Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)

A-Z - S

Sinding pies irányának igen sikerült képviselői, közülük számos terjedt el a nép között is. SINDING, CHRISTIAN 1856—1941 világhírű norvég zeneszerző. Németországban, egy­ ideig Amerikában, majd Oslóban működött. Melódikus, lendü­letes, patetikus hangú mű­veiben a norvég népzene hangulata is érződik. Főbb kompozíciói: 3 szimfónia, 5 opera, zong.- és hegedűver­seny, kamarazene, hegedűszo­náták és szvittek, zong.-mű­vek, dalok. Nagyon elterjedt darabja: Frühlingsrauschen. SINIGAGLIA, LEO 1808— turini zeneszerző, Dvorák és Mandyczewski tanítványa. Műveiben gyakran használ fel piemonti népdalokat (híreseb­bek: hegedűverseny, piemonti táncok, és szvit. kamarazene­művek) . SIPOSS ANTAL 1839—1923 zongoraművész (Them és Liszt tanítványa) zongorata­nár és zeneszerző, az Orsz. m. Dalosegyesület egyik meg­alapítója a magyar zenei élet­nek egyik kiválósága volt hosszú évtizedeken át. SIRÓ GYÖRGY 1891— zeneszerző és zenei író, az Új­ság zenekritikusa. SIROLA, BOZIDAR 1889— horvát zeneszerző és folklo­rista szakíró. Nagysikerű ora­tóriumán, a Cyrill és Method­­on kívül operát, szimfonikus műveket, kamarazenét, kóru­sokat és dalokat írt. SITT, HANS 1850—1922 cseh születésű német zene­szerző és hegedűpedagógus, a lipcsei Bach egyesület karna­gya volt. Hegedűkompozíció­kat, kamarazeneműveket, versenyműveket, szimfoni­kus- és kórus-kompozíciókat írt. SITTARD, ALFRED 1878—1942 német orgonista és zeneszerző Drezdában, majd Hamburg­ban templomi orgonista és az ottani énekkar megalapítója. Orgona- és énekkari művek szerzője. SIXTINI ÉNEKKAR, a római pápai kórus (schola cantorum). Állítólag I. Ger­gely (megh. 604.) alapítása. Virágkora a 15. sz., amikor az avignoni száműzetésből visszatérő pápa magával hoz­ta ottani énekkarát. X. Pius 1905. újjászervezte s az­óta a legmagasabb művészi fokon ápolja a klasszikus egyházi énekhagyományt. 671 072 Sixtini

Next