Egyetemes Magyar Encyclopaedia 1. A-Ajuga (Pest, 1859)
A - Aetna
865 866 A5TNA. helyett, e czim alatt: Biplia latrixa ixxaicexa (Tizenhat könyv az orvostanról). Gálén állításait sokszor kísérletekkel bebizonyítja.—Boncztannal is foglalkozik, és attest némely részeit nagyon érdekesen irta le. Ő alapította meg a physiologiai semiotikát (feltant). — Több kórt is említ, melyeket Gálén még nem ismert. — A szembetegségeket nagy szabatossággal tárgyalja. Munkájából tanuljuk, hogy a régiektől oly gyakran emlegetett Lycanthropia (szószerint farkas-emberlét), koronkinti őrültség, midőn az ember turul mint a farkas. Innen magyarázható a babonahit a farkassá vált emberekről. — Az első könyv megjelent Velenczében 1534. Aldus Manutiusnál. — Horn kiadta Lipcsében (1654.) a 9. könyv, 25. fejezetét. — Hebenstreit pedig Tentamen philolog. medic, sistens Aetii libri IX. aliquot capita. Es : Aetii dvtxdatuiv libri IX. cap. 28., exhib. tenuioris intestini morbum, quemileon et chordapsum dicunt. Lipcse 1757. Görögül és latinul. — J. Magnus a Tengströmii Commentationum in Aetii Medici anecdota Specim. I., sistens libri IX. cap. 41. népi átra vidcnv (belgilisztákról). 1817. —Aetius Amid., Anecdota ex cod. Mis. Lips. ed. Car. Kühn. Lipcse, 1833. i Etna (az újabb földirat szerint). Ezen tűzokádó - hegy Siciliában kupalaku roppant hegységet képez, melyet számtalan hegynyilás szeldel, s mely az egész sziget felett a legmagasabban emelkedik. A sziget mostani felosztása szerint, fekszik e sziget keleti részében, az úgynevezett Valle di Démona-ban; a köznép által Mongibello-vak (Monte Gibello, a még az arabok idejéből fennmaradt nevezet; Gibel arab nyelven hegyet jelent) neveztetik, s tövének a legrövidebb kerülete 83 olasz (nápolyi) mérföldet tesz; magassága, Dolomieu szerint, 13,000 láb. Határvonalát, Alberti szerint, a Symcethus, a mostani Catania vagy Giaretta, az Achates vagy Onobola, a mostani Cantera vagy Alcantara folyók, és a cataniai tengerpart jelölik. Közönségesen a következő három színvonalra osztatik fel: az alsó (gabina-termő, régióné costa), közép (erdős vonal, régióné nemorosa vagy sylvosa), és felső (havas vonal, régióné nevosa vagy discoperta). Orma, amelyen a legutóbbi tűzokádó nyílás kerülete alig 3—4 olasz mérföldet tesz,és főleg az északi oldalon csak igen ritkán ment a hótól. A felmenet a hegy legmagasabb csúcsára atalán véve igen bajos, sokszor veszélyes, s csak ritkán sikeres, amennyiben az e vulkán körüli változékony időjárás következtében annak ormát sokszor egy perez alatt sűrű felhő veszi körül, kegyetlen hózivatar keletkezik, mindent megdermesztő és fagyasztó hideg áll be, és fekete kengőr fejlődik ki, mely a toroknyílás legszélsőbb falaitól, sokszor igen veszélyes szélvihar kíséretében ereszkedik alá. Leginkább Catania felől szoktak felmenni a hegyre. Erre nézve, Grass szerint, ki az újabb utazók közt e hegyet a leghosszabban észlelte, a legalkalmi Magy. Encyclopaedia, majd a nyár és ősz. Tavaszkor a felmenés fölötte veszélyes. Ha az idő tiszta, úgy a kilátás a hegy ormáról majdnem végtelennek mondható. Egész Siciliát, az ezen szigetet környező tengert, a partoktól 20 mérföld távolságra fekvő összes szigetekkel együtt lehet nagyitó üvegen át szemlélni. A különböző régiók, és pedig legfölül a hóval fedett, kopasz és sivatag, alább az erdőkkel borított s nyilásos, s végre legalól a szőlőkkel és szántóföldekkel fedett színvonalak egymástól elkülönített övezetekként tűnnek elő. Valamennyinek hosszában, minden oldalon láthatók a barna lávafolyások, melyek valamely szörnyeteg káromlásaiként a hegy gyomrából nyíló beláthatlan tűztorokból kiömölvén, a hegynek legfelsőbb kérgét egész a tengerig körülvenni látszanak. Itt-ott, különösen a közép regió felső széle körül régibb , vagy kfjabb kiégett, kialudt vagy még füstölgő kisebb tűzokádó csúcsok emelkednek, melyek közt a Monte Arso és a Bamboloso a legnevezetesbek. A régiebbeket néhol kis fenyő- vagy bükkerdőcskék borítják. Alantabb már tölgyerdők, s még alább lombos gesztenyefák mutatkoznak; a hegy tövében pedig fenyő-, mondola-, Cyprus- és egyes pálmafák büszkén emelkednek a pompás oleanderek és aranyrepkény közül. Átalán véve úgy látszik, hogy ilmna azon pont, mely körül Európában, a déli legszélsőbb foktól fel egész az északi pólusig találtató összes növényzet mintegy öszpontosítva van. Az őskorban az alma alsó lejtői s töve körül nevezetes városok virágzottak, s ezekben ismét nagy élénkség, legkivált a politika, tudomány és művészet tekintetében uralkodott. Jelenleg amazoknak helyein szegényes városkák és falvak, vagy pedig nyomorult majorságok szórvák el, tömve szerencsétlen, félig kiéhezett (szám szerint 90—100,000-nyi) lakosokkal. Az egykori idylli világnak, mely azt eleveníté, legkisebb nyoma sem maradt fenn. — Újabb időkben ezen felette nevezetes hegynek terjedelmes leírását a következő szerzőktől leírjuk: Ferrara, cataniai abbate azt a legtökéletesebben irta le „Storia del Etna11, — s utána Dolomieu „ Voyage pittoresque” czímű munkáiban, nemkülönben Brydone és Bartels, gr. Stolberg, Seume és Grass — ismeretes útleírásaikban. Történetét és topographiáját adták: Stomotheis, Ant. Philotheuse czímmel: „Topographia Junnae montis.“ 1591. 4-dr., továbbá Cluver és Kircher. A legszebb költői ecsetelését adta Pindar, az első pythiai hőskölteményben. A régibb írók a mi időszámításunk kezdetéig nyolc jelentékeny kitörést említenek; az összes kitörések számát napjainkig (30—40) különféleképen határozzák meg az írók, a mint t. i. a több egymásra következetteket egynek vagy többnek veszik. Újabb időben a legdühösb kitörések valának az 1536-, 1537- és 1666-iek. Ez utóbbi évben (márt. 9-én) történt a legborzasztóbb kitörés ; a hegytető három helyen haladt végig; 49 várost és 700 templomot rombolt szét, s