Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

B - Berger, Marcel - Bergman, Bo - Bergman, Hjalmar - Bergson, Henri - Bergsöe, Vilhelm - Bergstein, Panja - Bergstrand-Poulsen, Elisabeth - Bergström, Hjalmar - Berkes Imre - Bernanos, Georges - Bernard, Jean-Jacques - Bernard, Marc

kint), Bendel & Co. (Bendel és Társa). Későbbi műveiben a lélek mélységeinek elmé­lyedt kutatója: Hjärtat pa­­näggen (A szív útja). Berger, (berzsé) Marcel 1885 —. Fr. író. Számos regény (L’homme enchainé, Hors l'amour, stb), színdarab és háborús írások szerzője. Le talon d'Achille c. darabja 1922. megnyerte a Comoedia nagydíját. A Marne titka című regénye és egy háborús trilógiája Amerikában óriási sikert aratott. Bergman, Bp, 1869­. Svéd író és kritikus. Lírai vers­gyűjteményei: Marionettek (Marionetterna), A tűz (Ei­den), Régi istenek (Gamla gudar). Melankolikus novel­láiban a tragikus bonyodal­makat kedveli: Álmok (Dröm­­mar), A hajó (Skeppet), Egy ember (En människa), Az élet szeme (Livets Ögen). Színházi kritikái és Edward Schwarts­­ról a stockholmiak egyik leg­népszerűbb színészéről írt monográfiája ismertek. 1925. a Svéd Akadémia tagjává vá­lasztotta. Bergman, H­jalmar 1883— 1931. Sv. író. Strindberg után a svédek legerőteljesebb drá­maírója. Drámáiban és regé­nyeiben szereti a bizarr jel­lemzéseket, a meglepő fordu­latokat. Körülbelül 40 regényt és drámát írt. Tárgyait főleg szűkebb hazájából, a bergs­­lageni bányászkerületből me­ríti. Egyéni stílusával és ki­apadhatatlan fantáziájával gyakran finom humorral jel­lemzi alakjait; szereplői több­nyire a birtokos és paraszt családok köréből valók. Leg­sikerültebb regényei: Kome­­dier Bergslagen (Bergslageni komédiák), Farmor och War Herre (A nagyanya és az Úr­isten), Hans nachs testamente (A méltóságos úr végrendele­te), Markurells i Waldköping (Markurellék Waldköping­­ben). A két utóbbit fémre is átdolgozták. Bergson, Henri 1859—1942. Fr. filozófus; felfogása és módszere századunk szellemi fejlődésére döntő hatással volt. Szerinte életünk legfon­tosabb funkciója az intuíció, az átélés. Az élet legmélyebb értelmét kereste az ösztönök, a tudatalatti világában. A valóság átélése szerinte nem a pillanat műve, hanem ösz­­szetevődik az egyén feledés­be süllyedt emlékeiből, egész addigi élete folyamán. Proust regényciklusa, A la recherche du temps perdu, ennek a bergsoni elméletnek művészi kifejezése. B. legismertebb művei: Matière et Mémoire, Les données immédiates de la conscience. Le rire, L’Évo­­lution créatrice. Les deux sources. Magyarul megjelen­tek: Idő és szabadság; Meta­fizikai értekezések; A nevetés; Tartam és egyidejűség; Hoz­zászólás Einstein elméletéhez; Teremtő fejlődés. Bergsee, Vilhelm 1835—1911. Dán író és zoológus. Leghíre­sebb regénye: A régi gyár. Bergstein, Panja, 1911—.Pa­lesztinai költőnő. Fínomtó­­nusú versei 1940. jelentek meg Bách­ c. első versesköny­vében. Bergstrand-Poulsen, Elisabeth 1887—. Sv. festőnő és írónő. Szóban és képeken a Smá­­landi köznapi életet festi. Re­gényei: Värenaskvinnur fran Langasjöksocken (A Hosszútó parochiájának asszonya), Den rika vardagen (A gazdag hét­köznap), Kronan (A korona) és legnagyobb igényű regé­nye: Människan och klochor­­na (Az ember és az órák). Bergström, Hjalmar 1868— 1914. Dán drámaíró. Legsike­resebb drámái voltak a Mön­­ter­ utca 39. és a Lynggaard et Co. címűek. Berkes Imre, 1878—­. Író, hír­lapíró. Ismert regényei: Bá­bel; Egy perc az élet; Ezer leányfej; Bülbül hadnagy; Vérző falvakon át; Csillagok, ha kialszanak; Odakünn süt a nap; Csonka levelek. A magyar kisvárosi sivár életet festi naturalista módon Sár­­fészek c., az Otthon regény­pályázatán díjat nyert regé­nyében. Novelláskötetei: A halott ember felesége; Névte­len levél stb. Bernanos, Georges 1888—, fr. regényíró. Első regénye Sous le Soleil de Satan a harcoló katolikus írók közé sorolta. Következtek: La Joie, Un crime és Nouvelle Histoi­­re de Mouchette c. regényei. Nagy pamfletjei a polgári osztály ellen irányuló La grande Peur des bienpensants és Les grands cimetières sous la lune: a spanyol polgárhá­borúról szóló emlékek. A legtisztább gondolkodás bizo­nyítéka a Nous autres Fran­­gais c. esszé. Mesterműve a Journal d’un curé de Cam­pagne, magyarul is megjelent Egy falusi plébános naplója címen (Just Béla). A német megszállás alatt írt műve: Réflexions sur le cas de con­science français. Új műve: La France contre les robots, érett és bátor írás. Bernard, (bemár) Jean- Jacques 1888—, fr. színmű­író. 1921. Le Feu qui reprend mai c. drámájával lép fel. Következnek Martine, Témoignages c. művei. Híre­sek még L’invitation au Vo­yage, L'âme en peine és Na­tionale G. Bernard, Marc, 1901—. Fr. költő, regényíró. 1942. Gon­court díjat nyert Pareils­e des enfants c. regényével, amelyben Dél-Franciaország­­ban átélt gyermekkora (egy provence-i munkáscsalád) emlékeit dolgozta fel meg­kapó őszinteséggel. Korábbi írásai, regényei, esztétikai tanulmányai a Nouvelle Re­vue de France-ban jele meg 1929—1931 között. Annie c. regénye 1934. nemzetközi díjat nyert. Lirizmusát erős szenvedélyek és a naturaliz­mushoz való vonzódás hatják

Next