Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Bán 67 Bán módot követ; növendékeivel jól, roszul bánik; 3) aminek gondját viseli; a kocsija lovakkal bánik. — Bank, nn. 1) (ker.) pénzváltó s kölcsönt adó nyilvános intézet; jegybank, földhitelbank; stb. 2) némely kártyajátéknál alapul kitett pénzösszeg. Bánk, nn. finév, Benedek; Bánk bán. Banka, 1. Bábuk. Bánka, fn. (seb.) köpölyözésnél használt üvegharangocska. Bank-adó, fn. némely játékban az alapul szolgáló pénzösszeget kockáztató személy,alap, fn. vmely bank működésének alapul szolgáló pénzkészlet. Bankár, fn. tt.-t. (ker.) 1) pénzváltással, váltókkal, állampapírokkal üzérkedő személy; 2) 1. Bankadó. Bankjegy, Banklevél, Banknóta, fn. a nemzeti bank által kiállított papirospénz. Bankó, fn. 1) 1. Bankjegy; (km.) több a bankó, mint a rongy; 2) * faláb, mankó, bankón járni. Bankócédula, 1. Bankjegy. Bánkódás, fn. tt.-t; több ideig tartó bánás, szomorkodás. Bánkódik, k. (an, en, on, ön) folytonosan bán, fájjal vmit; szomorkodik; gyermeke halálán bánkódik; bánkódtunk, mint a puszta vár (Vör.). * Bankos, fn. tt.-t; a gyermekek ijesztésére kitalált mumus. ? Bániás, Bánlat, fn. (ttud.) vmely pernek, törvénykezési ügynek tárgyalása, kezelése. Innen: Bánlati, mn. ? Bántott, mn. (ttud.) tárgyalás alatt levő, várgyaláson keresztülment. * Bannyas, mn. boglyas, kuszált hajúsodik, f. szörösödik; (madarakról) tollasodik). * Bannyas , cs. göndörré, bozontossá tesz vmit (gyapjút a báránybőrön). Innen: Bannyolás, fn. ? Bánát, cs. (ttud.) tárgyal, kezel (pert, stb.). Innen: Bánokt, mn. Bánság, fn. 1) báni méltóság; 2) 1. Bánát Bánt, cs. 1) vkit megsért, vkinek lelki, v. testi fájdalmat, bánatot okoz; ne bántsd a magyart (Zrínyi); viselete nagyon bánt engem, lelki fájdalmat okoz nekem; (szel.) te is jó katona, én is jó katona, ne bántsuk egymást; 2) vinihez hozzányúl; ne bántsd a másét; 3) vini betegség, baj kínozza; a nyavalya, a hideg bántja; mi bánt téged? mi a bajod? 4) á. é. a lustaság bántja, dolgozni nem akar. Innen: Bántás, fn. semmi bántása nem lesz. Bántalmas, mn. bántalmat okozó. Bántalmat, cS. sérteget vkit, bántalommal ilet. Innen: Bántalmazás, fn. Bántalmi, mn. bántalmat, sérelmet illető, arra vonatkozó, bántalmi per. Bántalom, fn. 1) vki ellen elkövetett sértő cselekedet; bántalommal illet, sért, bánt; 2) kórt.) beteges állapot, betegség; lázas bántalom, vád, mn. (trud.) a szenvedett bántalom miatti kereset a törvényszék előtt. Bántatlan, mn. 1) meg nem sértett; 2) érintetenül hagyott. Innen: Bántatlanul, id." Bánthatlan, mn. meg nem bántható, a mit megbántani nem szabad. Innen: Bánthatlanul, id. Bántó, mn. bántalmas, bántást okozó. Innen: Bántólag, ih. -dás, fn. tt.-t. sértés okozta kedvetlen állapot,dik. k. megbántás miatt fájdalmat érez. Bántogat, cs. vkit gyakran bánt, sérteget Bántság, mn. sérelem, bántalom. Banya, fn. 1) öreg anyó, vén asszony; 2) á. é. vén banya, a. m. zsémbes személy. Bánya, fn. 1) általában hegy alatti üreg, melyből különféle közhasználatú ásványokat ásnak ki; sóbánya, kőbánya; 2) külön, oly hegyek belseje, melyből különféle érceket ásnak ki; arany, ezüst, ereny, réz, ólom, vas, higanybánya; * 3) a) ércrészeket tartalmazó fürdő; b) gödör, melyben vályognak való agyagot taposnak ; c) a sertések feltárt fekhelye; 4) (gazd.) füllesztés végett kis kazlakba rakott dohány; bányában van a dohány. Bánya-ács, fn. a bányába szükséges famunkát készítő ács. -adó, fn. vmely bánya használatáért adóként fizetett pénzösszeg, -adomány, fn. hűbéri adomány, melynek tárgyát egy v. több bánya teszi, -bér, fn. vmely bánya használatáért az államnak bérül fizetett pénzösszeg. Bányabiró, fn. bírói hatalommal felruházott bányai tisztviselő, -ság, fn. 1) bányabirói hivatal, 2) bányapöröket tárgyaló törvényszék, -szék, fn. 1. Bányabiróság. Bányabirtok, fn. bányát magában foglaló birtokterület, v. bányából álló birtok, -os, fn. vmely bányát tulajdoni joggal biró személy. Bányacsipa, fn. mindenféle csepegő gyántás ásvány a bányákban. Bányácska, fn. maga nemében kis bánya. Bányadalom, fn. bányakezelés. Bánya-esküdt, fn. (b) alsóbb rendű bányai hivatalnok, -fa, fn. (b.) a bányaüreg oldalfalainak, tetőzetének támaszul szolgáló gerenda, -falazás, fn. (b.) a bánya oldalának, tégla-, v. kőfallal való megerősitése. -jegy, fn. (b.) fegyelem, mely alatt a bánya-személyzet áll. -felvigyázó, 1. Bányamester. Bányarémi, fn. 1) bányából nyert különféle fém; 2) a kovácsok legkeményebb faja. Bányag, fn. vegyes érc, mirecs-savas bányag. Bányagáz, 1. Bányalég. Bánya-gondnok, fn. (b.) a bányák épségben tartására felügyelő személy, -gőz, fn. (vt.) bányákban kifejlődő gyúlékony lég. -gróf, fn. (b.) a mellé rendelt tanácscsal a bányákat igazgató legfelsőbb rendű bányai hivatalnok, -gyám, fn. (b.) a bányaüregben meghagyott támul szolgáló szikla, -gyűlés, fn. (b.) a bányabirtokosok összejövetele, melyben a bányaügyeket rendezik, -haszon, fn. (b.) a bányából bizonyos időfolyam alatt kiásott ásványok öszlete. -ház, 1. Bányaépületek. Bányahivatal, fn. 1) bányai tisztviselő állapot; 2) tiszti személyzet vmely bányában, -nők, fn. vmely bányában bármi hivatalt viselő személy. -Bányajáró, fn. (b.) a bányászokra s bányaművekre felügyelő hivatalnok, -jog, fn. (b.) 1) bányanyithatási szabadalom; 2) a bányaügyeket illető törvények öszlete. * Bánya-kemence, fn. vesszőből font agyaggal tapasztott sütő kemence, -kép, fn. (b.) a bánya-üreg alakja, -kisértet, fn. a bányászok babonája alkotta képzeleti törpe lény, -kór, fn. az ásványok behatása által a bányászoknál kifej-5*