Ballagi Mór (szerk.): A magyar nyelv teljes szótára 1., A, a - K. Kar (Budapest, 1867)

B

Bél 94 Bén verő­gép fenéklapja. -vas, fn. 1) vas, melylyel a ■vámhivatalokban az árucikkeket bélyegezik; 2) vas, melylyel a barmokat, faedényeket stb. bélye­gezik. Bélyegzés, fn. tt.-t; 1) vmely tárgynak a szo­kott bélyeggel való ellátása; 2) á. é. ismertető jel­lel való felszerelés, erkölcsileg jellemzés,­­bér, fn. a városi hivatalban különféle mértékeknek köz­ségi bélyeggel való hitelesítéséért járó díj. Bélye­gzet, fn. erkölcsi ismertető jel. Bélyegzett, mn. 1) bélyeggel ellátott ; bélyegzett mérő; 2) a természettől v. az emberek által megje­lölt; óvakodjál a bélyegzett embertől; 3) á. é. go­noszságáról ismeretes. Bélyegző, mn. 1. Bélyegező, mn. 1) bizonyos jegynél fogva megkülönböztethető; a majmok bé­lyegző tulajdonsága a négykezűség; 2) á. é. erköl­csileg jellemző; bélyegző arcvonások,­­vas, 1. Bé­lyegvas. Belyuk­ad, k. (személyt.) látható kislerc nélkül lyuk támad a felszínén; belyukadt a kalapom. -ászt, cs. vmin befelé lyukat üt. -gat, cs. vmin befelé több lyukat üt. ? Belz, cs. 1. Belebbez. Innen: Belzés, fn. : Belzet, fn. (kér.) vmely kereskedői iromány­nak belső szövege, foglalat, tartalom. Bemagol, cs. a tartalomra nem eszmélve szo­kat betanul; szajkó módon bemagolja a leckét. Bemálház, cs. vmit málhába, csomagba köt. Innen: Bemálházás, fn. Bemarja magát, vh. csípős, erős nedv vmely test belsejébe eszi magát; a kénsav bemarja magát az ércbe. Bemarat, cs. eszközli, hogy vmely csípős nedv vmibe beegye magát. Bemarkol, k. markával vmibe benyúl; be­markolni a lisztes ládába. Bemars, m­.(ht.) a hadseregnek vhova való be­vonulása. -pl, k. (ht.) csapatosan bevonul. Bemárt, cs.­­) vmit vizbe v. más folyadékba belenyom, s abból ismét kihúz; bemártani a gyer­­tyabélt a faggyúba. 2) á. é. bajos állapotba kever; a hitelezők bemártják a könnyelmű adósokat. Innen : Bemártás, m­. -ogat, cs. vmit többször bemárt. Bemász, k. 1)vhova mászva bemegy; bemászni a szobába az ablakon; 2) á. é. vmi bajba keveredik, bebonyolódik; bemászni az adósságba fülig. Innen. Bemászás, m­.­­dogál, k. többször bemász­ -ik. 1. Bemász. Bemázol, cs. 1) vmit mázzal beken , bemázolni az agyagedényt; 2) bútort, ajtót stb. festékkel be­színez ; 3) vmit zsirral, enyvvel, agyaggal stb. be­ken; 4) vmit bemocskol; 5) á. é. arcát durván, észrevehetőleg befesti; pirosra mázolta be képét. Innen : Bemázolt, mn. Bem­ázsál, cs. különféle árucikkeket a raktárba való betétei előtt mázsán megmér. Bemegy, k. 1) lábain haladva vhova bejut; 2) gyalog, lóháton, szekéren, hajón beutaz vhova, hajón, vasúton bemenni Pestre; 3) beszivárog, be­­foly; a viz bement a csizmámba; 4) tömege meg­engedi, hogy amibe benyomassék, befér; a lábam nem megy be a csizmámba; e zsákba bemegy két mérő gabna. 