Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)
A - Ascanius (Euryleon, vagy Julus) - Ascarich - Ascarina, Forster - Ascaris - Ascensio - Ascesis
5 ASCALON.—ASCESIS. 6 városban vert le Samson 30 philistaeust ; a machabaeus törzsbeli hős Jonathan pedig kétizben foglalta el. Később Herodes nagy gonddal csinosította e várost, benne fürdőket épittetett s kutakat készíttetett. A lakosok zsidók elleni gyűlöletüket a keresztényekre is kiterjesztették annyira, hogy a hitehagyott Julián császár korában még a keresztény aggkorúakat és szüzeket is meggyilkolták ; utóbb a keresztes vitézeknek is esküdt ellenségei voltak, noha mindemellett Ascalonban igen korán számos keresztény volt, miután az első nenei, a 381-ben tartott konstantinápolyi, a 415-ben egybegyült diaspoli, a chalcedoni és 536-ban tartott jerusalemi zsinati okiratokban ascaloni püspökök is vannak az ezen okiratokat aláírt püspökök közt. Omar khalifa alatt Ascalon, akkortájt igen erős város, a moslimek hatalmába került . 1099-ben a keresztesek aug.hó 12-én Bouillon Gottfried vezérlete alatt meggyőzvén az egyiptomiakat, Palaestinát elfoglalták; de Asealont be nem vehették egész 1157-ig, midőn III. Balduin, Jerusalem királya, öt hónapi ostrom után elfoglalta. IV. Balduin Asealont nászhozományul adta nővérének, midőn ez Montferrati Vilmoshoz ment férjhez. 1187-ben azonban Saladin vette be Asealont és azt az Arsut melletti, a keresztényekre gyászos csata után 1191- ben szétromboltatta. De 1192-ben oroszlánszívű Richard visszafoglalta Ascalont a saracenektől, és ismét fölépítette. Végre 1239-iki nov. 13-kán a keresztesek Ascalon mellett tökéletesen megveretvén, Ascalon 1247-ben végkép a mohammedánok hatalmába jutott. (V. O. Raumer, Palaestina, 1721. — Josephus Flavius, Bellum Jud. III. 21, 11. — Gesenius, Wörterbuch, Ibn Alwardi Abulfeda Syr. pag. 179.) (Zs.) Ascanius (Ewryleon, vagy Julus), Aeneas és Creusa fia, kit atyja az égő Trójából kivezetve, magával még mint gyermeket Olaszországba vitt. Aeneas Olaszországban Latinus király leányát, Laviniát, vette nőül, ez által Julus Latium örökösévé lön , melyet mostoha anyja átadván neki, maga számára Alba-Longa várost építette. Midőn Ascanius vigyázatlanságból Tyrrhenus király gyermekeinek szarvasát lelőtte , Aeneas háborúba keveredvén Tyrrhenussal, egyik ütközetben elesett. Ascanius Latium trónjára lépvén , a hetruskokkkal szerencsésen harczolt. A Julius római főcsalád Ascaniust, vagy máskép Julust tartotta ősapjának. Más történetírók szerint azonban Aeneas Ascaniust Trójában hagyta és ez csak később lett király Latiumban.(V.ö. Livius, I. k. 3. — Virgilius, Aeneis I. k. — Svetonius, VI. k.) (Zs.) Ascarich, alemann, mások szerint frank király, ki Constantius Chlorusnak e vidékről távolléte közben hadat indított a rómaiak ellen ; de Nagy-Constantin meggyőzvén őt, testét vadállatoknak dobatta eledelül. (Zs.) Ascarina (nr.), Forster (Char. gen. n. 59.) ezen nevet adta egy a Társaság-szigeteken tenyésző kétlaki fának, melynek porodás virágai laza füzérekben állanak és egy porodásnak; a termésfüzérek szintén lazák, egymurvások; magdona gömbölyű, egyrekeszü. Robert Brown a Chloranthusfélékhez (Chloranthaceae) számítja (i. e.). — Egyetlen faja , a sokfüzérüa. (A. polystachya Forst.); levelei ellenesek, fűrészesek, nyelesek, nyelei tövön szárölelő lilivelylyé nőnek össze. Különben kevéssé ismert növény. (K. Gy.) Ascaris (át.), (1. Bélgiliszta). Ascensio, azaz : Mennybemenetel szigete, az Atlanti-óceánnak csaknem kellő közepén fekszik a déli szél. 7' 55' s a keleti hossz. 3' 15' alatt, 90 mfdnyire Sz.Ilona szigettől éjszaknyugatra, 200 mfldre a guineai s 300 mfldre a brasiliai partoktól. Hosszúkás négyszöget képez, s hossza 2, szélessége pedig 1 W0 mfldnyi. Délkeleti oldalán meredek, szép alakú, feketés-szürke hegyek közvetlenül a tengerből nyúlnak föl ; az úgynevezett Zöld-hegy kialudt tűzhányó s 2800 láb magas. A sziget földje jobbára réteges, tűzhányós tuffokból, elmállott s szilárd trachytokból s a tengerig érő lávafolyamokból áll. Több mint 50 kialudt tűzhányó kúphegye emelkedik a szigeten. Növényzete nem igen gazdag; az Európából bevitt termények ugyan jól díszlenek, de a rémítő sokaságú patkányok csaknem mindent elpusztítanak. Ascensio a tengeri madarak kedvelt fészkelő helye, s néha egy hét alatt 120,000 tojást is szednek össze. A teknősbékák is nagy számmal tartózkodnak ott, s olyanok is vannak, melyek 7 mázsát nyomnak. Ezeket különös tavakban etetik, s azután Angliába szállítják. Hal is elég van. Ascensio angol birtok s 1815 óta kis angol őrség tartózkodik rajta. Ez összes európai és néger lakosság valami 400 lelket számlál, kik jobbára Georgetown (Györgyváros) helységben laknak, hol nagy víztartó, korhű és Cockburn nevű várda van. A sziget nagyon egészséges, s a beteg hajósok igen hamar felüdülnek ott. Az afrikai czirkáló hajók, a délsark-vidéki czethalászok s a keletindiai hajók gyakran meglátogatják. Ascesis, átalában gyakorlást, továbbá bárminő tehetségek gyakorlás általi tökéletesítését s használását jelentő görög szó, melyet azonban a nyelvszokás az egélyi élet terére szorított, úgy hogy alatta közönségesen csak az egélyesség s erényesség emelésére czélzó gyakorlatok értetnek , mihez képest keresztény ascesisnek, vagyis erény-gyakorlatnak különösen azon egélyes s erkölcsös cselekvények gyakorlása értetik, melyek a keresztény tökély elérésére kiválólag irányozvak. A nyelvszokás a hajdankori görögöktől származik , úgymint a kik az ascesis szót főleg az első helyen állott gyakorlás (t. i. az athletáké, vagyis a versenybajnokoké)jelzésére használván, ez által alkalmat szolgáltattak, hogy az a szellemi gyakorlatok legjelesbikére, az egélyességet illetőre is átvitetett. A keresztény erény-gyakorlatnak két, a. m. nemleges s tényleges oldala lévén, ezek elseje a keresztény tökély elérését gátló ellenséges hatalmak elleni küzdelemben, másodika pedig a keresztény tökélyre elkészítő