Révay József - Kőhalmi Béla (szerk.): Hungária irodalmi lexikon (Budapest, 1947)
M - Medveczky Bella - Medveénekek - Meersch, Maxence van den - Mees, Josine Adriana - Meester, Eliza Johannes de - Megede, Johannes - Megszemélyesítés - Megyery Sári - Mehring, Franz - Mehring, Walter - Meidner, Ludwig - Meilhac, Henri - Meinholg, Joh. Wilhelm - Meirs, Georges
Medveczky egybe, Petrarca és a stil nuovo hatására vallanak. A Seive d’amore tárgya a ’látói szerelem. Hosszabb költeményei: Ambra, La caccia col falcone, a népies Nencia ,la Barberino. Szilaj életöröm kifejezői karneváli énekei. Vallásos énekeket és egy vallásos színjátékot (San Giovanni e Paolo) is írt, Sárközi György fordított költeményeiből. M. a nemzeti nyelv rangjára emelte a toszkánai nyelvjárást. Medveczky Bella, írónő. Termékeny regényíró. Művei: Mámor; Ezért...?; Bp. 31— 862. Eszter; Apróhirdetés; Havasi börtön. Medveénekek, az ázsiai nomád néptörzsek vallásos és szertartási énekei a Nagy Medveistenhez. Főleg a vogul népek kultúrkörében találhatók, az altáji síkságokon. Magyarra Munkácsi Bernát fordított belőlük. A M. dalciklusai az északázsiai természeti népek szájhagyományaiban mindenütt megtalálhatók. Meerseh, Maxence van den, 1907. fz. regényíró. 1933. kiadja Quand les sirénes se taisent c. könyvét, melyben egy roubaixi textilgyár sztrájkját figyelemre méltó tárgyilagossággal írja le. L’Invasion 14 c. műve egy flandriai vidéki város élete a négyéves német megszállás alatt. Goncourt díjas műve: L’Empreinte du Dieu; Corps et Âme (1943): az orvosi társadalom Zolára emlékeztető rajza. Mees, Josine Adriana, 1863—. Holl. írónő. Első színműve 1889. jelent meg. Híresebb drámái: De Veroveraar (A hódító) ; Het Einde (A vég); Levensstroomingen (Életáradat). Meester, Eliza Johannes de 1860—1931. Holl. író, újságíró. Ismertebb regényei és karcolatai: Silhouetten, Parische Schimmen (Párisi árnyak) ; Zeven Vertellingen (Hét elbeszélés); Deemoed (Alázat); Aristocraten. Megede, Johannes Richard zur, 1864—1906. Északnémet elbeszélő. Drámákat is írt, de írói működésének súlypontja a regény. A fr. naturalizmus (Maupassant) hatása alatt írt ismertebb regényei: Unter Zigeunern, Quitt, Von zarter Hand, Das Blinkfeuer von Brüsterort. Novellái: Kismet, Trianon stb. Megszemélyesítés, a stílus eszköze a szemléletesség szolgálatában. Élettelen tárgyat vagy természeti jelenséget élő lények tulajdonságaival, és cselekvéseivel ruház fel. Pl.: Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel. Mélyen néz a kútba s benne vizet kémlel. Megyery Sári 1903—. Filmszínésznő, majd Lacy von Blondel néven írni kezd. A pszichoanalízis eredményeit a nagyvárosi pletyikázás hangján népszerűsíti verskötetében: Csak a fényre vigyázz; regényeiben: Gál, a becsüs; Te érted akartam; Vendég. Mehring, Franz, 1846—1919. Ném. író, szocialista politikus. Porosz hivatalnoki és papi családból származott. Lessing-Legende c. (1893) tanulmánya a vilmosi korszak virágkora teljén nagy feltűnést keltett; az ellen kelt ki, hogy Lessinget az udvar kegyeit kereső egyetemi professzorok a porosz nacionalizmus javára kisajátítsák, szellemét elporoszosítsák. Irt egy kitűnő Karl Marx-életrajzot. Összegyűjtött irodalmi dolgozatai halála után 2 kötben Zur Literaturgeschichte c. 1929. jel. meg. Egyéb művei: Deutsche Geschichte; Die Geschichte der deutschen Sozialdemokratie (4 köt.); Zur preussichen Geschichte. Mehring, Walter, 1896— Német író. A weimari Németország egyik legtehetségesebb baloldali szatirikusa és közírója. 1929. Piscator színházában előadott darabja, Der Kaufmann von Berlin, a poroszság véres kigúnyolása s egyben az inflációs idők egyik legérdekesebb irodalmi emléke. A berlini kabarét sokáig ő látta el elmés sanzonokkal. A nemzeti szocializmus uralomrajutása után emigrált; már az emigrációban jelent meg ironikus regénye a fajelméleti tébolyról: Müllers, majd: Paris in Brand. Novelláskötetei: Westnordwest, Algier. Verseskötete: Lieder, Gedichte, Chansons fr. nyelven is megjelent. Meidner, Ludwig 1884—. Ném. (sziléziai) festő és író; mint költő az expresszionizmus híve (Im Nacken das Sternenmeer, Septemberschrei, Gang in der Stille), himnikus hangulatú szóképek egybefűzője. Saját életéről Autobiographische Plaudereien c. írt. Meilhac (méslák), Henri 1831 —1897. Francia színműíró. Könyvkereskedősegéd volt, majd a Vie Parisiennebe írt humoros karcolatokat. 1855. mutatták be első vaudevillejét. Darabjai könnyedek és mulatságosak, néha érzelmesek és helyzetkomikumik mértéktartó. Főművei: L’Attaché d’ambassade: Brevet supérieur; Décoré. Legnagyobb sikereit Halévyvel együtt írt darabjaival, operett- és operaszövegkönyveivel (Carmen: Manon) aratta. Meinhold, Joh. Wilhelm 1797—1851. Ném. Vallásos eposzánál (St. Otto) jelentősebb a XVII. sz. nyelvén írt korfestő írása: Maria Schweidler, die Bernsteinhexe. Laube színpadra is feldolgozta. Kisebb sikere volt másik hasonló jellegű regényének: Sidonia von Bork, die Klosterhexe. Meirs (mér). Georges, 1879—, Fr. író, festőművész. Számos detektívregény után egy mulatságos kulcsregénye (Monsieur le depute et sa maitresse) aratott nagy sikert Parisban. A politikai élet kényes kulisszatitkait szellőzteti ebben a könyvében.