A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
B - Böcklin Arnold - Bögölyök - Bőgőmajom - Böhlau Helene - Böhm - Böhm-Bawerk Eugen - Böhme Jakob - Böhönye - Böjt - Böjtfű
Böcklin tagja, szül. 1840., megh. 1909. A Földtani Intézet igazgatója volt 1882 óta. — 3. Richard, német nemzetgazda és statisztikus (1824—1907.), 1881. óta berlini egyet, tanár. Számos kiváló statisztikai munka szerzője. Böcklin, Arnold, német festő, szül. Baselben 1827., megh. a Fiesole melletti S. Domenicoban 1901. Az újabbkori festészet egyik legjelentékenyebb alakja, ki az antik mythologiába elmerülve, gazdag és eredeti képzeletével sajátos regényes világot varázsolt elénk erőteljes színezésű festményein. Főművei: Tengeri kastély, Diana vadászata, Tengeri villa, Daphnis és Amaryllis, Piéta, falképek a baseli múzeum lépcsőházában, Centaurok harcza, Holtak szigete (1. a Festészet VI. sz. képes táblán), Lelánczolt Prometheus stb. A Szépművészeti Múzeumban Centaur a falu kovácsánál ez. képe látható. Bögölyök (Oestridas), a legyek v. kétszárnyúak rendjébe tartozó rovarcsalád. Álczáik mind élősködők és az emlősök testében élnek, így pl. a juh B. (Oestrus ovis, L.), a juh orrüregének nyálkahártyájába rakja petéit, s igen veszedelmessé válhatik, mivel a kibúvó álczák a homloküregekbe is feljutnak, s az állat a kergeség egy nemében pusztulhat el. A marha-B. (Hypoderma bovis Deg.), a szarvasmarha bőre alá petézik, s a kibúvó álcrák ott daganatot okoznak. A ló-B. (Gastrophilus equi, L.), a ló szőrére rakja petéit, honnan a magát nyalogató ló bélcsatornájába kerül. A kifejlett állat zömök termetű nagy légy, nagy fejjel, apró összetetszemmel, rövid csáppal, csökevényes szájt részekkel. Bőgőmajom (Aluata), a laposorrú majmok egyik legközönségesebb neme Délamerikában. A hímet nyelvcsontjának torokhangdobja erős hangadásra képesíti. Fajai: 1. Vörös B. (A. seniculus, L.) Braziliában, Guyanában, Columbiában. L. az Amerikai Állatok tábláját. 2. Fekete B. (A. nigra E. Geoffr.) Nyugat-Braziliában, Paraguayban. Böhlau, Helene, német írónő, szül. Weimarban 1859. Művei novellák és regények. Legnépszerűbb Ratsmädelgeschichten cz. könyve. Böhm 1. Joseph Edgar, osztrák eredetű angol szobrász, szül. Bécsben 1834., megh. Londonban 1890. Viktória angol királynő udvari szobrásza volt. Leginkább mellszobrokat, lovasszobrokat és nagyméretű emlékszobrokat készített realisztikus modorban. —■ 2. Károly, bölcsész, a Tud. Akadémia r. tagja, szül. Beszterczebányán 1846. A budapesti ág. ev. gimnázium igazgatója volt, 1896 óta a kolozsvári egyetemen a filozófia tanára. Főműve: Az ember és világa (3 k.). — 3. Pál, festő, szül. Nagyváradon 1839., megh. 1905. Pesten és Bécsben tanult. Főleg a magyar népéletet ábrázoló genre-képeivel szerzett nevet. Böhm-Bawerk, Eugen, osztrák közgazda, szül. 1851., 1888. Innsbruckban egyetemi tanár, 1895—98. és 1900—1904. osztrák pénzügyminiszter. 1905. a bécsi egyetem tanára lett. Főműve : Kapital und Kapitalzins. Mint politikus a személyi adók reformjának keresztülvitelével szerzett maradandó érdemeket. Böhme (v. Böhm), Jakob, német misztikus és theosofus, (Philosophus Teutonicus) szül. a Görlitz melletti Alheidenbergben 1575., megh. u. o. 1624. Vargamesterséget folytatott, a mikor egyszer látomásai voltak. Ezek ismétlődésével misztikus vízióit, gondolatait leírta, a mi miatt üldözték is. Főgondolatai: Isten a világ kezdete, vége és substantiája. A mikor a világot teremti, mintegy magamagát szüli. Böhönye, kisközség Somogy m., 2001. Böjt, mint vallásos cselekedet, az ételektől való megtartóztatás. Megkülönböztetnek abstinentialis böjti napokat, mikor csak a húseledel élvezete tilos, és tulajdonképeni böjti napokat, mikor a felnőtt egészséges egyéneknek napjában csak egyszer s akkor is hús nélkül szabad jóllakniok. A kath. püspöki kar egy rendelete a magyar egyházmegyék területén a következő böjti rendet állapítja meg: 1. Szigorú böjti napok, vagyis a melyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők : hamvazó szerda; a nagyhét három utolsó napja; a nagyböjt és advent minden péntekje; a kántorböjtök szerdája és péntekje; karácsony, pünkösd és Nagyboldogasszony vigíliája. 2. Enyhített böjti napok, vagyis a melyeken szabad ugyan délben húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjti vasárnapokon a többszöri húsevés és jóllakás mindenkinek meg van engedve); advent szerdái és a kántorböjti szombatok; sz. Péter és Pál, nemkülönben Mindenszentek vigíliája. — 3. Megtartóztatási napok, melyeken csupán a húsételek élvezése tilos, az évnek minden péntekje. Mind e tilalmak alól kivételes fölmentvénynek van helye, az összes hívekre, egyes községekre v. egyes személyekre nézve. A g. kath. egyházban a szerda és a péntek B.-i napok. A zsidók nagyböjtje a jomhakippúrim (engesztelés napja), az izlámban a Ramazán hónap a B.-hó. Böjtfű (Nasturtium), a keresztesvirágúak családjába tartozó gyomnövény, felálló v. lecsepült szárral, többnyire erősen szeldelt levelekkel, sárga virággal, beezőke termés- 416