Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 2. (Budapest, 1997)
Betűrend - S - Szokolcs - Szokolya - Szólád - Szolcsány - Szolcsányka - Szolcsva - Szoldobágy - Szolgaegyháza - Szolgagyőr - Szolnocska - Szolnok
Szokefalva Szokefalva. Szőkefalva. Szokemicza. Szeklence Szokirnicá. Szeklence Coroptouia. Szeklence. Szokirnyicá Szeklence. Szokló. Mohó Szoknlány t. Buzásbocsárd. Szokol. Kaszakisváralja. Mező—. Szokola. Szokolya. Szokolac. Kula. Szokolác. /Bács—/ Kossuthfalva. Szokolány m. Temetvény. Szokolár. Szakalár. Szokoláshegy. Pamuk. Szokolár/?/. Szakalár Szokolcs. Liptó vm. németlipcsei j. 320338-11., 713 kh, 524 szt. /Sokolce. Sokolce, SOKOLCZE, Szokoltz. */1893. dec- 14-én az el megszűnt olaszi j.-ból a liptószentmiklósi j.ba; 1907 júl 1-jén onnan a németlipcsei I.-ba átsorolva. Szokolc m. Búrszentmiklós. Szokoli. Nagyszokoly. Szokolics. Görgeteg. Kuntelep. Szokolocz. Vágszakaly. Szokolócz. Vágszakaly. Szokolovác. Nérasolymos. Szokolovácz. Nérasolymos. Szokoltz. Szokolcs Szokolyvölgy. Kökényes. Szokoly. Hernád—. Mezőszokol. Nagy—. SZOKOLYA. Hont vm. szobi j. 250512 VH., 10976 kh, 1842 m. /Szokola. + Hideghegy + János p. + Kismorgó + Nagymorgó./ Pm. Vá- Td. 86. HGE: János Huta-Üzem /korábban Szokolyahuta/. */A XIII.sz.-ban Szokolya várával, 1387-1429 között magánbirtok. 1429- ben a király visszacserélte, s lerombolás végett a kassai polgároknak adta át. 1926. jún. 7-én János p. kt.-i lakott h. neve Királyrét-re változott. 1945. okt.-ben az ipolysági j.-ból a szobi j.-ba áts., az ipolysági j. es. megszűnt. 1946. nov. 17. Kismorgó + Nagymorgó kt.-ek együttes új neve Börzsönyliget kt. lett./ Szokolya. Hernádszokoly. Szokoncsel. Kisszokond. Szokond. /Grosz—/ Nagy—, Kis—, /Klein—/ Kis—, Nagy—. Szokony. /Also—/ Alsószakony, /Felső—/ Felsőszakony. Szokonye. /Delne—/ Alsószakony, /Gome—/ Felsőszakony. Szol. Sóslak. Cojih. Sóslak. Szolád. Szólád. SZÓLÁD. Somogy vm. tabl. 420924-XH., 3473 kh, 1129 m. /Szokad, Szokád, Szolád, Szolád. + Nagyasszony m. + Nezde p. + Nyesthegy p. + Szóládi szőllőhegy + Vonyita p./ Pm */Az 1659:CXXX.tc. 16.§-ával - Szlodád néven - Tihany véghelyének erődítéséhez rendelve./ Szóládi szőllőhegy. Szólád. Szolajszki Széphely. Szolét. /Alsó—p./Egerszólát.Egerszólát. Szólát Eger—. Szoláth. Egerszólát. Szolátviná. Faluszlatina. Szolcsán. Szolcsány. Szolcsán. Szolcsány. Szolcsanka. Szolcsányka Szolcsánka. Szolcsányka. Szolcsány. Nyitra vm nagytapolcsányi j. 380448-1., 3478 kh, 1375 szt. /Selcany, SOLCANY, Solczany, Szolcsan, Szolcsán, + Hubertsbrunn./ Pm HGE. Az 1883-ban Odescalchi Ágoston hg.-né sz. Zichy Anna gr -nő által állított 2200 kh hitbizományi jószág feje. Szolcsányka. Nyitra vm nagytapolcsányi j. 380449-1., 445 kh, 239 szt. /Selcianky Solcanky, Solczanky, SOLCIANKY, Szolcsanka, Szolcsánka./ Szolcsivá de zsosz. Alsoszolcsva, Szolcsva. Krassó-Szörény vm marosi j. 310823- XV., 2965 kh, 705 r. /SALCIVA, Salciva, Soldova, Sildva, Szelcsova, Szelcsau./ Szolcsva. Alsó—, Felső—. Szolcsva. /Alsó—/ Alsoszolcsva, /Felső—/ Felsőszolcsva. Szoldobagy. Bükkszáldobágy. Szoldobágy. Bihar vm margittai. 