Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)
A-Z - S
Schrammel Von heute auf Morgen opera stb. SCHRAMMEL, JOHANN 1850—1893 bécsi hegedűművész és zeneszerző. Mintegy 150 könnyed fajsúlyú, népszerű zenedarab komponistája. Az ő nevét viselő „Schrammel zene“ a hangszerek következő összeállítása: 2 heg., klar., gitár. A klar, helyét később kéziharmónika foglalta el. SCHREKER, FERENC 1878—1934 zeneszerző. A bécsi Zeneakadémia tanára, majd a berlini Zenefőiskola igazgatója. Főművei: kamaraszimfónia 23 szólóhangszerre, valamint 5 nagysikerű opera: Der ferne Klang, Das Spielwerk und die Prinzessin, Die Gezeichneten, Der Schatzgräber, Irrelohe. SCHRÖDER—DEVRIENT, WILHELMINE 1804—1800 a színészcsaládból származó nagy opera és koncerténekesnő Karl Devrient híres német színész felesége, a drezdai operaháznak volt világhírű primadonnája. Főleg Mozart-szerepekben és mint Beethoven Fidelioja nyújtott nagyszerű alakításokat. SCHRÖTER, CORONA 1751—1802 énekesnő és zeneszerző. Eleinte Lipcsében működik, később a weimari Goethe-kör kamaraénekesnője. Tőle származik az Erlkönig első megzenésítése. SCHRÖTER, LEONHARDT 1532—1601 német zeneszerző. Különösen a sokszólamú zenei tételnek volt hivatott mestere. Irt egy 8 szólamú Te Deum-ot, azonkívül zsoltárokat, himnuszokat, karácsonyi dalokat stb. SCHUBART, DANIEL 1739—1791 német költő és zeneszerző. Szerelmi és politikai kalandoktól hányatott ifjúsága elteltével Stuttgartban telepedett meg, mint zeneigazgató és színházi költő. Szerzeményeinek (dalok, zongoradarabok) jelentősége csekély, annál fontosabb azonban a nagy Schuberthez való viszonya, kis költeményét is megzenésítette, közöttük a világhírűvé vált Pisztrángot. Sch. értékes zeneírói munkásságot fejtett ki. (Ideen zu ainer Ästhetik der Tonkunst.) SCHUBERT, FRANZ 1797—1828 a nagy romantikus dalköltő, Bécs külvárosi sokgyermekes szegény tanító rendkívüli ze-650 649 Schubert