A Franklin kézi lexikona 1. A-Gátvíz (Budapest, 1911)
G - Galvanochromia - Galvanokaustika - Galvanometer
Galvanochromia Galvanometer azonos anyagi minőségű test érintkezéskor közös feszültséget vesz fel, így pl. réz és czink lap érintkezésénél a czink feszültsége 089 Volt-tal nagyobb, mint a rézé, s szétválasztás után a czink pozitív, a réz negatív elektromos lesz. Elsőrendű vezetőknek nevezzük azokat, amelyeknek bármelyik ketteje között ugyanakkora feszültség-különbség lép fel, akár közvetlenül érintkezik egymással a két vezető, akár pedig csupán közvetve, tetszés szerinti számú, más elsőrendű vezető közbeiktatása révén. ( Volta-féle feszültségi törvény.) Azokat a vezetőket, melyeknél e törvény nem érvényes, másodrendűeknek nevezzük. Elsőrendű vezetők a fémek s fémörvények, másodrendűek a savak, lúgok és a fémsók vizes oldatai. Volt a törvénye értelmében csupa elsőrendű vezetőből álló zártkörben, ha a hőmérséklet mindenütt ugyanaz, az elektromosság egyensúlyban van s áram nincs, viszont pedig első és másodrendű vezetőkből alkotott körben az elektromosság tartós áramlásba jön. Ezen alapulnak a galvánelemek (L. Elem 2.) Elsőrendű vezetők körében is létrejön elektromos áram, ha a hőmérséklet nem mindenütt egyforma (hőelektromos áram; lásd ezt). Az elsőrendű vezetők a Volta-törvény alapján az ú. n. Volta-féle feszültségi sorozatban rendezhetők el. Ennek jellemzője, hogy a sorozat bármelyik két tagja között fellépő feszültségkülönbség egyenlő a közbeeső tagok között fellépő feszültség-különbségek összegével, s a sorozat bármelyik tagja a megelőzőkkel érintkezésben negatív, az utána következőkkel pozitív elektromos lesz. E sorozat főbb tagjai :Zn, Pb, Sn, Fe, Cu, Ag, Au, Pt, C.—Czink bármelyik fémmel érintkezve pozitív elektromos lesz. A G. felfedezésére Galvaninak azon észlelete vezetett, mely szerint a preparált békacombok, melyek rézkampókkal vasrácsra voltak felfüggesztve, mindannyiszor megrándultak, valahányszor a vasrácshoz értek. Hogy a jelenségben lényeges szerepet játszik a vasnak és réznek különböző volta, azt Volta vette legelőször észre, s ő állapította meg az érintkezési elektromosság törvényeit. Galvanochromia, tárgyak felszínének galvánárammal történő színezése. Úgy történik, hogy ólomoxydos elektrolytba teszszük a színezendő tárgyat, annak felszínén aztán ólomhyperoxydréteg keletkezik, mely vastagsága szerint vörös, zöld, szürke stb. színű. Az eljárást még mzárásnak v. metallochromiának is nevezik. Galvanokaustika 1. a galvanotechnikának egy marató eljárása, melyet különösen tapéták, kalikó stb. nyomtatására szolgáló hengerek mintáinak előállítására használnak. — 2. Daganatok, polypok leválasztására és elpusztítására szolgáló eljárás, melynél galvánáram által izzásban tartott platinadrótot használnak. Galvanométer, eszköz az elektromos áram erősségének mérésére. Az áram bármelyik hatása felhasználható G. készítésére. Az áram kémiai hatásán alapuló G.-ek az ú. n. voltameterek. (L. ezt.) Az áram hőhatásán alapulnak az ú. n. hődrótos G.-ek. Alapelvük, hogy a mérendő áramot finom, vékony fémdróton vezetik át, amely az áram hatására felmelegszik és meghosszabbodik. E rendkívül kicsiny meghosszabbodás, alkalmas mechanikai áttételek segélyével megnagyobbítva, szolgál az áramerősség nagyságának megállapítására. Ezek érzékenysége az áramerősség csökkenésével rohamosan csökken, minthogy az áram hőhatása az erősség négyzetével arányos (Joule törvény). Erős áramok s különösen váltakozó áram mérésére szolgálnak. Az áram mágneses hatásán alapulnak a szorosan vett G.-ek. Ezek jóval érzékenyebbek, mint az előbbiek s minthogy az áram mágneses hatása az áramerősséggel egyszerűen arányos, a hődrótos eszközökkel szemben különösen alkalmasak gyenge áramok mérésére. Két típusra oszlanak: mágnestűs G.-ek és forgótekercses (Despreztípusú) G.-ek. Az előbbiek alapelve, hogy a mérendő áramot függélyes menetsíkú tekercsen vezetjük át, melynek közepében kis mágnestű van felfüggesztve finom fonalon. A tekercsen áthaladó áram mágneses mezőt hoz létre, mely a felfüggesztett mágnestűt a földmágnesség meridiánjából kitéríti, s e kitérés nagyságából lehet következtetni a mérendő áram erősségére. A legérzékenyebb tűs galvanométerrel, a Paschen-félével az ampere-nek 100,000 milliomod részét még ki lehet mutatni. A Desprez-típusú G.-eknél az áramot kis forogható tekercsen vezetjük át, mely viszont erős mesterséges mágneses térben van elhelyezve. A mágneses tér hatása alatt a tekercs, ha rajta áram halad keresztül, úgy igyekszik beállani, hogy menetsíkja a mágneses tér erővonalaira merőleges legyen. Ezzel a mágneses hatással szemben áll a tekercs felfüggesztésének (fonál, rúgó) csavarodási rugalmassága, mely a tekercset eredeti helyzetébe iparkodik vinni. E két hatás eredményeképen a tekercs bizonyos kitérített helyzetben fog megállapodni, s ezen kitérítés nagysága szolgál az áramerősség mérésére. Ide tartozik tulajdonképen a húros galvanométer is, melyben a tekercs helyett egy kifeszített vezetőfonál van alkalmazva. Az ampére-mérök mutatóval ellátott nagyon kicsiny ellenállású 1010