölel, cs. egyik, v. mindkét karjával átfog; (népd.) hogyha én átölelem karcsú derekad. Átölt, cs. szövetnemün tüt, melyben ezérna van huzva, szúr át. -és, mn. 1) a tűnek vmi szövetnemün átszúrása; 2) (msz.) a latin versekben a hangzóval és m-mel végződő szó utolsó tagjának kihagyása, -éget, cs. 1) a ruhán, öltönyön levő festést nagyából bevarrja; 2) a túlsó oldalon levőre öltögeti nyelvét. Átöltözik, Átöltözködik, k. 1) öltönyét leveti, és másikat vesz magára; 2) álruhába öltözködik. -tét, cs. 1) vkit más ruhába öltöztet; 2) vkit álruhába öltöztet. Átönt, cs. 1) folyadékot likacsos testen keresztülszúr; 2) vmit bizonyos téren keresztülönt; 3) folyadékot egyik edényből a másikba önt. -ötlik, kerésen, akadályon keresztülszúródik; átötlik a szeg a zsákon, -övez, cs.övvel körülkerít, -özönlik, k. 1) az árviz a töltésen keresztül ki- ■