Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
P - Petőfi Zoltán - Petőfiné Szendrey Júlia - Petrarca, Francesco
Petrarca bérelte. Előbb Kecskeméten, aztán Szentlőrincen tanult. Közben családja nagy nyomorba jutott, így tovább kellett vándorolniuk. Aszódi tanulóévei elmúltával a Selmecbányai ev. líceumba iratkozott be, de megbukott. Tönkrement szülei ekkor megvonták tőle anyagi támogatásukat, s így kénytelen volt pénzkereséshez látni. Ekkor kezdődött el vándorélete. 1839 elején a pesti Nemzeti Színházban lett szolga, aztán vidéken töltött néhány hónapot, majd beállt katonának. 1841. alkalmatlannak minősítették és leszerelték. Ekkor Pápán folytatta tanulmányait, itt ismerkedett meg Jókaival és Orlaival, akikkel barátságot is kötött. Itt sem maradt sokáig, nemsokára vándorszínészekhez csatlakozva járta be az országot. Első verse, A borozó, 1842. jelent meg az Athenaeumban, majd egy év múlva Nagy Ignác Külföldi Regénytára számára fordított néhány könyvet németből, köztük a Robin Hood-ot is. Közben több verse felkelti Vörösmarty figyelmét, aki 1844. a Nemzeti Kör költségén kiadta első verseskötetét. A lírai realizmusnak, a közvetlen beszédnek versekben való első megjelenése nagy újdonságként hatott és hatalmas sikert ért el az akkori irodalmi életben. Mire megjelent, már elkészült a Helység kalapácsa c. hősi eposzparódiája, majd egy év múlva a János vitéz, a Cipruslombok Etelke sírjára, és a Szerelem gyöngyei is napvilágot láttak. A Cipruslombok a korán elhunyt Csapó Etelka iránti szerelméről szól, s a kezdődő biedermeier-hangulat kifejezésével újdonságként hatott. Felvidéki körútján, amelynek emlékeit Útijegyzetek c. művében örökítette meg, már nagy ünnepléssel fogadták; Gömör megye táblabírájának is választotta. Újabb reménytelen szerelme Mednyánszky Berta iránt és a most már egyre többször jelentkező, irigységdiktálta, rosszindulatú kritikák hatása alatt írta meg ezután Felhők c. borongós versciklusát, Tigris és hiéna c. drámáját és A hóhér kötele c. regényét. Még ebben az évben ismerkedett meg Nagykárolyban Szendrey Júliával, akit 1847 őszén feleségül is vett. 1848 tavasza hozta meg aztán számára a nagy beteljesülést. A kor szabadságeszményének lelkes híve belevetette magát a politikába és heves természetével rövidesen számos ellenséget szerzett magának. Radikális felfogása íratta A királyokhoz c. és többi forradalmi hangú versét, ami a kisnemesi szabadságért küzdő negyvennyolcas társaiban nagy megütközést keltett. 1848 júniusban megbukott a képviselőválasztáson. Elkeseredésében ekkor írta meg Az Apostol című hatalmas költeményét, a szabadságharcosok e keserű vádiratát. Rövidesen katonának jelentkezett. 1849. Bem seregébe került és a július 31-i segesvári csatában tűnt el, nem sokkal előzve meg a megsemmisült szabadságharc végső katasztrófáját. P. jelentősége szinte felmérhetetlen a magyar irodalomban. Lírai realizmusa, természetes közvetlensége, egyszerűségében rejlő nagysága, újszerű magyarsága épp oly fordulatot jelent irodalmunkban, mint később Ady fellépte. Tájleíró verseinek egyszerű bája, hazafias költeményeinek lángolása, magyarságfelfogásának időtlensége örökéletűvé teszi művét. Egyéb fontos művei: Szerelem átka, Tündérálom, Salgó, Bolond Istók (költői elbeszélések), Zöld Marci (színmű). — Gyulai P.: P. S., Ferenczi Z.: P. életrajza, Babits M.: P. és Arany, Horváth J.: P. Riedl F.: P., Illyés Gyula: Petőfi. — 1946. a legjobb szovjetorosz költők fordításában megjelentek válogatott versei Anna Krasznova szerkesztésében Hidas Antal előszavával százezer példányban. Petőfi Zoltán 1848—1870. P. Sándor és Szendrey Júlia fia. Nyugtalan egyénisége és rendezetlen családi körülményei miatt abbahagyta iskoláit és színész lett; fiatalon meghalt tüdőbajban. Versei a Petőfikönyvtárban jelentek meg. Krúdy Gyula Zoltánka címen drámát írt róla. Petőfiné Szendrey Julia 1828- 1868. Atyja gazdatiszt volt, nemes kisasszonyként nevelték, szülei ellenére ment hozzá a költőhöz. Petőfi eltűnése után kétségbeesett lelkiállapotba került, de néhány nappal a gyászév letelte előtt újra férjhez ment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. Elbeszéléseket és költeményeket írt. A rávonatkozó irodalomból kiemelkedik Hatvany Lajos műve: Feleségek felesége. Herczeg Ferenc Sz. J. címen drámát írt róla. Petrarca, Francesco 1304— 1374. 01. költő. Igazi neve Petracco. Atyja politikai okokból kénytelen hazáját elhagyni és Avignonban, a pápák székhelyén telepedik meg. Itt találkozott P. Laurájával (később Sade marquis felesége), aki iránt szerelemre gyulladt. Hozzá intézi gyönyörű szonettjeit, melyeket néhány hazafias tárgyú költeményével együtt Canzoniereje foglal egybe. (Saik magyar fordítója volt: Kármán József, Szász Károly, Csiky Gergely, Radó Antal, Sík Sándor, Horváth Béla, Képes Géza és Sárközi György.) A Stil nuovo költőitől eltérőleg Petrarca már nem csak lelki vonzalmat érez hölgye iránt, hanem testi bájait is észreveszi. A franciaországi Vaucluseben, kedvenc tartózkodási helyén, hol magányosan él a természet