Gutenberg Nagy Lexikon, 8. kötet. Combes - Depó (Budapest, 1932)
D - Dardanosz - Dardanoszk, dardanok - Dárday Olga, Szende Fülöpné - Dárday Sándor, baranya-baáni - Dardisztán - Dardzsiling - Dareikosz - Dareiosz
511 DARDANOSZ — DAREIOSZ 512 ért. Az 1809. évi angol-török békeszerződésben Anglia beleegyezett abba, hogy a tengerszorosokba csak török hadihajó futhasson be. Az 1856. évi párisi béke és az 1871 márc. 13.-i londoni protokollum ismét zárt hadiútnak mondotta ki a tengerszorost, amelyen 1878 februárjában azonban mégis angol hadihajók keltek át, hogy Konstantinápolyt az orosz támadástól megvédjék. A berlini béke (1878) ismét eltiltotta az idegen hadihajók átmenetét, 1891-ben azonban a magas porta Oroszországgal egyezményt kötött, amely szerint az ú. n. önkéntes orosz flotta előzetes bejelentés után, katonákkal és fegyverekkel is átkelhet a tengerszoroson. A világháborúban az entente 1914 dec. óta többször megkísérelte, hogy a Dardanellákon át a Fekete tengerbe juthasson. 1915 márc. 18. és 1916 jan. 8. között nehéz, de a központi hatalmakra győzedelmes elhárító csaták színhelye lett a tengerszorosok vidéke az erős angol expedíciós hadsereg ellen, így a tengerszoros a világháború végéig Törökország birtokában maradt. A lausannei szerződéshez (1923 júl. 24.) csatolt tengerszoros-egyesség török elnöklet alatt álló népszövetségi bizottságot léptetett életbe a Dardanellákon való szabad átkelés ellenőrzésére. Ezáltal Törökország az entente csapatainak elvonulása után (1923 szept. 25.) visszanyerte uralmát a Dardanellák és a Boszporus fölött, a tengerszorosok erődítményeit azonban meg kellett semmisítenie. A fővárosnak Ankarába való áttétele óta, a Dardanellák szorosa sokat veszített jelentőségéből. Irodalom, Adair: The negotiations for the peace of the Dardanelles in 1808—09 (1845) . Scheffler: Die Dardanellenfrage . Erdmann: Die Dardanellen (1915 máj. 20) . Palóczi Edgár: Báró Tóth Ferenc, a Dardanellák megerősítője (1916). palóczi e. Dardanosz, ókori görög város a Helleszpontosz partján. Ma tőle 10 km-nyire délnyugatra fekszik Dardanella városa, melyről a Helleszpontosz mai nevét kapta : Dardanellák. KALLÓS E. Dardanoszok vagy dardánok. 1. A trójai háború színhelyén, a kisázsiai Troasz nevű vidéken, egy néptörzs viselte ezt a nevet. 2. A Morava folyó partján (Jugoszláviában) egy ily nevű illír néptörzs lakott, melyet a rómaiak a K. e. I. sz.-ban meghódolásra kényszerítettek. KALLÓS E. Dárday Olga, Szende Fülöpné,írónő, szül. 1878- ban Budapesten. Tárca-csevegésekkel, novellákkal tűnt fel, melyek egy részét Forgácsok c. könyvében adta ki. Egyéb könyvei : Vadalmak, Rozsda (regény, két kötetben), schöpflin a. Dárday Sándor (Baranya-baáni), szül. 1842-ben. Bírósági szolgálat, majd képviselői működés után 1897-ben államtitkári címmel a legfőbb állami számvevőszék alelnöke lett . 1911-ben történt nyugalombahelyezésekor a titkos tanácsosi méltósággal tüntették ki. A Jogtudományi Közlöny alapítója s főszerkesztője. Munkái : Jogtudomány és törvényhozás (1865). Mely börtönrendszer honosíttassák meg hazánkban (1868). A sajtóügyi törvényhozás kérdése (1873). Birálatok a magyar büntetőtörvénykönyv tervezetéről (1876). Magyar magánjog mai érvényében (Zlinszky kiegészítése 1888), Alapok és alapítványok (1897). Szerkesztette még az Igazságügyi és Közigazgatási Törvénytár című gyűjteményeket. székely m. Dardisztán, a Himalája ÉNy-i részében, Afganisztán és Kasmír között, több kisebb völgymenti országocskát (Kazirisztán, Csitrál, Szvat, Kohisztán, Gilgit) magában foglaló és jelenleg Britindia északnyugati határtartományához tartozó hegyvidéki országrész. Arab eredetű harcias lakossága régebben az angoloknak sok kellemetlenséget okozott. kéz a Dardzsiling (Darjeeling), a hasonló nevű kerület székvárosa Britindia Bengália tartományában, (1921) 22.258 lak. Calcuttával vasút köti össze. Az indiai angol hivatalnokok, a kormányzó nyaralóhelye, nagy üdülőtelepei, sok iskolája van. A Tibetbe vezető kereskedelmi utak kiinduló állomása. Híres a Himalájára nyíló pompás kilátása. Temetőjében nyugszik Körösi Csoma Sándor. Dareikosz (Daricus), Dareiosz perzsa királytól kezdve, a régebbi Ivroszosz-féle érem mintájára vert aranypénz. Előlapján a térdelő király mint nyilas hátlapján pedig egy mélyített négyszög látható. TEMESVÁRY I. Dareiosz (latinosan Darius, óperzsa nyelven Darajavahus), három óperzsa király neve az Achaimenidák, ifjabb ágából. I. D. Hystaspis (522—486) nagyszabású hadivállalatai (513 körül a Dunától északra lakó szkithák, 492. és 490. a görögök ellen) kudarccal végződtek. Leverte a lázadásokat (köztük a kisázsiai görög városokét), birodalmát satrapiákra osztotta, utakat építtetett, rendezte az adó- és pénzügyet. Susát és Persepolist, palotákkal díszítette, tetteiről sziklákba feliratokat vésetett (Bisutun, Naksi-Rusztem). (Tábla V. k. 31. o.) Dareiosz II. Nothosz, vagy Odhosz, Kr. e. 424—404, felesége Parysatis, két satrapa : Tissaphernesz és Pharnabazos uralkodtak fölötte. 414-ben elvesztette Egyiptomot. Dareikosz (óperzsa aranypénz)