Ismerettár, a magyar nép számára, 10. kötet. Szász Károly - Zwingli (Pest, 1864)
V - Vecsei József - Veda, Vedam
fejedelem azzal jutalmazta ki-tűnő fáradozásait, hogy m. kir. táblabiróvá és 1844-ben septemvirré nevezte. Ugyanazon évben koronaőri méltóságra emelte az országgyűlésen egybegyült országrendek tisztelete. 1845-ben a helytartósághoz áttétetvén, valós. b. titk. tanácsoson. 1846. a szomszéd gácsországi mozgalmak kiüzésekor, mint kir. felhatalmazott felső Magyarországba küldetett s sz. István vitéz rendje nagykeresztesévé lett. Később István főherczeget Magyarországba és a kapcsolt részekbe kisérte és az 1848-iki országgyűlés után, ugyanazon főherczeg által küldetve mint kormánybiztos Erdélyországba ment, s ezután Batthyányi Lajos helyébe ministerelnöknek neveztetett, a mely méltóságot azonban el nem vállalta.Ugyanazon évben Ferdinánd király szintén ministerpraesidensnek nevezte ki. 1849-ben lemondott állomásairól, csak a koronaőrséget tartván meg. 1850 óta sok ideig volt nyilvános alkalmazás nélkül. Midőn 1859-ben sept. 1-én egy császári pátens az evang. egyház ügyei szabályozásáig kibocsátatnék, a köztiszteletű báró újólag kilépett önként választotta elvonultságából és egy küldöttség élén ő felségéhez járult, hogy a patens kegyelmes visszavételét eszközölje. Csakhamar reá reichsrathnak neveztetett ki, mit azonban el nem fogadott. 1860-ban október havában az első magyar kanczellári méltóság ruháztatott reá,mely állásáról, midőn az országgyűlés feloszlatása valószínűnek látszott, saját kérelmére kegyelmesen felmentetett 1861-ben jul. 16-án. Ezek után a nagy hazafit több megye és város bizalomszavazattal tisztelte meg, s Borsodmegye csábi kerületi képviselőül választotta. Jelenleg Golopon él s hazája és egyháza ügye most is gondjai legfőbbike. Vecsei József, magy. bölcs, író. Született Debreczenben 1800-ban s tanult ugyanott. Tanulmányait végezvén Göttingába ment, hol egy évig főleg a bölcseleti előadásokat hallgatta ; 1828-ban Bécsbe s onnét 1829-ben Debreczenbe jött, hol egy évig Budai Ézsaiás superintendens mellett segédpap, 1831-ben bárándi, 1834-ben debreczeni hitszónok lett. 1836-ban szülővárosába a philosophia tanszékre hivatott meg. 1839-ben választatott a magy. akad. levelező tagjává. Kéziratban levő nagy phylosophiai munkáin kívül kitűnő értekezései vonták reá a tudományos világ figyelmét, melyek megjelentek a Tud. Gyűjteményben, Felső M. O. Minervában, az Athenaeumban és Figyelmezőben. Meghalt 1855-ben. Veda vagy Vedam, a drámakövetők legrégibb s egyszersmind legszentebb iratai.