Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Bee 76 Bee Beceg, 1. Biceg. Beccpel, 1. Becipel. Becéz, cs. gyöngéden ápol. -tét, cs. kényessé tesz, elkényeztet. Beci, 1. Bece. Becikkelyez, cs. amit a hiteles iratokba iktat, hitelesít. Innen: Becikkelyezés, fn. -etlen, inll. és id. nem hitelesített, hiteles iratok közé nem iktatatott, becikkelyezetlen könyvek, apokryph könyvek. Innen: Becikkelyezetlenül, id. Becikkez, 1. Becikkelyez. Beci néz, cs. vmit öntött cinnel, v. cinlemezzel bevon. Becipel, cs. vmit félig emelve, félig vontatva vlova ügy gyes bajjal bevisz. Becinnel, cs. vmit beszennyez, befen, bemocskol. * Beckó, fn. állandó tréfaüző a fonókában, rendesen szegény szolgalegény, ki leleményes esze által jut az első gazdalegények társaságába. Becö, fn. 1) (nt.) bab, borsó, lencse, stb. hüvelye; 2) hüvelyes vetemény. Innen: Becős, mn. -ke, fn. (nt.) kicsiny becö -kés, mn. (nt.) becökével, kis maghüvelylyel biró. Becülöpöz, cs. (vizép.) a folyó medrébe cölöpöket ver. Becöveket, cs. 1) nyílást, rést cövekkel becsinál ; 2) vmely térre cövekeket ver. Becukroz, cs. vmit cukorral meghint, elegyít. Beeil , fn. 1) kisebbszerü száraz mérték; becs ,choenix, ez kis mérték vala, melylyel egy napra való abrakot adnak vala az ábrakosoknak, (Sylv.); 2) 1. Becö. Becs, fn. 1) amely dolognak tulajdonitott érték ; a minek nagy becse van, azon sokan kapnak; belső becs, mely mindég megmarad; változó becs, mely majd emelkedik, majd lejebb száll; 2) külön, az eladandó árú valódi értéke; a pénz becsét lejebb szállítani; 3) á. é. erkölcsi érték, kegyelet; vkit nagy becsben tartani, nagyra becsülni; vki előtt nagy becsben lenni v. állani. Innen: Becsi, mn. Becs, m. az ausztriai császár székvárosa; (km.) a magyarnak Pécs, a németnek Becs; az ökör ökör marad, ha Bécsbe hajtják is. Innen: Bécsi,mn. f Bécs, m. a. m. Bécsfillér. Becsal, cs. vkit csalogatva, csábítva vhova belli, -i, m. tréfásan a. m. korcsma, csárda, -ogat, cs. vkit csalogatva bemenésre bir. Becsap, A k. 1) beront], beüt; az ellenség becsapott az országba; 2) hirtelen besurran, beoson; becsapni a korcsmába; B) cs. 1) ajtót, ablakot gyorsan, nagy csattanással betesz; 2) italt hamarjában felhajt; becsapni egy pint bort; 3) sárral behány, befecskend. Innen: Becsapó, mn. -dús, -kod, cs. ismételve becsap; a szél becsapdossa az ablakot, -adik, k. magától csattanva becsukódik. ~ol, cs. csap segítségével egy darab fát más fadarabba ereszt. Becsár, m. vmely jószágnak a megbizott becsüsök által meghatározott értéke; becsárt szabni; becsáron alul eladni;arány, m. bármily pénznek értéke. Becsatol, cs. vmit csattal összeköt. Becsattan, k. csattanva bezáródik. Becsattant, cs. vmit csattantva bezár. Becsavar, cs. srófot stb. csavarással vmire ráerősít. -odik, k. egyenes vonaltól eltérve vhova befordul; becsavarodni a mellékutcába, -pl, cs. csavarféle eszközt vmibe befut. Becsbentartás, fn. becsülés. Becs-cím, fn. tiszteletbeli cím. -csökkentés, fn. vmi becsének értékének lejebb szállítása, -el, cs. vminek becsét, értékét meghatározza; ha dalköltészetünk legutóbbi haladását becsülni akarjuk, (Érd.). Becsellegő, mn. (haj.) szélfélt járó s ez irányban könnyen megszaladó (hajó), becsapó,bekapós. Becsempész, cs. vmit nem törvényes utón csempészve behoz. Becsen, cs. vmit titkon, lopva behoz. Innen: Becsenés, fn. Becsenget, A) cs. vkit csengetéssel bébi; B) k. 1) csengetyüvel templomba való bemenetelre jelt ad; 2) (nak, nek) vkit meglakoltat, majd becsengetnek neki, (km.) becsengettek neki, mint Derecskének a tatár. ? Becseny, 1. Gyémánt. Becsepeg, k. vmely nyíláson keresztül csepegve vhova beesik, -et, cs. 1) vmit bizonyos folyadék csepegetése által benedvesít; a zsebkendőt illatos vízzel becsepegetni; 2) folyadékot vmely nyíláson keresztül vhová cseppenkint beereszt; a vért az edénybe becsepegtetni. Innen: Becsepegtetés, m.tét, 1. Becsepeget. Becseppen, k. 1) vhová cseppenve beesik; a viz becseppen a zsírba; 2) á. é. vmely hivatalba stb. váratlanul, mintegy tudtán kívül jut tbe. -t, cs. egy csepp folyadékot behullat. Becserél, cs. bármily birtokot hasonértéküvel elcserél. Becserepez, cs. cserép-zsindelylyel beföd. Becsérték, m. a becslő bizottmány által tulajdonitott értéke vmely jószágnak. Becsert, cs. (msz.) cserbéjból készített lúgba áztat (bőrt). Becses, mn. tt -t. v.-et. 1) nagy értékű, drága; 2) kedves, tiszteletre méltó; vettem becses leveledet ; tisztelem becses személyét. Innen: Becsesség, fn. -ít, cs. 1) aminek árát, értékét emeli; 2) tiszteletre méltóvá tesz. Innen: Becsesítés, fn. Becsedlen, mn. aminek ára, értéke nincs. Becsfegyver , fn. ünnepélyes alkalmakkor diszül használt fegyver. Becsfillér, fn. a fillérnek egy neme; soha sem én rám, sem szolgámra egy becsfillért sem költött. Bécsies,mn.Bécsben divatos, szokásos. Innen : Bécsiesen, id. Becsikar, cs. erősen beszorít, az ajtó becsikarta kezemet. Becsinál, cs. 1) nyilást, lyukat bedug; 2) amit bepakol, becsomagol ; becsinálni az elküldendő könyveket; 3) húsételt lében elkészít; csirkét becsinálni; 4) * a földet beveti, és beboronálja. Innen: Becsinálás. -t, mn. 1) bedugaszolt, berakott; 2) levesen főtt, készített, becsinált hal. t, fn. levesen készített húsféle étel. Becsip. A) cs. 1) aminek kis részét erősen beszorítja; a tüskés becsipte kezemet; 2) á. é.a) vkit bezárás végett elfog; becsipni a tolvajt; b) pénzt vesz be, jövedelmet húz; ma húsz forintot csíptem be; B) k. széles kedvűségig iszik, -et, cs. 1) eszközli, hogy vki becsipjen vmit, vkit; 2) eszközli, hogy vki félrészeg legyen, -tét, cs. vmit bizonyos eszközzel szűk hézagba szorít.