A Franklin kézi lexikona 2. Gaucho-Nicotera (Budapest, 1912)
N - N - Nbob - Nabukadnezár - Nabopolaszar - Nachod - Nachtigal Gustav - Nád - Nadab - Nádalja - Nadály - Nadálytő - Nádasdy család
N N N, a latin ábéczé 13. betűje. A kémiában a nitrogén jele. Rövidítése a következő szavaknak: Neutrum, Nominativus, Nomen, Numerus, North (észak); a kereskedésben na netto. Nabob (az arab nawab, a. m. helytartó szóból), az indiai mohamedán országok helytartóinak volt neve; később (helytelenül) így nevezték az Indiában meggazdagodottakat, átvitt értelemben dúsgazdag ember. Nabukadnezár, I. Nebukadnezár. Nabopolaszar (Nabupaluszur), babiloni király (K. e. 625—605.), Kyaxares méd királylyal szövetkezve, megbuktatta az asszír birodalmat és 606. megalapította Új -Babilóniát. Nachod, kerületi székváros Csehországban, a Mettau folyó mellett, 10,1001., szövőiparral. 1866 jún. 27. a poroszok megverték itt az osztrákokat. Nachtigal, Gustav, német Afrika-utazó (1834—1885.). Orvos volt Algériában, majd Tuniszban. 1869—74. beutazta Tibesztit, Bomnut, Kanemet, Borkút, Bagirmit, a honnan Vadain, Darfuron és Kordofanon keresztül Kairóba ért. 1884. császári komiszáriusa lett Felső Guinea partvidékének és mint ilyen Togot és Kamerunt német védnökség alá helyezte. Nád (Arundo), általános elnevezése bizonyos pázsitkóróknak, melyek többnyire vízparton v. vízben nőnek. De rendesen N. néven nálunk csak a közönséges N.-at (tetőnád, fedőnád, Phragmites communis Trim) értik, mely magas és kemény, csöves szárú, éleslevelű növény. Tőkéje vaskos, csaknem fás. Álló és lassan folyó vizekben terem, ahol nagyon gyorsan elszaporodik és kiterjedt nádasokat alkot. A magyarságnak már régente igen hasznos növénye volt, mert az Alföldön többnyire vele fedték a házat. Ma is használják építkezéseknél, főleg falak és mennyezetek bérlelésére. L. még bambusznád, czukornád, calamus, nádperje. (L. a Növénytan III. sz. táblái). Nadab, nagyközség Arad m., 2300 1 889 Nádalja, nagyközség Bács-Bodrog m., 2700 L Nadály, 1. piócza. Nadálytó (Symphytum Toum.), az érdeslevelűekhez tartozó fű, melynek fajai közül legnevezetesb a fekete N. (L. officinálé, L.). Árok mentén, réten egész Európában előfordul. Szárát és felfutó, lándzsás leveleit merev szőrök fedik; virágai lilák, rózsaszínűek v. sárgásfehérek. Fekete karógyökerével régebben sebeket borogattak. Nádasdy (nádasdi és fogarasföldi), régi, ma is élő főúri család, mely 1625. grófi rangot kapott. A család hírének megalapítója és vagyonának (a Kanizsay-vagyonból) megteremtője N. Tamás volt. (L. lent.) Nevezetesebb tagjai: 1. Ferencz (1555— 1604.), N. Tamás nádor fia, a ki vasmegyei főispán és kir. főlovászmester volt. Felesége Báthory Erzsébet, a kinek nevét a csejtei vérfürdők tették emlékezetessé. (U. ott.) 2. Ferencz (1783— 1851.), 1823. váczi püspök, 1845. pedig kalocsai érsek lett. — 3. Ferencz (szül. 1625 körül), 1646. kir. főudvarmesternek, 1664. országbírónak nevezték ki. Igen nagy vagyona miatt magyar Krézusnak hívták. 1658. saját pottendorfi nyomdájában kiadta a magyar törvények gyűjteményét. A Wesselényi-féle szövetkezésbe ő is belépett, s noha Lipót császár sokáig nem hitt bűnösségében és még külföldiek, sőt a pápa is közbeléptek megkegyelmezése érdekében, a rendkívüli bíróság méltóságától megfosztotta és 1671. a bécsi városház udvarán kivégeztette. — 4. Ferencz (1708—83.). A katonai pályán tűnt ki és az osztrák örökösödési háborúban szerzett nagy érdemeket az ausztriai ház szolgálatában. Mária Terézia királynőtől elismerésül a Mária Terézia-rend nagykeresztjét és 1756. a horvát bánságot nyerte, mely méltóságát haláláig viselte. — 5. Lipót, az előbbinek bátyja (megh. 1758.), 1739. kir. kincstárnok, 1751. Komárom megye örökös főispánja lett; ő szerezte meg családjának a felső-lendvai uradalmat. — G. Mihály, a cs. és kir. ka 890 Nádasdy