111139-IX., 1259 kh, 583 m. /Saldabagiu, Saldabagiul-de- Barcau, SALDOBAGIU DE BARCAU, Száldobágy./Pápu.; Vá-Td. 159. Szoldobágy. Bükk. Szoldobágy. Bükkszoldobágy. Szoldobágy Vá. Bükkszoldobágy. Szolgabiró Piskolt. Szolgaegyház. Szolgaegyháza. Szolgaegyháza. Fejér vm sárbogárdi j. 180315- VI., 3680 kh, 900 m /Szolgaegyház. + Alsószolgaegyháza + Felső-Félegyháza + Göncsök m + Középszolgaegyháza + Mária m. + Trombitás m/ Pm. Vá-Td. 53. */1948. máj. 1-jén a kig. neve SZABADEGYHIÁZA-ra változott. 1773-ban még Seregélyes része volt. 1828-ban Alsó-Szolgaegyháza + Felső- Szolgaegyháza /31 + 27 ház 194 + 133 fő/. 1863-ban ismét Seregélyes mezőváros része mint Alsó- és Felső-Szolgaegyháza p./ Szolgaegyháza. /Alsó—p./ Seregélyes. /Felső—/ Seregélyes. Szolgagyör. Nyitra vm galgód. 380234-L, 335 kh, 96 szt. /POSÁDKA, Poszádka, Poszatka, Poszátka, Poszattka, Rosádka./ Szolgagyör. Kerékteleki. Szolga-Győr p. Pusztacsalád. Szoliszka p. Gács, Szepesgyörke. Szoliszka. Tethely. Szolka. Nyitraszalka. Szolmersdorf. Salamonfalva. Szolnocska. Zemplén vm bodrogközi j. 620139- HL, 1146 kh, 352 m /Solnicka v. Szolnocska, SOĽNIČKA, Solnocka./ Szolné irtvány. Nagyróna. SZOLNOK. MkSz. vm. rt. város 271000 VH., 26160 kh, 28778 m. /Abonyi út + Alcsi p. + Cigányváros + Csöbörér + Gyárváros + Kisszanda + Malomszigeti tt. + Móricliget + Nagyszanda + Ószanda + Palotásszentiván + Partoskápolnai tt. + Pusztaszanda + Szandai szőllők + Szőllőshalmi tt. + Ugari tt. + Ujszanda + Főváros./ Ph. /1810-ben postaállomással/Tb.Td.; Vá-Td. 39, 178, 180, 210, 233 + Vmh. Alcsipuszta v. Szolnokalcsi 39, 210; Há. Hatósági szervek: Katonai Hadkiegészítő Kerület /csk illetékes volt: MkSz vm + PPSKk vm nagykátai, abonyai j.-ai + Jászberény + Karcag + Kisújszállás + Mezőtúr + Szolnok + Túrkevé rt. városok területére/; Gazdasági Felügyelőség ónk./; Folyammérnöki Hivatal /mk/ Gazdasági Munkásközvetítő ónk./; Államépítészeti Hivatal /mk./; Pénzügyigazgatóság /mk./; Adóhivatal /mk/; Dohánybeváltó Hivatal /mk./; Dohánybeváltó Felügyelőség /mk/; Nevelési Tanfelügyelőség /mk./; Sóhivatal /mk/; Cukorgyári Elleőrzés /mk./; Állami Főgimnázium /mk. 1887/. Gazdasági szervek: Adriai Biztosító Társulat Főügynöksége; Alföldi Általános Bank Rt. 1910/; Alföldi Közgazdasági Bank mint Hitelszövetkezet; Alsótargői-Kengyeli Ármentesítő és Belvizszabályzó Társulat; Alcsi-Tenyő-Kengyeli Ármentesítő és Belvizszabályzó Társulat /1905/; Heves-Szolnok-Jászvidéki Tisza- és Belvizszabályozási Társulat /1852/; Bakai Gyula Fa- és Építőanyagkereskedelmi Rt.; Bahn Gőzmalom Rt.; Csollák Lajos Bútor- és Lakberendezési Áruháza; Hunnia Fa. és Építőanyagkereskedelmi Rt.; Ingatlanforgalmi Rt. /1911/; Iparosok és Kereskedők Gazdák Bankja /1909/; Külsőszolnok-megyei és Mezőgazdasági Egyesült Takarékpénztárak Rt. /1869/; Külső-Szolnok