A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912)
K - K - Kaas Ivor - Kaba - Kába - Kabarok - Kabbala - Kábel - Kábelvasút - Kabitok - Kabinet - Kabóczá v. czikádák - Kabolapatak - Kabos Ede - Kabós Ferencz - Kábul
K K K, az ábéczé 11. betűje. Mint kémiai jel: kálium. K . kilogramm, királyi. Kaas Ivor, báró, publiczista, szül. dán eredetű családból Lonton (Hont) 1842., megh. Budapesten 1910. Hosszú ideig volt orsz. képviselő nemzeti, majd néppárti programmal. Magvas politikai czikkei 1871. a Reformban, 1875—94. a Pesti Naplóban, azóta a Budapesti Hírlapban és más napilapokban jelentek meg. 1909. az Akadémia a Bródy-féle jutalommal tüntette ki. Költői műveket is írt. Kaba, hajdúmegyei nagyközség, 69001. Kába (Kaaba), négyszögletes épület a mekkai nagy mecset udvarán. Északkeleti falán van az ú. n. fekete kő (hadzsar), melyet különös tisztelet övez, mert a hagyomány szerint hajdan az éghez volt erősítve és Gábor arkangyal hozta le a K.-ba. A K. az arabok ősrégi szentélye, melyhez minden mohamedán hívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A zarándokoknak kétszer kell megkerülniük az épületet. (L. az Ázsia cz. képes táblát az I. kötetben.) Kabarok, sokáig a kazárok közt élt néptörzs, a mely Lebediában a vándorló magyarokhoz csatlakozott. Kabbalah (hagyomány), misztikus zsidó vallásbölcselet, mely régi zsidó metafizikai elméleteken alapul, de kerültek bele elemek a zend vallásból és máshonnan is. Virágzásának ideje a 15—16. sz. volt, a mikor a K.-val, mint a mágikus erők tudományával, keresztény körök is foglalkoztak. Lengyelországban még ma is vannak hívei. Kábel 1. lenv. aczélkötél, 2. az elektromos áramnak föld- és tengeralatti vezetésére szolgáló vörösréz vezeték, melyet szigetelés czéljából gummival, guttaperdhával stb. borítanak be. Sokszor még vas- és ólomköpenynyel és egyéb módon is védik a nedvesség behatása és állatok kártékony hatása ellen. Kábelvasút, a közúti vasútnak egy neme, melynél a sínek közepe alatt elhelyezett vascsövekben végnélküli drótkötelet 367 tartanak mozgásban vezetőhengereken s így a kocsik tetszés szerint a kötélre kapcsolhatók ,, onnan lekapcsolhatók. Különösen Angliában és Amerikában alkalmazzák. Svabilok, a berberekhez tartozó hamita népfaj, Tuniszban és Algériában. Középnagyságú, erős csontozatú, sötét v. sárgásbarna színű emberek; a mohamedán hitet vallják. Kabinet , szobácska, benyíló, átvitt értelemben fejedelmi v. udvari tanács, kormány, minisztérium. Kabóczák v. czikádák (Cicadidae), egyenlő szárnyú, szipókás v. csőrös rovarok. A növényeken kóborolva a növény testébe bocsátják szipókájukat és szívják nedvét. A zengő K. hímjeinek hangadó szervei a potroh két oldalán a légnyílásokhoz illeszkedő és visszhangzó kamrákkal kapcsolatos rezgő hártyák, amelyeket a ki- és belégzett levegő rezget. A nőstények hangzó szerve fogyatékos. Nevezetesebb fajai: 1. Kakuknyálas kabócza (Aphrophora spumarius, L.) kb. 6 mm.-nyi, alakjával a sáskákra emlékeztető, szürkés kis állatka. Zöld kis lárvája a váladékába, a réti füvekről és a fűzfákról lelógó habosnyálba, az ú. n. kakuknyálba burkolódzik és úgy szívja a növény nedvét. — 2. Manna-kabócza (Teltigia Omi, L.), a kőrisfán él és szúrásai okozzák a kőrisfán a manna néven ismert czukros nedv kifolyását. A legjobb mannát Sziczilia és Calabria szállítja. A mannakabócza nálunk is előfordul. —■ 3: Cicada plebeja, Scop. Dél-Európa legnagyobb kabóczája, a magyar tengerparton is megvan. Kabolapatak, nagyközség Máramaros m., 2200 . Kabos Ede, író és hírlapíró, a Petőfi- Társ. tagja, szül. Nagykárolyban 1864. Művei: novellás kötetek, regények és drámák. Kabos Ferencz, politikus, szül. Zilahon 1859. 1892—1906. és 1910 óta orsz. képviselő, 1910. a képviselőház alelnökévé választották meg. Kábul 1. folyó Afganisztánban, mely 500 km.-nyi futás után az Indusba ömlik. — 368 (A mely czímszók a K alatt nincsenek meg, a C alatt keresendők.) Kábul