5) (ht.) 1. Bemarsol. Innen: Beme­­nés, fn. Bemén, 1. Bemegy. Bemenet, A) fn. 1) a bemenés tárgya; bemene­tét eszközölni vhova; pompás bemenet; 2) nyílás, melyen a bemenés történik, bejárat. B) id. beme­nés alkalmával; bemenet találkoztam vele. -ár, mn. vmely látványos helyre stb. való bemenetért fize­tett pénzösszeg, -el. 1. Bemenet. Bemenet-jegy, 1. Belépti-jegy. Bemer, Bement, cs. 1) vmely folyadékba me­rít ; bemeritni a vedret a vizbe; 2) öblös eszközzel folyadékot vmely edénybe tölt; bemeritni kádba a vizet. Bemér, cs. 1) berakás előtt vmit öblös mérték­kel megmér; bemérni a gabonát a magtárba; 2) be­rakás előtt vmit súlymértékkel megmér; bemérni a raktárba a lisztet; 3) a mérést bevégzi. Bemerül, cs. 1) vmely folyadékba merül; a hajó négy lábnyira merült be a folyamba; 2) vmely folyadékba besülyed; bokáig bemerülni a sárba; 3) 1. Belemerül. Bemesterkél, cs. vkit, vmit vhova ravaszság­gal betesz, behelyez; vkit vmely hivatalba bemes­­terkélni. Bemeszel, cs. 1) vmit mészszel fehérré tesz; bemeszelni a falat; 2) á. é. bemeszelni magát, az arcát, fehérre befesteni. B­emeszel, cs. vmit mészszel bemocskít. Bemetek es. 1) éles eszközzel szilárd testen vágásokat tesz; bemetélni a szoba bútorait; 2) vmit felmetélve vmibe behány; bemetélni az ubor­kát a tálba. Bemetsz, cs. 1) éles eszközzel vmit behasít, rajta metszést csinál; 2) vmibe bizonyos jegyet, betűt metsz; ezüst kalánba vki nevének kezdőbetűit bemetszeni. Bemocsk­it, Bemocskot, cs. 1) vmit becsi­­nyít, mocskossá, piszkossá tesz. bemocskítni az öltönyt­, 2) á. é. vkit becsületében meggyaláz. Tolódik, -ni, k. mocskossá, piszkossá lesz. -ősit, 1. Bemocskít. Bemohos­it, cs. okozza, hogy vmi mohossá legyen, -odik, k. mohossá lesz, mohhal benő. -ult, mn. mohhal benőtt. Bemond, A) cs. l)házról házra járva hivatalosan bejelent vmit; bemondani a temetést; 2) vkit bevá­dol ; 3) vmit bevall; bemondotta minden gonoszsá­gát; B) k. (nak, nek) vkinek oda beszél; majd be­mondok én neki. Bemorzsol, cs. vmit morzsolva vmibe behány; bemorzsolni a kukoricát a szakajtóba. Bemos , cs. mozgásban levő cseppfolyó test vmit ahova bedönt; az árvíz bemosta a parton levő szálfákat a folyamba. Bemutat, cs. 1) vkit mással személyesen meg­ismertet; a tanuló ifjút bemutatni a tanárnak; 2) vmit megnézés, meghallgatás végett, előterjeszt; bemutatni vmely irodalmi művet; 3) felajánlani, áldozatot bemutatni; 4) (kér.) váltót látás, fizetés, elfogadás végett előterjeszt. Innen : Bemutató, fn. Bemutatás, fn. (kér.) személy, kinek a váltó bemutattatik. Y. ö. Bemutat. Béna, fn. nőnév, Benedicta. Béna, fn. 1) általában testileg nyomorék sze­mély; (km.) béna gyerek is kedves az anyjának; 2) külön, csonka kezű, lábú személy; (km.) ki a bé­nát neveti, az maga ne sántikáljon; ( mn. 1) nyo­morék; 2) csonka kezű lábú; 3) (vad.) szárnya­­ szegett. Innen: Bénaság, fn.

Next