Ismerettár, a magyar nép számára, 2. kötet. Betáblázás - Choliambus (Pest, 1858)
B - Bököl - Bölcs - Bölcseség könyve - Bölcsész, bölcsészet, bölcselet
269 Bökol Bölcsész 290 zengősség, sápadtság, s végelgyengülés következhetnek. Bükül (Skorpió): A pankányok, vagyis a szárny- és csáp nélküli s fejérvérű szállatok osztályához tartozik, potroha gyűrűzött, csáp helyett a rákollóihoz hasonló faláma van ; ízelt hosszas farkának végíze horgos, vagy bökös hegyű, melyből mérgét a megbökött sebbe ereszti, de csak a forróbb égalji bökös szúrása halálos az embernek, az európaié csak igen fájdalmas, különben is Európában Tyrolnál éjszakibb vidékeken már nem is találtatik. Zsákmányát éjjel szokta megtámadni; nevezetes az is, hogy nem petét rak, hanem elevenet szül, és azt gonddal ápolja. — A napúinak vagy állatkörnek egyik jegyét is skorpiónak vagy most már hőkösnek nevezzük, ebbe a nap October hóban lép, midőn földünk épen az ellenoldalon a bikajegyben van. Bölcs. A keresztények és zsidók közös ószövetségi szent könyve szerint Salamon volt a királyok legbölcsebbike, kinek három ezer oly erkölcsi mondatot (példabeszédet) tulajdonítanak, melyek midőn az okos élet elintézésére vezető szabályokat foglalják magukban, egyszersmind a magas bölcseségnek bámulandó jeleit tüntetik ,fel.(V. ö. Salamon). A régi hét görög bölcs mindegyike szintén bizonyos erkölcsi mondatokban tűzte ki az emberi cselekvés irányát s e mondatokat még a lám. tár. II gyermekeknek is meg kellett tanulniok. Ők a költészet nyelvét is használták oktatásra. Neveik : az athenei Solon ; a miletusi Thales; a priennei Bias; a mytilenei Pittacus ; a rhodusi Cleobolus; a spártai Chilo s a korynthusiJ°ena/íder,(l.külön). Nem lehet hosszasaknak lennünk annak elsorolásával, kit, s minő tulajdonokkal felruházottat tartottak a régiek bölcsnek; tájékozásul mégis néhány remekíró nézeteit elmondjuk. Seneca szerint az a bölcs, ki emberi gyöngeségei mellett isteni biztossággal bír. Többet ér „úgymond“ ha a bölcseségnek kevés szabályait ismered, de azokat rögtön tudod használni, mint ha sokat tanultál, de használni nem tudod. Plato a bölcseséget a tökély legmagasb fokának tartja, melyre törekednünk kell, de melyet az életben elérni nem lehet. Kit tartottak a szokusok bölcsnek (1. Stoa felekezet). Bölcseség könyve. Ebben Salamon király hozatik fel mint szóló, ki a bölcsességet mint minden erény és boldogság forrását magasztalja, különösen szivökre kötvén azt a fejedelmeknek. Bölcsész, bölcsészet, bölcselet. Az emberi ész fejlődésének első korszakától kezdve mostanig alig volt tárgy, mely annyi felekezetet támasztott, annyiféle módszerrel fejtegettetek volna mint a bölcsészet. Már a kelet ős népei, a hinduk, 10