Lányi Viktor (szerk.): Hungária zenei lexikon (Budapest, 1945)

A-Z - B

Buffa kir. Operaház örökös tagja és szerepkörében (főként Wagner- és Verdi-operák mezzo- és altszerepei) a já­tékrend egyik erőssége. BUFFA az opera buffa, azaz opera­bohózat, tréfás dalmű rövidí­tett elnevezése. BUFFO franciául «bouffon», operai komikus. A franciák az olasz színészt általában bouffonnak nevezték, mivel a Párisban játszó olasz színészek leg­többször vígoperákat adtak elő. BURGMÜLLER, NORBERT 1810—1836 német romantikus zeneszerző. Teljes kifejlődésében meg­akadályozza a korai halál. Schumann nagyra értékelte műveit, melyeknek sorozatá­ban zongoradarabokat, dalo­kat találunk. Neve különösen zongorapedagógiai téren is­mert. BURIAN, KARL 1870—1924 operaénekes, korának egyik legkiválóbb hőstenorja. 1892- től Révaiban, Kölnben, Ham­burgban működött. 1898— 1913 a drezdai és bécsi ope­raházak elsőrendű tagja volt. A new-yorki Metropolitanban és Bayreuthban is több ízben énekelt. A m. kir. Opera­házban éveken át, mint ál­landó vendég, 1901—1902, mint szerződtetett tag, remek hangjával, eszményi ének­kultúrájával, drámaian átélt alakításával különösen a Wagner-szerepkörben tündö­költ. BURLANDO olasz zenei kifejezés, a. m. tréfálkozva, tréfásan. BURLESCA tréfás hangulatú zenemű. BURMESTER, WILLY 1869—1939 világhírű német hegedűvir­tuóz, Joachim növendéke. Gyermekkora óta ünnepelt kedvence volt az európai hangversenytermeknek. Szá­mos hegedűátiratot és kiad­ványt készített. BURNEY, CHARLES 1726—1814 angol orgonaművész, jelentős zenekutató. Naplójegyzetei­­ben érdekes képet kapunk korának zenei életéről, Írásai: «The present State of Music in France and Italy», «A ge­neral History of Music»" stb. BUSCH, ADOLF 1891— német hegedűművész és ka­maramuzsikus. Kamaraműve­ket, dalokat, kórusműveket komponált. BUSCH, FRITZ 1890— kiváló német karmester. Egy 85 CG Busch

Next