Egyetemes Magyar Encyclopaedia 5. B-Bekker (Pest, 1866)

B - Bajae - Bajáky nemzetség - Bajalik (Ádám, bajaházai báró) - Baján, Baán - Bajánháza - Bajánháza - Bajánháza - Bajazed I.

BAJAZED­ nak, ez kénytelen jen a fölőbb említett feltéte­lek alatt megkötni a békét. A szerb ügy olykér történt elintézése után Konstantinápoly felé for­­dító figyelmét, mert legközelebbi tervei közé tartozott nem csak a görög császárság birto­kait, de magát fővárosát is hatalmába keríteni, onnan mint székvárosából intézkedhetni hódí­tási terve minden részletes kivitelére. Konstan­tinápolyban János viselte a császári czimet, ki már jóval előbb megvakítatta s elzáratta fiát s unokáját Andronikot és Jánost, mivel föllázad­tak volt ellene. Ezeket jelölte ki Bajazed, őrei­ket megszöktette, s a­­mint megígérte Andronik, hogy ha császárrá lehet, évenkint 8 mázsa ara­nyat s ezüstöt ad adóul s több ázsiai s európai várost birtokába bocsát, hat ezer lovasból és négy ezer gyalogból álló sereg élén Konstanti­­nápolyba vezette őket s a meglepett császárt s fiait, Manót és Ivánt, elfogatván s átadván neki, beiktatta a császárságba Andronikot. Ez ugyan megfizette az első évi adót, átadta az ígért vá­rosokat, de mivel Bajazid azon kivonatát, hogy még több várost birtokába bocsásson, teljesitni vonakodott, elvesztette kegyét, minek eredmé­nye az jön, hogy a becsukott János s fiai tőle pénzt kapván, megszöktek s hozzámenekültek, kétszer annyi adót ígérvén, mint a mit Andro­nik fizetett s lekötelezvén magukat, hogy min­den hadban tizenkét ezer fegyveressel segítik, s a kijelölt városokat átadják, segedelmet adott nekik, mely által elfoglalták a fővárost s Androni­kot és fiát elzáratták, mire aztán János lett ismét névlegesen császár, de fia Manó (kit megkoro­náztatott) vezette tettlegesen a kormányt. Ez az­tán Selymbriát, Herakliát, Raidestost, Dam­ast, Phanidost és Thessalonikát birtokába bocsátá. Győzelme után Drinápolyban négy kupolás nagyszerű mecsetet építtetett s ennek ajándé­kozta már előre Philadelphiát, mely város Kis- Ázsiában feküdt birtoka mellett. Manótól átadá­sát követelvén, ez késznek jelentkezett, de a benne levő görög őrség vezére kijelentette, hogy nem adja át, habár a császár parancsolja is a pogányoknak a fontos helyet. Bajazid erre ostromló sereget küldött s Manó annyira vete­medett s annyira megalázta magát védura (mert tettleg ez volt már a­zultán) előtt, hogy segedelmet adott hazája s hite iránti hős jobbá­gya ellen. Bajazid még a szerb zsupánt is föl­szólította a kikötött segélysereg elküldésére, s így keresztények által ostromoltatta s vetette be Philadelphiát, melynek bajnok őrsége soká állt ellent. Philadelphia előtt hódolt meg neki az ardeni fejedelem is, kit haragja egész súlyá­val fenyegetett, ha ezt tenni vonakodik. Erre a sasurani­s mentesevi fejedelmeket szólittatta fel, hogy jöjjenek hozzá hódolásuk kijelentése vé­gett , mire aztán megtarthatják adófizetés mel­lett birtokaikat. Ezen két fejedelem a kastemu­­ni s sinopei uralkodótól (szintén Bajazid) segélyt reménylvén, vonakodtak kivonatát teljesíteni s ellentállásra készültek, de habár kaptak is se­gélyt, mégis meggyőzöttek s elvesztették tarto­mányaikat. A sinopei fejedelem keserűen lakolt azért, hogy segítette Bajazid elleneit, mert most az ő tartományát rohanta meg s foglalta el a­zultán. Mi által főuralma alá jutott mind a tiz­seldzsuk török törzs. Még csak a karamaniai fejedelem nem volt megtörve, de ez sem állha­tott ellent seregeinek, melyek csakhamar kö­rülvették Koniát, a főhelyet s bár hosszabb os­trom által, meghódították, mire békét kért a karamaniai fejedelem, mit a­zultán főuralmának elismerése s birtoka nagyobb részének elvesztése által nyert meg. Ezen ázsiai diadalai után Eu­rópára forditá figyelmét, Kalipolisban nagy ki­kötőt s­védtornyot építtetett, Rodos, Chylos­z több szigetet elpusztittatott, mely hadjáratánál János császár is köteles volt követni. Ez most már fővárosát féltvén, megerősítéséhez látott s mivel hirtelen nem tudott elegendő követ kapni, a mindenszentek négy vértanúi s sz. Marczián egyházakat romboltatta le. A­mint e felől érte­sült Bajazid, azt szente, hogy megöleti vele le­vő fiát Manót, ha nem vontatja rögtön szét az uj eredményeket. János fia éltét féltvén, teljesí­tette kivonatát s arra csakhamar meghalt, mire Manó hazaszökvén, ismét föl akarta építtetni az eredményt. Ez által magára vonta Bajazid ha­ragját, melynek eredménye az jön, hogy körül­vétette s ostromolni kezdte Konstantinápolyt. Ehhez nem lévén szüksége egész seregére, egy részét Bosnia dúlájára küldte, de Tvartko fe­jedelem segély­t nyervén a már hatalmát meg­erősített Zsigmond királyunktól, megverettek Markovics György által a dúló csordák. Hasonló sors érte azon mozlimeket is, kik a Szerémség­­be csaptak, mert ott fényes diadalt aratott Ma­­róthy. A törökök, kik Bulgárián keresztül nyo­multak Szerbia felé, eleinte ugyan győzedel­mesen haladtak előre s elfoglalták­­Galambócz várt, de később Perényi Péter által megveret­vén, a boldogságos Szűz szent képe által disze­­sitett zászlók ismét föltüzettek Galambócz or­maira. Ezután történt a válságos s őseinkre nézve oly szomorú s véres eredményt szülő ösz­­szeütközés Bajazid és Zsigmond közt Nikopo­­lisnál, mely történelmünk legszomorubb emlé­kei egyike. A két Nikopol közel fekszik egy­máshoz. Kis -Nikopolt (ma Turul) 1392. foglal­ták el a törökök s onnan több dúló becsapást tettek a zörényi bánságba mindaddig, mig meg nem verettek s nagyobbrészt le nem mészároltat­tak a Magyar- s Erdélyországból érkezett királyi sereg által, mely diadala után ostrom alá vette s a részint törökökből, részint oláhokból (kiket Myrza vajda ellen Bajazid által fölléptetett Dán küldött) álló őrség hős védelme daczára el­foglalta Nikopolist. Ez alá vonult 1395. Septem­ber hó elején Zsigmond a nagyszámú s gyönyö­rű sereggel, mely ekkor rendelkezése alatt állt. Ugyanis részint a görög császár, részint az ő *) *) Nevezetesen Franczia- s Angolországokba báró Kanizsay Miklóst küldi követül.

Next