Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)

B - Bögh, Nicolas - Böhlau, Helene - Böhme, Margarete - Bölöni György - Bönmelycke, Emil - Böök, Fredrik - Börjesson, Johan - Börne, Ludwig - Bötticher, Carl Vilhelm - Bözödi György - Braaten, Oscar - Brábek, Frantisek

volt, nem kevesebb mint 110 vaudevillet írt, részben ere­deti ötletekből, részben fran­cia minták után. Tárcái, sza­tírái, irónikus felolvasásai kora , problémáiról nagy fel­tűnést keltettek. Humoreszk­jei, népies hangú versei, prózai és verses politikai témájú karcolatai több kötet­ben és több kiadásban jelen­tek meg. Két önéletrajzi mű­vet is írt. Bögh, Nicolas (Seidelin) 1843 —1905. Dán író. Középisko­lai tanár volt Kopenhágában és több kötet hangulatos, finom költeményt írt. (Új­­házasok dalai, Emlékek és dallamok stb.). Irodalomtör­téneti műveket is írt (Erik Bögh életrajza). Bc­au, Helene, 1859—1940, ném. írónő, korai regényei­ben a klasszikusok Weimar - ját énekli meg finom derűvel (Ratsmädelgeschic­hten, Die Kristallkugel, Neue Ratsmä­delgeschichten; későbbi köny­veiben a modern nő problé­máit tárgyalja (Der Rangier­bahnhof, Das Recht der Mut­ter, 3 Herrinnen). Isebies: a saját regényes életrajza. Böhme, Margarete, 1869—. Ném. írónő, főműve Tage­buch einer Verlorenen (Egy bukott nő naplója), egyéb re­gényei: Wenn der Frühling kommt, Zum Glück, Nar­ren des Glücks. Bölöni György, 1882—. Író, újságíró, kritikus, a felszaba­dulás után nemzetgyűlési kép­viselő. Erőteljes stílusú írásai a harcos, telivérű forradal­már-alkatot mutatják. A for­radalmak után Bécsben, Ber­linben (Kőhalmi Bélával) a Panoráma c. hetilapot szer­keszti, majd Parisba költö­zik, ott írja meg Az igazi Ady c. művét, a legjobb Ady-élet­­rajzot. Franciaország meg­szállása alatt a franciaországi magyar ellenállás vezetője. Hazatérte után adja ki Hallja Kend Táncsics c. munkáját. Ady-könyve újra megj. 1947. Bennelycke, Emil, 1893—. Dán költő. Az első világhá­ború utáni német expresszio­nista irányt ő ültette át leg­művészibben hazájába. Híres Gadens-Legende c. műve. Si­kert arattak regényei is (Mar­garethe Mendel). Válogatott versei 1922. jelentek meg. Böck, Fredrik, 1883—. Svéd író. A hindi egyetem iroda­lomtörténeti tanára 1920— 23-ig. A Svenska Dagbladet irodalmi kritikusa. A Svéd Akadémia tagja 1922 óta. 1931. beutazta Magyarorszá­got s élményeiről nagysikerű könyvben számolt be: Utazás Magyarországon (Resa fill Ungern). Több cikket és ta­nulmányt írt Magyarország­ról. Leffler Bélával együtt megkezdte a Magyar Klasz­­szikusok (Ungerska Klassi­ker, 1933) könyvsorozat ki­adását. Egyike a legképzet­tebb svéd irodalomtörténé­szeknek és esztétáknak. Szép­­irodalmi művei közül külö­nösen alapos és pompás meg­­figyelőképességéről tanúsko­dó útleírásai érdekesek. A modern svéd irodalom (Sve­­riges moderna litteratur) cí­mű munkája általánosan is­mert forrásmunka. Legújab­ban megjelent könyve: A gazdag és szegény Svédország (Det rike och fattiga Sveri­ge) világsikert ért el. Berresson, Johan, 1790—1866. Svéd író. A svéd Akadémia tagja. Lírai költeményei ke­­vésbbé, történelmi drámái annál ismertebbek. XIV. Erikről írt drámája (Erik den fjortende) népszerű volt. Börne, Ludwig, 1786—1837. (Csal. néven Löb Baruch). Ném. író, kritikus, a politi­kai próza első nagy mestere. 115 darabból álló Briefe aus Paris c. cikkgyűjteménye mintaképe a teljes fegyver­zetű újságírásnak. Mint kri­tikus állandóan szembenáll Goethe zsenijével, de heves vitái voltak Heinevel is. Kleist nagyságát elsőnek ismeri fel; Grillparzer értékelésében is megelőzte a nagy fia jelen­tőségére későn feleszmélő Bécset. Párisban halt meg. Bötticher, Hans­­ Ringelnatz, Joachim. Böttiger, Carl Wilhelm, 1807— 1878. Sv. író és irodalomtörté­nész. 1856-tól az upsalai egyet. tanára. Később a svéd akadé­mia tagjává választják. Mint lírikus az új-romanticizmus követője. Kisebb költeményei közül sokat megzenésítettek, mint pl. a Stilla skoggor (Csendes erdők) c. ciklusát. Prózai munkái közül apósá­ról, Esaiás Tegnérről írott életrajza a legnevezetesebb. Bözödi György (családi neve Jakab György) 1913—. Az udvarhelymegyei Bözödön született. Középiskolái után nyomdász lesz, ekkor jelen­nek meg írásai kolozsvári la­pokban. Jogot, teológiát tanul, majd a Székely Szó munka­társa, jelenleg a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár tisztviselő­je. Művei: Székely bánya (szociográfia), Romlás (re­gény), Nyugtalan pásztorok (regény), Tréfás farkas (nép­­mesegyű­jtemény), Székelyek (szociográfia), Repedt csupor (elbeszélések), Braaten (breten) Oscar, 1881 —. Norvég író. Legnagyobb műve Kring fabriken (A gyár körül) c. regénye, melyet norvég tájszólásban írt. Na­turalista irányú regényeiben és elbeszéléseiben főleg a norvég munkások nehéz éle­tét és a kisemberek minden­napi életének szürke élmé­nyeit írja meg. Brádek, Frantisek 1848—1926 cseh író. Középiskolai tanul­mányait Miskolcon végezte. Apja a Bach-korszakban Sze­rencsen volt tisztviselő. Fő­iskolai tanulmányait Prágá­ban végezte, de Magyaror­szágra újra ellátogatott, fel­kereste Jókait. A prágai egye­tem magyar lektora volt és a cseh bíróság hites tolmácsa. Legnagyobb érdeme, hogy a

Next