Egyetemes Magyar Encyclopaedia 12. Pachydermák-Smyrna (Budapest, 1874)

P - Pharizeusok - Phädrus - Phalanx - Phanerogámok - Phidiás - Philadelphia - Philippinák

107 PHARIZEÜSOK. — PHILIPPINAK. 108 P. nagy részét és a bajor Pheinpfalzot, míg a többi Hessen- Darmstadt és Poroszország­ birto­kába jutott. A—n. Pharizeusok (zsidó szó, melynek jelen­tése : az elkülönítettek) valláspolitikai párt volt a zsidóknál, mely a Machabeusok uralkodása alatt keletkezett, s a sadduczeusok iránt ellen­zéket képezett. Hittek a lélek halhatatlanságá­ban, a gonoszok meghalt lélkéiről állították, hogy kínoztatnak a scheolban (pokol), a jámborok lél­kéiről pedig, hogy szabad újra választaniuk tes­tet, hol újra kezdik az életet. Védték az angya­lok létét. Leginkább a külsőségekre tekintettek, a szív jóságával nem gondoltak, azért a szent­­írás gyakorta korholja alattomos gonoszságu­kat ; innen neveztetik az alattomos ember most is pharizeusnak. Jeruzsálem elpusztulása után, az egész rabbinistikus zsidóság, mely a keresz­ténység óta létezik a pharizeus hagyományok­’­ból fejlődött. I—i. Phadrus: Több író viselte e nevet. Legki­válóbb a római mese-költő az u. n. »Fabulae Aesophcae« (5 könyv) szerzője. Thrak eredetű rabszolga Augustus birtokában, ki őt szabadon bocsátotta. Aesopust nem annyira fordította, mint inkább szellemében költött meséket ; azon 90 mese közöl legalább, melyek Aesopus nevét viselik, csak 30 található föl a görög eredetiben. A legjobb kiadásokat Siebelis (Lipcse, 1860.) és Easchig (ugyanott 1853.) eszközölték. Újab­ban a phüdrusi mesék 32-vel gyarapodtak, me­lyeket állítólag Perotti fedözött föl 1727-ben. Ezeket kiadta Mai a »Collectio auctorum clas­sicorum e bibliotheca Vaticana editorum« czí­­mű gyűjteménye III. kötetében (Róma, 1831). Vannak azonban, kik azokat Orelli művének tartják. P. Phalanx, tömeges harczrendet képző, nehézfegyverzetű gyalogság az ókorban. Leghí­resebb volt a törhetlen macedón phalanx. Ebben a katonák oly sűrűn állottak egymás mellett, hogy pajzsaik egymást érték. Tizenhat, néha csak tizenkét sor állott egymás mögött. Az öt első sor 14—16 láb hosszú lándzsával volt fegy­verkezve. E lándzsákat az első sor az ellenségre szegezve, a következők az előttök állók vállaira nyugtatva tartották. Nagy Sándor phalanxai 3000 emberből állottak, vezérök phalangarchos, taxiarchos vagy strategos nevet viselt. P. Phanerogámák (nyilvánnöszök) neve­zet alatt a növénytan azon növényeket foglalja egybe, melyek magvak által tenyésznek s tenyész­tési szervek, a virág mindig szembetűnő, azért mag növényeknek (Spermatophyta) vagy virágos növényeknek is hivatnak, ellentétben a crypto­­gamák­kal (rejtvenőszek), melyek csirmagvak ál­tal tenyésznek s virágukat tisztán ki nem vehet­jük, miért is csirmagnövényeknek (Sporophyta) vagy virágtalanoknak neveztetnek. A phanero­gámák Sachs felosztása szerint három osztályt alkotnak, u. m. a. fedetlen magvuak (gymnosper­­mae), az egy- s kétszikűek (mono­ et dicotyledo­nes) osztályát. Mindegyik osztály ismét több rendre szakad. N-y K­l. Palliás a szobrászat legnagyobb meste­re az ó­korban. Szül. 500 körül Kr. e. Athénben. Atyja Charmides, tanára az argosi Ageladas volt. A perikleskori szoborművek legjelesbjeit ő készítette, így Athénben a Pallas Athene két óriás szobrát, egyiket a Parthenonban, a mási­kat a Parthenon és Propylaeumok közötti téren, továbbá Zeusz szobrát Elisben az olympiai ver­senytéren. Életkörülményeiről nem sokat tudunk, de annyit mégis,hogy börtönben halt meg 432-ben, a perikiesi ellenpárt záratta el a vallástalanság ürügye alatt, mert saját és Perikles arczképét Athene pajzsára véste. (V. ö. Müller Otfried, Commentatio de Phidiae vita et operibus. Göt­­tinga, 1827.) P Philadelphia, Pennsylvaniának, az ame­rikai egyesült államok egyikének fővárosa. 1682- ben az Angliából bevándorolt Penn és hitsorsosai által alapíttatott. Jelenben Új-York után legna­gyobb városa az új világrésznek. 1683-ban még csak 600 lakosa volt; az 1860-iki népszámlálás­kor már 568,034. Nagyszerű, pompás épületei, rendezett utczái miatt egyike a legszebb modern városoknak. 250 temploma van, megosztva ka­­tholikusok, presbyteriánusok, methodisták, qua­­ckerek, anabaptisták, reformátusok, mennoniták, unitáriusok stb­ közt. Nagy számmal vannak nyilvános és magániskolái, jótékony és tudomá­nyos intézetei. Az ipar és kereskedelemnek egyik központja, melynek felvirágoztatására nagyon előnyösek szétágazó vasúti összeköttetései. 1774- ben itt volt az első congressus; két évvel később jul. 4-én ugyanitt mondták ki az amerikai gyar­matok függetlenségét. 1777-ben az angolok el­foglalták, de csak rövid ideig bírhatták. 1787- ben itt alapíták meg az egyesült államok mai alk­otm­ány­át. (ghy) Philippinák, neve azon é­szakkeleti szi­getcsoportnak, melyet a keletázsiai tengerben Magelhaens és Pigafetta 1521-ben fedeztek fel. Az egész csoport ezernél több szigetet számlál, melyek az 5° és 21° éjsz. szél­ terjednek el, kele­ten az éj­szaki csendes-óceán, nyugaton a chinai tenger által határoltatnak, míg éjszakán Formo­sa szigetétől 80, délen pedig Borneotól 45 mért­­földnyire fekszenek. A szigetcsoport összes terü­lete 5321 □ mfld, a lakosság száma pedig mint­egy 6 millióra megy. Földtani tekintetben Ázsia kelettengerparti vulkán - vonalának folytatásai gyanánt tekinthetők, amint tényleg még számos működésben levő vulkánnal bírnak. Partjaik gazdagok öblökben s azért kedvezők a hajózás­nak. A talaj termékenysége, valamint a termény­formák sokszerűsége rendkívüli. Itt a tropikus éghajlat valamennyi növénye a legnagyobb buja­ságban tenyészik. Legjelentékenyebb kiviteli czikke a czukor, dohány és a Manila- vagy Aba­­ca­len. Kétféle emberfaj lakja: az ős­lakosok vagyis a negritok, kik már igen csekély térre szoritvák és a malayiak, kik mintegy 5 millióra

Next