Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
A, Á
Att 56 Atv dal fele irányozza lépteit,taszít, cs. vmit bizonyos téren keresztül a másik oldalra lök.tekint A) cs. 1) vmi iratot, nyomtatványt futva átolvas; 2) vmit röviden szemügyre vesz; B) k. egyik oldalról a másikra tekint. Atteláb, (állati) rovar, melynek szipla hátsó részén van. Áttelepedik, k. vmely helyről elköltözködve más tájon telepedik, honosodik meg. -it, cs. eszközli, hogy áttelepedjenek. Átteremt, cs. újjá teremt. Áttesz, cs. 1) vmely testet bizonyos téren keresztül, v. egyik helyről a másikra tesz; deszkát áttenni az árkon; 2) egyik lapról, v. könyvből a másikra, illetőleg a másikba átír; 3) hivatalban levő személyt egyik állomásról a másikra rendel; áttenni a katonákat, amely hivatalnokot; 4) egyik nyelvből a másikra fordít. Áttér. k. 1) egyik oldalról a másikra tér, fordul; 2) á. é. vallását változtatja, -tt, cs. 1) vmit egyik oldalról a másikra hajt; 2) egyik vallásból a másikba vezet, avat. -t, fn. vmely vallásfelekezetbe beavatott újonc. _ Áttétel, fn. 1) fordítmány egyik nyelvből a másikra; 2) katonáknak egyik állomásról a másikra való átrendelése; 3) 1.Átvitel. Áttetszik, k. 1) nagyon apró likacsokon némileg látható; 2) a világsugarakat nagyon kevéssé bocsájtja át magán; áttetszik a finomporcelán. Áttetsző, mn. (ásványt.) homályosan átlátszó. Áttövökörző, fn. (gyakorlati mt.) körző, melynek segélyével a szöget (Winkel) egyik lapról a másikra lehet áttenni, -vonasz. fn. (gyakorlati mt.) a szögeknek egyik lapról a másikra való áttételénél használt vonalzó. Áttivornyái,. 1. Atdözsöl. Áttol, cs. egyik helyről a másikra tol; túlsó oldalra tolakodik, k. sokaságon tolakodva keresztülhat, -at, fn. (ép.) vmely gerendának az épület falain kívüli része. Az-tollat, cs. (vad.) szárnyas vadat tarkójába szúrt tollával kivégez, -tölt, cs. vmit egyik helyről, v. edényből a másikra, illetőleg másikba tölt. -tör, A) cs. 1 .szita, rosta hézagain vmi puha testet keresztüldörzsöl; babot, borsót áttörni; 2) vmin rést, hézagot csinál, áttörni a falat. B) k. bizonyos akadályokon keresztülhat. -tündöklik, k. csillogó fénye az előtte levő test hézagain áthat. -tűz, cs. tűvel vmit átszűr, -tüzcsit, cs. minden részében izzóvá tesz. Átugraszt. cs. 1) embert, v. állatot kényszerít, hogy vmin keresztülugorjék; 2) á. é. cselédnek stb._ parancsolja, hogy vhova sietve menjen; majd átugrasztom hozzád szolgámat, -ugrat, A) cs. 1. Átugraszt; B) k. lóháton vmin keresztülugrik; az ügyes lovas átugrat a korláton, -ugrik, k. 1) vmi felett ugorva elhalad; 2) á. é. vmely szomszédos helyre sietve átmegy, majd átugrom hozzád délután. Átusz, k. és cs. 1) vmely folyamon, tón úszva áthalad; (km.) a mely eb egyszer átúszta a Dunát, máskor is megpróbálja az azt; 2) á. é. vmit nagyából, felületesen bevégez ; átúszni az iskolákat. -tnt, cs. és k. lóháton úszva vmely vizen áthalad. Át-utasít, cs. vkit más helyre, v. vmin keresztül útba igazit, -utazás, m. utazás vmely helyen keresztül, -utazik, k. vmely helyen, téren keresztül útját folytatja. Innen: Átutazó, m.öltet, cs. 1) vmely növényt egyik helyről a másikra ültet; 2) á. é. meghonosít,üreget, cs. vmely tömör test egyik oldalától a másikig üreget váj. -üt; A) cs. labdát, pecket stb. vmi felett elüt; átütni a labdát a házon; B) k. vmin keresztülszivárog; átüt a zsir az edényen, -űt, cs. bizonyos téren, körön keresztül v. egyik helyről a másikra űz; az ellenséget átűzni az erdőn,tizen, cs. a túlsó félen v. a szomszédban lakónak üzenetet küld. Átvádolás, m. (haj.) mikor a hajóhúzó lovakat viz ellenében meghajtják s akkor egyszerre elcsapják baltával a feszült kötelet, mire a hajó az igy okozott sebes lökés következtében a túlsó partra átcsap. Átvág, cs. 1) éles eszközzel vmely tömör testet kettévág; 2) átvágni a falat, a. m. ablakot, ajtót stb. vágni rajta. Innen: Átvágás, m. -at, m. vmely test átvágása által keletkezett metszet,tat, k. vmely téren keresztül, v. egyik oldalról a másikra nyargal. Átvakoskodik, k. vmely téren keresztül, v. egyik helyről a másikra sötétségben vagy vakon tapogatódzva átvergődik,vállal, cs. anyagi, v. szellemi terhet mástól felvállal, magára vesz. Innen: Átvállalás, Átvállaló, m. Átváltozás, m. állapot, midőn vkinek, v. vminek alakja, lényege, v. színe változáson megy át; (hitt.) a. m. átlényegülés. -all. mn. (ft.) a föld átváltozásához tartozó, azt illető, -ik. k. alakját, szinét, v. lényegét illetőleg változáson megy át. -óság, mn. (ft.) a föld tulajdonsága, melynél fogva az változáson megy át. Átváltoztat, cs. eszközli, hogy vmi más alakúvá, állományúvá legyen, -ás, mn. (mt.) vmely mennyiségtani képletnek más alakúvá tevése, -ható, mn. (mt.) megoldható, más alakúvá változtatható. Átvám, 1. Áltatvám. Átvándorol, A k. lakváltoztatás végett távolabbi helyre megy; B) cs. és k. bizonyos téren keresztül vándorolva megy; átvándorolni Európát, v. Európán. Átver, A) cs. 1) vmit bizonyos téren keresztül, v. egyik helyről a másikra verve hajt; a másik oldalra átverni a csordát; a labdát a házon átverni; 2) szitán, stb. vmely puha test hig részeit verve átnyomja; 3) vmit keresztüldöf; tőrrel verte át szivét; B) k. zsirnemü, v. olajos test vmin átszivárog; a kalapon átver az izzadság. -eget, cs. 1) gyakran v. több ideig átver; 2) vmin kopogtatva, v. veregetve likat csinál, -ekedik, -gödik, k. ügygyel-bajjal akadályokon , nehézségeken keresztül hat. -ö, f. konyhai eszköz, melylyel vmely puha test hig részeit szitán stb. verve átnyomják, ,-övas, fn. (msz.) vasból készített átverő. V. ö. Átverő. Átves, cs. vmin vésővel likat csinál. Átvesz, cs. 1) vmit a túlsó részről az innensőre vesz ; 2) á. é, a) vmit birtokul kezéhez vesz; ávenni az öröklött jószágot; b) bármi más célra kezéhez vesz; átvenni az irományokat. Innen :