Megyei Segélyegylet- Hitelszövetkezet; Külső-Szolnok Megyei Takarékpénztár /1869/; László D. Nyerstermény és Vaskereskedelmi Rt.; Magyar Nemzeti Bank Fiókintézete; Magyar Takarékpénztár A910/; Martfű Téglagyár Rt.; Népbank és Takarékpénztár Rt. A 903/; Osztrák-Magyar Bank /1878/ fiókintézete; Siófoki Rákóczi Nyaraló Rt. /1918/; Szolnoki Cukorgyár Rt. /1912/; Szolnoki Hitelbank Rt. /1907/; Szolnoki Kereskedelmi Bank és Takarékpénztár Rt. /1891 /; Szolnoki Magyar Bank Rt. A 927/; Szolnoki Malom Rt.; Szolnoki Mechanikai Asztalosműhely Rt.; Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár A 889/; Szolnok Önsegélyző Egylet mint Hitelszövetkezet; Szolnoki Papíripari Rt. /1940/; Szolnoki Tisza-Strandok; Szolnoki Villamostelep Rt.; Tiszai Gőzfűrész Vállalat Rt.; Tiszamenti Fakereskedelmi Rt. és Faraktár Vállalat; Tiszaparti Gőzfürész és Őrlőmalom Rt. A 911/; Tiszasülyi Gőzfürész és Gőzmalom Rt. Fatelepe; Tiszavidéki Gőzfürész Rt . Tiszavidéki Hitelintézet és Takarékpénztár A 872/; Vasúti Főműhely és Járműtelep, Keserűvízpalackoló Rt.. Egyébérdekképviselői, szociális, társadalmi, egyházi szervek: Kerületi Munkásbiztosító Pénztár; Társulati Felsőkereskedelmi Iskola A 911/; Szolnok Vármegye Levéltára; Szolnoki Közkórház; Bábaképző Intézet; Szolnoki Városi Színház; Szolnoki Festőiskola /Pettenkofen 1855-1881 közötti alapítás/ és Művésztelep. Laigyel Molekültábor 1 939- 1944/. Szolnoki Közművelődési Egyesület, Szolnoki Nőegylet. */Már a római korban és majd a X.sz.-tól is sólerakó és árusítóhely /innen nyerte nevét!/. 1241-ben elpusztult, 1422-től kir.-i privilégiumokkal. 1549-től oppidum camerale. Régi földvára helyén 1550-től várral; ez 1552. szept. 4. -1685 között török kézen. A vár eleste az iszlám kitakarodásának kezdetét jelezte. 1697 és 1706-ban várát a kurucok felgyújtják, mire a császáriak széthányatják 1710-ben ismét kuruc kézen, de okt. l6-én a császáriak elől kiürítik 1849. márc. 5-én honvédségünk az itt volt császári dandárt szétverik. Az 1876:XXXvi.tc.A.§. 17.bekc.pont/ s az 1877:1. tc./2.§.16.bekc.pont/ alapján az addig volt Heves és Külső-Szolnok vm.-től /Lásd: ott is!/ az el. szervezett Jász-Nagykun Szolnok /Lásd: ott is.' vm.-hez átkebelezve, mint utóbbinak szh.-e; egyben j.-i szh. 1919. júl. - 1920. febr. 25. között román kir.-i megszállás alatt. 1920. febr. 25-én a korábban Tanácsköztársaságunkra tört románok a várost és környékét fosztogatva s a Tiszahidat felrobbantva elvonulnak 1914. márc. 5-én 61 kh 801 Qe kt. Tószeg ksg.-től idecsatolva, majd 1949. febr. 10-én ugyanonnan további 1371 Cö. 1950-ben Szandaszőllő és környéke + Törökszentmiklós ksg. Tenyősziget kt.-ek kiváltak és Szandaszőllős néven külön ksg.-gé alakultak amely azonban 1963-ban Szolnok városába olvadt. /Viszont még 1883-ban, a város határából alakult ksg.-gé Rákóczifalva./ Lásd: még Belső-Szolnok vármegye és Szilágy vármegye címszavak alatt is is Szolnok. Abaúj—, Moson—. 1307 BETŰRENDES RÉSZ Szolnok