Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)
B
Belekottyan, k. vkinek szavába belevág, beszéd közben hívatlanul felszólal; ne kottyanj bele mindenbe ; (km.) kotty belé, szilvalé, téged horgollak. Beleköt. A) cs. 1) zsákba, kedvébe stb. vmit beleszorít, köt; belekötötte holmiját egy kendőbe; 2) kötőtűvel harisnyába, erszénybe vmi alakot köt; a harisnyába belekötni vkinek nevét; 3) a feltételek közé tesz, vmit kiköt; (szel.) az életemet kötöm belé, a fejemmel állok jót érte. B) k. veszekedési viszketegböl vkibe belekapcáskodik. Belekötekedik. Beleközeledik, k. veszekedési viszketegböl vkibe belekapcáskodik. * Belekut ul, k. vmibe ujjait kutatva beledugja. Bélel, 1. Béli. Bélelő, m. (b.) a bányaüreg oldalainak deszkázatát elkészítő iparos. Belemegy, k. 1) bemegy vmely tömeg közepébe; belemenni a vizbe, a búzába; 2) 1. Belefér. Belemerül, k. 1) cseppfolyó testben elmerül; a csónak belemerült a folyamba; 2) á. é. lelke, gondolata ami által el van foglalva; belemerült az olvasásba ; belemerült a kicsapongásokba. Belemint, fn. (ásványt.) fekete hegyes kő, melyet a nép villámnak, mennykönek tart. Belead, fn. (nt.) mérges növény a csalmatokok osztályából ; máskép : bolondítófű, disznóbab (Hyosciamus niger). Belendek, 1. Beleírd.) Beléndekek, mn. 1) beléndet termő v. azzal mérgezett; 2) á. é. féleszű bolondos. Beléndek-ír, fn. beléndből készített gyógyszer,mag, fn. (nt.) a belénd-növény magja; (szőj.) beléndekmagot evett, megbolondult, elment az esze. -vonat, 1. Beléndek-k. Bolondos, mn. kicsapongó, buja, és ott eltékozlotta 6 javát, élvén beléndesül (münch. c.). -kedés, fn. bujálkodás, kicsapongó élet. -kedik, k. bujálkodik, kicsapongó életet életet él. -ség, fn. bujaság, kicsapongás. Belendni, 1. Belénd. Beléndmag. 1. Beléndekmag. Belény. 1. Bölény. Belényes, m. finév, Bellinus. Belényes, 1. Bölényes. . Belenyugszik, k. vmire egész megnyugvással rááll, v. vmit egész megnyugvással tűr; a nép nem akart belenyugodni a hatóság akaratába. -nyugvás, m. vminek egész megnyugvással való tűrése vmibe egész bizalommal való beleegyezés, -vkik, -okul, k. gyakorlás által vmi dolog véghezvitelében ügyességet , könnyűséget szerez; beleöltni vmely hivatalba. -öl,cs. 1) vkit folyadékba, különösen vizbe fulaszt; beleölte magát a tóba; 2) á. é. a) (vh. nm.-sal) magát vmivel tönkre teszi; beleöli magát a sok munkába; b) vmire pazarlásig költ; beleölte minden pénzét az építkezésbe,őszüli k. 1) vmi miatt megöszül; beleőszült a sok bába; 2) vmely munka, állapot folytatásában megöregszik, megőszül. Belép, k. vminek felületét befedi; az asztalt belepte a por. Innen : Belépés, m. Belép, k. 1) vmibe, v. vhova lábát lépve beteszi; belépni a sárba, szobába; 2) á. é. bizonyos időszakot, állapotot megkezd; belépni a férfikorba, a télbe; belépni az uj hivatalba, a szolgálatba. Innen : Belépés, fn. -csel, 1. Belépdel. Belépdel, k. apró, lassú léptekkel vhova bemegy. ? Beleped, cs. vmit takaróval befed. Belépet. Beléptet, cs. rendeli, eszközli, hogy vki belépjen,és, fn. vkinek vmely hivatalba, állapotba való bevezettetése. Belepez, 1. Beleped. Beleplez, cs. vmit lepellel befed. Innen: Beleplezés, fn. Belépti-díj, fn. pénz, melyet vmely zártkörű mulatságba bemenni akaró a bemehetésért fizetni tartozik,jegy, fn. jegy, melynek előmutatása mellett vmely zártkörű mulatságba bemenni lehet. Bele-ragad, A) k. horgassága, v. ragadóssága miatt vmihez tapad, vmibe belekapaszkodik; a szurok beleragadt a ruhájába. B) cs. vmit erőszakosan, hirtelen beleránt vhova; a lovak beleragadták a kocsit a folyamba, -romlik, k. vmi munkában elromlik; beleromlott a műszere, -rozsdásodik , k. a rozsda miatt beleszorul; a kulcs belerozsdásodik a zárba. Bel -erő, fn. vmely test belsejében működő erő; 2) á. é. szilárd akaratban nyilvánuló lelki erő. Innen: Bel-erős, mn. Belerögzik, k. vmiben, v. vkiben gyökeret ver, szokássá, természetévé válik. Bel-erősités, fn. (ht.) vmely vár, tábor belsejének megerősítése, -érték, fn. 1) vminek mindenki által elismert változatlan értéke; 2) á. é. erkölcsi érték. Belerúgtál,k. 1) vmibe sebes nyargalással beleugrik , belerúgtatni a folyamba; 2) á. é. hebehurgyán más szavába vág. Belérték, fn. (bölcs.) belső érzék, a lélek működése. Beles, mn. tt. -et, v. -t; béllel, maggal, velővel bíró, sűrű, tömött; beles mogyoró; beles kenyér, melynek aránylag kevés héja van. Bélés, fn. tt.-t; rétes féle sütemény, töltelékkel; lekváros, káposztás, túrós, szőlős, cseresnyés bélés, túrós bélés, vastag, széles, kóstolja kend, bek jó édes (népd.). —, mn. 1. Bélés. Bélés, 1. Béllés. * Belesbelül, id. legbelül. Belesleg, id. belsőleg, belsőképen. Bélessütés, mn. (km.) bélessütéshez, úri névhez sok kívántatik. Belesül, k. 1) vmivel összevegyülve azzal együtt megsül; a légy belesült a kenyérbe; 2) sülés közben belepárolog ; belesült a zsír a pecsenyébe ; 3) á. é. vmely elkezdett dologban elakad, fönakad, azt sikeresen be nem végzi; belesülni a beszédbe. Beleszakad, k. 1) vmely test az alap leszakadta miatt vmibe beesik; beleszakadni a roszul befedett száraz kútba ; 2) húzás közben elszakadva bent marad; aparéj gyöke beleszakadt a földbe; 3) megerőltetés miatt tetemesen megsérül; beleszaa nagy emelésbe. Beleszalad, k. 1) szaladva ahova bemegy; az egér beleszaladt a ládába; 2) á. é. a hegye hirtelen belenyomul ; a tű beleszaladt a kezembe, -számlál, cs. vmi közé számlál; a kiadásokba a borravalót is beleszámlálni, -szeret, k. 1) szeretet, v. szerelemre gerjed vki iránt; 2) á. é. vmely tárgyat birni óhajt ; beleszeretni vkinek kalapjába