Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)

A - Ascanius (Euryleon, vagy Julus) - Ascarich - Ascarina, Forster - Ascaris - Ascensio - Ascesis

5 ASCALON.—ASCESIS. 6 városban vert le Samson 30 philistaeust ; a ma­­chabaeus törzsbeli hős Jonathan pedig kétizben foglalta el. Később Herodes nagy gonddal csino­sította e várost, benne fürdőket épittetett s kuta­kat készíttetett. A lakosok zsidók elleni gyűlöle­tüket a keresztényekre is kiterjesztették annyira, hogy a hitehagyott Julián császár korában még a keresztény aggkorúakat és szüzeket is meg­gyilkolták ; utóbb a keresztes­ vitézeknek is es­küdt ellenségei voltak, noha mindemellett Asca­­lonban igen korán számos keresztény volt, miu­tán az első n­enei, a 381-ben tartott konstanti­nápolyi, a 415-ben egybegyült diaspoli, a ch­alce­­doni és 536-ban tartott jerusalemi zsinati okira­tokban ascaloni püspökök is vannak az ezen ok­iratokat aláírt püspökök közt. Omar khalifa alatt Ascalon, akkortájt igen erős város, a moslimek hatalmába került . 1099-ben a keresztesek aug.­­hó 12-én Bouillon Gottfried vezérlete alatt meg­győzvén az egyiptomiakat, Palaestinát elfoglal­ták; de Asealont be nem vehették egész 1157-ig, midőn III. Balduin, Jerusalem királya, öt hónapi ostrom után elfoglalta. IV. Balduin Asealont nász­­hozományul adta nővérének, midőn ez Montfer­­rati Vilmoshoz ment férjhez. 1187-ben azonban Saladin vette be Asealont és azt az Arsut mel­letti, a keresztényekre gyászos csata után 1191- ben szétromboltatta. De 1192-ben oroszlánszívű Richard visszafoglalta Ascalont a saracenektől, és ismét fölépítette. Végre 1239-iki nov. 13-kán a keresztesek Ascalon mellett tökéletesen meg­veretvén, Ascalon 1247-ben végkép a moh­am­­medánok hatalmába jutott. (V. O. Raumer, Pa­­laestina, 172­1. — Josephus Flavius, Bellum Jud. III. 21, 11. — Gesenius, Wörterbuch, Ibn Alwardi Abulfeda Syr. pag. 179.) (Zs.) Ascanius (Ewryleon, vagy Julus), Aeneas és Creusa fia, kit atyja az égő Trójából kivezet­ve, magával még mint gyermeket Olaszországba vitt. Aeneas Olaszországban Latinus király leá­nyát, Laviniát, vette nőül, ez által Julus Latium örökösévé lön , melyet mostoha anyja átadván neki, maga számára Alba-Longa várost építette. Midőn Ascanius vigyázatlanságból Tyrrhenus ki­rály gyermekeinek szarvasát lelőtte , Aeneas há­borúba keveredvén Tyrrhenussal, egyik ütközet­ben elesett. Ascanius Latium trónjára lépvén , a hetruskokkkal szerencsésen harczolt. A Julius ró­mai főcsalád Ascaniust, vagy máskép Julust tar­totta ősapjának. Más történetírók szerint azonban Aeneas Ascaniust Trójában hagyta és ez csak később lett király Latiumban.(V.ö. Livius, I. k. 3. — Virgilius, Aeneis I. k. — Svetonius, VI. k.) (Zs.) Ascarich, alemann, mások szerint frank király, ki Constantius Chlorusnak e vidékről tá­volléte közben hadat indított a rómaiak ellen ; de Nagy-Constantin meggyőzvén őt, testét vad­állatoknak dobatta eledelül. (Zs.) Ascarina (nr.), Forster (Char. gen. n. 59.) ezen nevet adta egy a Társaság-szigeteken te­nyésző kétlaki fának, melynek porodás virágai laza füzérekben állanak és egy porodásnak; a ter­mésfüzérek szintén lazák, egymurvások; magdona gömbölyű, egyrekeszü. Robert Brown a Chloran­­thusfélékhez (Chloranthaceae) számítja (i. e.). — Egyetlen faja , a sokfüzérü­a. (A. polystachya Forst.); levelei ellenesek, fű­részesek, nyelesek, nyelei tövön szárölelő lilivelylyé nőnek össze. Kü­lönben kevéssé ismert növény. (K. Gy.) Ascaris (át.), (1. Bélgiliszta). Ascensio, azaz : Mennybemenetel szigete, az Atlanti-óceánnak csaknem kellő közepén fek­szik a déli szél. 7' 55' s a keleti hossz. 3' 15' alatt, 90 mfdnyire Sz.­Ilona szigettől éjszaknyu­gatra, 200 mfldre a guineai s 300 mfldre a bra­­siliai partoktól. Hosszúkás négyszöget képez, s hossza 2, szélessége pedig 1 W0 mfldnyi. Délke­leti oldalán meredek, szép alakú, feketés-szürke hegyek közvetlenül a tengerből nyúlnak föl ; az úgynevezett Zöld-hegy kialudt tűzhányó s 2800 láb magas. A sziget földje jobbára réteges, tűzhá­nyós tuffokból, elmállott s szilárd trachytokból s a tengerig érő lávafolyamokból áll. Több mint 50 kialudt tűzhányó kúphegye emelkedik a szige­ten. Növényzete nem igen gazdag; az Európá­ból bevitt termények ugyan jól díszlenek, de a rémítő sokaságú patkányok csaknem mindent elpusztítanak. Ascensio a tengeri madarak ked­velt fészkelő helye, s néha egy hét alatt 120,000 tojást is szednek össze. A teknős­békák is nagy számmal tartózkodnak ott, s olyanok is vannak, melyek 7 mázsát nyomnak. Ezeket különös ta­vakban etetik, s azután Angliába szállítják. Hal is elég van. Ascensio angol birtok s 1815 óta kis angol őrség tartózkodik rajta. Ez összes európai és néger lakosság valami 400 lelket számlál, kik jobbára Georgetown (Györgyváros) helységben laknak, hol nagy víztartó, korhű é­s Cockburn nevű várda van. A sziget nagyon egészséges, s a beteg hajósok igen hamar felüdülnek ott. Az afrikai czirkáló hajók, a délsark-vidéki czetha­­lászok s a keletindiai hajók gyakran megláto­gatják. Ascesis, átalában gyakorlást, továbbá bár­minő tehetségek gyakorlás általi tökéletes­ítését s használását jelentő görög szó, melyet azonban a nyelvszokás az egélyi élet terére szorított, úgy hogy alatta közönségesen csak az egélyesség s erényesség emelésére czélzó gyakorlatok értet­nek , mihez képest keresztény ascesisnek, vagyis erény-gyakorlatnak különösen azon egélyes s er­kölcsös cselekvények gyakorlása értetik, melyek a keresztény tökély elérésére kiválólag irány­oz­­vak.­­ A nyelvszokás a hajdankori görögöktől származik , úgymint a kik az ascesis szót főleg az első helyen állott gyakorlás (t. i. az athletáké, vagyis a verseny­bajnokoké)jelzésére használván, ez által alkalmat szolgáltattak, hogy az a szel­lemi gyakorlatok legjelesbikére, az egélyességet illetőre is átvitetett. A keresztény erény-gyakor­latnak két, a. m. nemleges s tényleges oldala lévén, ezek elseje a keresztény tökély elérését gátló ellenséges hatalmak elleni küzdelemben, másodika pedig a keresztény tökélyre elkészítő

Next