Hübner János (szerk.): Mostani és régi nemzeteket, országokat, tartományokat, városokat, emlékezetre méltó mezővárosokat, helységeket, folyókat, tavakat, tengereket, öblöket, fokokat, szigeteket, hegyeket, erdőket, barlangokat, pénzeket, mértékeket, 's t. e. f. esmértető lexikon. A-CZYRKASSY (Pest, 1816)

TV­E’ köz haszonra a’ Nemzeteknek és Országoknak kö­zönséges esmértetést szolgálnak leginkább : ezeknél fogva helyheztethetni el minden történeteket, ítélhetni meg minden jeleneteket, elégíthetni ki minden szükségeket. Azért a’ tudományok’ gyarapodása olts némelly nagy férfiaink földünk’ közönséges állapattyának leírásával foglalatoskodtak : Cellarius a’ régi (Ch. Cellarii Notitia orbis antiqui Lipsiae.) Büsching (Doctor Anton Fr. Büschings Erdbeschreibung) a mostani világnak kö­zönséges esmértetésével legfőbb érdemet szereztek magoknak. M­­ások ismét azon voltak, hogy a’ Nem­zeteknek és Országoknak közönséges esméi teléséből azokat, mellyek leginkább és többnyire tudnivalók, előbetűjök szerént,­­ könnyebb feltalálhatás végett, közöljék. E’ szerént szerződőt ama Reale Staats , Zei­­tungs, und Conversations Lexicon , mellynek elej­e Hüb­ner János, egykori Lipstai Prof. és Merseburgi,­­s Ham­burgi Rector (f 1731) neve függesztetett, a’ földleírás­ban szerzett érdemeire, ’s elő beszédjére nézve , és mel­­lyet közelebb Tu. Sperl Xav. Ferencz a’ mi időnkig foly­tatott, és kiadott Gréczben 1815. Illy s közhasznú munka nélkül mindeddig elvolt a’ két Magyar Haza. Noha olly deák Földirókkal dicsekedhetünk (Bél Mátyással, Benkő Ferenccel, és Szászki Mónikával) kiket akármelly külföldiek mellé állíthatunk, de hőnyi nyelvünkön közönséges földleírásunk, egy két rövid elő a­­datásokat kivévék­, nem volt. E’szükségnek kipótoltatása vegett Literaturánk­ előmozdításán serényen dolgozó ér­demes Trattner Tamás János Uz eme közhasznú és be­csű Lexikonnak kiadatására száná magát; a’ T. Pesti kis Pap Urakat megkérte , hogy a’munkát magok között fel osztván e’ dicső tárgyban tegyenek elő szolgálatot Hazá­­joknak , mellyre számot tartani. Ők e’ terhes munkát nyolczan két világi Bárányokkal egygyütt, nemes lélek­kel a’ köz haszonnak és tudományoknak előmozdítására el is készítték. •­­ Az első jelentésre abban, kivált a’ M­agyar Ország’ leiratásában a’ tisztelt Fordítók’ gáncsa nélkül tetemes hibák tűntek ki, mellyekért a’ közhasznú mun­kának csak nem egész becse veszedelmeskedett. Er­re nézve a’ fenn érdemesített Könyvnyomtató Ur en­gem kéntetett, hogy a’ jobbítást, ’s a’ munkának e­­gész vezetését magamra válalnám. Hogy i­ly közhasz­

Next