Egyetemes Magyar Encyclopaedia 4. Asaba-Azzolino, Á-Ázsiai társaságok (Pest, 1862)

Á - Állatköri fény - Állatok - Állatorvosi rendőrség

905 ÁLLATORVOSI RENDŐRSÉG. 906 Az állatorvosi rendőrségnek tehát feladata ben­nünket oly szabályokra oktatni, melyeknek élet­beléptetésük és szigorú kezelésük által mindazt elhárítani, mi a járványos és ragályos betegségek által az emberek és állatok egészségének kárt okozhatna. Az állatorvosi rendőrséget a politikai és az ezekhez tartozó egészségügyi hatóságok kezelik. Mint szakférfiak e czélra alkalmazva vannak : a közvetlenül a m. kir. helytartóta­nácsnak alárendelt országos állatorvos, továbbá a megyei, városi és községi állatorvosok. A kiü­tött betegségek természetéről felmerült kételyek eloszlatására, szóval: a kétes betegségek constan­­tirozására igénybe vétetik a pesti m. kir. állat­gyógyintézet tanszemélyzete is s ilyenkor a hely­szinére kiküldést nyernek a tanárok valamint oly esetekben is, midőn a betegség nagy mérv­ben uralt az országban s az országos állatorvos vagy nem győzi vagy nincsen kéznél. Hasonló esetben az állatgyógyintézeti igazgatóság ajánla­tára magukz állatorvosok is nyernek napi díj és úti költségek megtérítése mellett kiküldetése­ket. Az állatgyógy-rendőrségi szabályok vagy átalánosak és minden állati járványoknál, legalább nagyobb részüknél, alkalmazandók ; vagy csupán egyes, név szerint nagyon ragá­lyos betegségeknél van helyük; vagy a be­tegségek folyamának különségeihez képest egyes változásokat szenvednek. Mi itt a jár­ványok kinyomozása és gyógyítása körül megtartandó s e részben követendő átalános elő­­vigyázatokat és ide vonatkozó szabályokat fog­juk tárgyalni ; az egyes betegségeknél köve­tendő állatorvosi rendőri szabályokat az illető betegségek leírása­ és ismertetésével fogjuk elő­adni. Az állati járványbetegségek elhárítása­, kitö­rése­ és tovább terjedésének meggátlása történik . a) Megfelelő életrendi eljárás által, minden, bár lát­szólag csekély megbetegülésre figyelés és min­den fertőztetési veszély gondos elkerülése által. Oly mezei gazda, ki állatait és azoknak egész­séges állapotbani mivoltát pontosan ismeri és szorgalmasan utánok lát, betegüléseket is hamar megismerendi. Mennél jókorább ismertetik meg a betegség, mennél korábban kerestetik segély valamely tanult állatorvosnál, annál könnyebben s valószínűbben is fog gyógyittathatni. A mezei gazda közönségesen csak akkor tartja marháját betegnek, ha többé egyátalán nem eszik. De a csupán e tüneményre figyelés igen számos mar­hába került, mert hosszas betegségeknél az álla­tok, különösen a szarvasmarhák, még egészen jól esznek, holott pedig belső életműveikben már orvosolhatlan változások vannak kifejlődve. Ezért szükséges, hogy a marhabirtokosok állata­iknak viseletében, járásában, állásában és fekvé­sében való minden változásra,bőrük,szőrük vagy gyapjajuk minőségére,az orr és száj fakhártyájá­­nak kinézésére figyelemmel legyenek fügyeljenek: vájjon a lélekzés közönséges, csöndes módon tör­ténik, vagy sebesen, felötlőleg és sóhajtás kisé­­retében-e? áll-e gyakran köhögés elé ? vájjon az állat mohón vagy lassan, mintegy kelletlen fal, vagy az eledel és ital lenyelésénél nyelési ne­hézségek mutatkoznak, vagy szintén ezen anya­gok az orron és szájon visszajöhetnek-e ? ho­gyan megy a kérődzés , mily mennyiségben megy a vizelet és a bélsár, mineműek ezek? nin­csenek-e köztük idegen vegyülékek? adnak-e a fejős állatok rendes mennyiségű tejet s ez ter­mészetes vagy attól eltérő minőséget mutat-e ? Az állatok reszketése, szőrük fölborzadása, fü­leiknek, szarvuk tövének, végtagjaik alsó részé­nek, orruk és szájok takhártyájának hidegsége, a melegségnek a test fölszinén s a látható takhár­tyákon erre következett öregbedésével,a szarvas­­marhák orrczimpájának szárazsága, valamint a test mélységének ,gyakrabb változása lázas be­tegség létezésére mutat, mely rendesen állatgyó­gyász segélynyújtását igényli. Dolgozó állatok­nál a paták és körmök gyakori megvizsgálása is szükséges, hogy némely változásokat, kivált az elsőkön, mindjárt keletkeztekkor észreve­­gyünk, s kifejlődésöknek, miáltal ily állatok sok­szor rendkívül megcsökkennek, még idejekorán gátat vethessünk. Lovaknál e fölött még az orr­lyukakból való folyadéknak beállását, a nyeldek­­lejárásbani daganatok képződését,valamint a bö­­röm­ gümők és fekélyek támadását sem kell cse­kélybe venni, mert az elsők nem ritkán takony, az utóbbiak pedig bőrféreg jelenlétére mutatnak, mely mindenik igen ragadós és veszélyes beteg­ség. b) A baromorvosokra való felügyelet által. An­nak meggátlása végett, hogy ragályos betegség­ben levő egyes állatok által a fertőzés különféle irányokban lábra ne kapjon s valóságos vészre alkalom ne nyujtassék, a baromvásárokra különös figyelem fordítandó, mert ezeken külön tájakról való állatok összejönnek s onnét ismét különféle irányban hajtatnak el. Minélfogva a baromnak egészségi állapota, mind vásárokra bocsáttatása előtt igen gondosan, s ha lehet szakértő egyén által megvizsgálandó, mind a vásár alatt szem­mel tartandó. De ha a környékben dögvész ural­kodik s a baromvásárok betiltása hatályba nem lép, úgy egy darabot sem szabad azokra bocsá­tani, mely a helyi elöljáróságtól kiadott igazol­ványnyal ellátva nincs, melyben az eladandó állat külseje leirva és ha egész falba hajtatnék, az azt képző állatok számának kitéve, egyszersmind megjegyezve kell lenni, miszerint azon helyeken, honnan azok jönnek, a házi álllatok közt ragá­lyos betegségek nem uralkodnak, és hogy ezen állatok elhajtásukkor egészségesek voltak. Ha a vásárrahajtás közben egy vagy több darab el­adatott, ez az illető helybeli elöljáróság által az egészségi bizonyitványon megjegyzendő. Oly állatok, melyek hasonló igazolványnyal el nem látvák, valamint oly falkák, melyeknek darabszá­ma az igazolványnyal nem egyez, gyanúsaknak tekintendők, s mig csak állatgyógyászilag meg nem vizsgáltattak s igy egészségeseknek nem találtattak, a vásárpiaczra nem bocsátandók. Arra is telhetőleg törekedni kell, hogy a vásár

Next