Egyetemes Magyar Encyclopaedia 5. B-Bekker (Pest, 1866)
B - Bajae - Bajáky nemzetség - Bajalik (Ádám, bajaházai báró) - Baján, Baán - Bajánháza - Bajánháza - Bajánháza - Bajazed I.
BAJAZED nak, ez kénytelen jen a fölőbb említett feltételek alatt megkötni a békét. A szerb ügy olykér történt elintézése után Konstantinápoly felé fordító figyelmét, mert legközelebbi tervei közé tartozott nem csak a görög császárság birtokait, de magát fővárosát is hatalmába keríteni, onnan mint székvárosából intézkedhetni hódítási terve minden részletes kivitelére. Konstantinápolyban János viselte a császári czimet, ki már jóval előbb megvakítatta s elzáratta fiát s unokáját Andronikot és Jánost, mivel föllázadtak volt ellene. Ezeket jelölte ki Bajazed, őreiket megszöktette, s amint megígérte Andronik, hogy ha császárrá lehet, évenkint 8 mázsa aranyat s ezüstöt ad adóul s több ázsiai s európai várost birtokába bocsát, hat ezer lovasból és négy ezer gyalogból álló sereg élén Konstantinápolyba vezette őket s a meglepett császárt s fiait, Manót és Ivánt, elfogatván s átadván neki, beiktatta a császárságba Andronikot. Ez ugyan megfizette az első évi adót, átadta az ígért városokat, de mivel Bajazid azon kivonatát, hogy még több várost birtokába bocsásson, teljesitni vonakodott, elvesztette kegyét, minek eredménye az jön, hogy a becsukott János s fiai tőle pénzt kapván, megszöktek s hozzámenekültek, kétszer annyi adót ígérvén, mint a mit Andronik fizetett s lekötelezvén magukat, hogy minden hadban tizenkét ezer fegyveressel segítik, s a kijelölt városokat átadják, segedelmet adott nekik, mely által elfoglalták a fővárost s Andronikot és fiát elzáratták, mire aztán János lett ismét névlegesen császár, de fia Manó (kit megkoronáztatott) vezette tettlegesen a kormányt. Ez aztán Selymbriát, Herakliát, Raidestost, Damast, Phanidost és Thessalonikát birtokába bocsátá. Győzelme után Drinápolyban négy kupolás nagyszerű mecsetet építtetett s ennek ajándékozta már előre Philadelphiát, mely város Kis- Ázsiában feküdt birtoka mellett. Manótól átadását követelvén, ez késznek jelentkezett, de a benne levő görög őrség vezére kijelentette, hogy nem adja át, habár a császár parancsolja is a pogányoknak a fontos helyet. Bajazid erre ostromló sereget küldött s Manó annyira vetemedett s annyira megalázta magát védura (mert tettleg ez volt már azultán) előtt, hogy segedelmet adott hazája s hite iránti hős jobbágya ellen. Bajazid még a szerb zsupánt is fölszólította a kikötött segélysereg elküldésére, s így keresztények által ostromoltatta s vetette be Philadelphiát, melynek bajnok őrsége soká állt ellent. Philadelphia előtt hódolt meg neki az ardeni fejedelem is, kit haragja egész súlyával fenyegetett, ha ezt tenni vonakodik. Erre a sasuranis mentesevi fejedelmeket szólittatta fel, hogy jöjjenek hozzá hódolásuk kijelentése végett , mire aztán megtarthatják adófizetés mellett birtokaikat. Ezen két fejedelem a kastemuni s sinopei uralkodótól (szintén Bajazid) segélyt reménylvén, vonakodtak kivonatát teljesíteni s ellentállásra készültek, de habár kaptak is segélyt, mégis meggyőzöttek s elvesztették tartományaikat. A sinopei fejedelem keserűen lakolt azért, hogy segítette Bajazid elleneit, mert most az ő tartományát rohanta meg s foglalta el azultán. Mi által főuralma alá jutott mind a tizseldzsuk török törzs. Még csak a karamaniai fejedelem nem volt megtörve, de ez sem állhatott ellent seregeinek, melyek csakhamar körülvették Koniát, a főhelyet s bár hosszabb ostrom által, meghódították, mire békét kért a karamaniai fejedelem, mit azultán főuralmának elismerése s birtoka nagyobb részének elvesztése által nyert meg. Ezen ázsiai diadalai után Európára forditá figyelmét, Kalipolisban nagy kikötőt svédtornyot építtetett, Rodos, Chylosz több szigetet elpusztittatott, mely hadjáratánál János császár is köteles volt követni. Ez most már fővárosát féltvén, megerősítéséhez látott s mivel hirtelen nem tudott elegendő követ kapni, a mindenszentek négy vértanúi s sz. Marczián egyházakat romboltatta le. Amint e felől értesült Bajazid, azt szente, hogy megöleti vele levő fiát Manót, ha nem vontatja rögtön szét az uj eredményeket. János fia éltét féltvén, teljesítette kivonatát s arra csakhamar meghalt, mire Manó hazaszökvén, ismét föl akarta építtetni az eredményt. Ez által magára vonta Bajazid haragját, melynek eredménye az jön, hogy körülvétette s ostromolni kezdte Konstantinápolyt. Ehhez nem lévén szüksége egész seregére, egy részét Bosnia dúlájára küldte, de Tvartko fejedelem segélyt nyervén a már hatalmát megerősített Zsigmond királyunktól, megverettek Markovics György által a dúló csordák. Hasonló sors érte azon mozlimeket is, kik a Szerémségbe csaptak, mert ott fényes diadalt aratott Maróthy. A törökök, kik Bulgárián keresztül nyomultak Szerbia felé, eleinte ugyan győzedelmesen haladtak előre s elfoglaltákGalambócz várt, de később Perényi Péter által megveretvén, a boldogságos Szűz szent képe által diszesitett zászlók ismét föltüzettek Galambócz ormaira. Ezután történt a válságos s őseinkre nézve oly szomorú s véres eredményt szülő öszszeütközés Bajazid és Zsigmond közt Nikopolisnál, mely történelmünk legszomorubb emlékei egyike. A két Nikopol közel fekszik egymáshoz. Kis -Nikopolt (ma Turul) 1392. foglalták el a törökök s onnan több dúló becsapást tettek a zörényi bánságba mindaddig, mig meg nem verettek s nagyobbrészt le nem mészároltattak a Magyar- s Erdélyországból érkezett királyi sereg által, mely diadala után ostrom alá vette s a részint törökökből, részint oláhokból (kiket Myrza vajda ellen Bajazid által fölléptetett Dán küldött) álló őrség hős védelme daczára elfoglalta Nikopolist. Ez alá vonult 1395. September hó elején Zsigmond a nagyszámú s gyönyörű sereggel, mely ekkor rendelkezése alatt állt. Ugyanis részint a görög császár, részint az ő *) *) Nevezetesen Franczia- s Angolországokba báró Kanizsay Miklóst küldi követül.