Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Barabbás - Bárány - Bárány Gerő - Baranyamegye - Baranyay - Baranyi Pál László S. J. - Barat Magdolna Zsófia - Barátok - Barbari Jacopo (de')
Barabbás 154 egyik kápolnában) készítenek keresztelő medencét vagy kutat. Itáliában azonban még a XV. században is építenek különálló B.-at. A Laterán mellett álló római baptisteriumon kívül különösen nevezetesek a firenzei, pisai, pistoiai B. M.k S. Barabbás (arámi nyelven a. m. az atyának fia), hírhedt gonosztevő, akinek számára a zsidók Jézus helyett amnesztiát kértek Pilátustól (Mt. 27, 17 kk.). Bárány, gyakori bibliai jelkép. A 5Messiásról márIzaiás mondja (53, 7): „Megnémul, mint a bárány nyírója előtt“. Új Keresztelő sz. János Jézust „Isten bárányának" nevezi, ki elveszi a világ bűneit (Jn. 1, 29, 36), mint az Ószövetségben a húsvéti bárány (Móz. II 12, 46). A jel. szerint Krisztus, mint B. megöletett értünk (5, 6), imádja őt a 24 vén (5, 8) s az összes választottak (7, 9—10; 15, 3); trónon ül (7, 17; 22, 13); a választottak a B. vérében mossák fehérre ruhájukat (7, 14) s a B. erejével győznek (12, 12; 7, 14); vele együtt laknak a mennyei Jeruzsálemben (21, 22—24), ahová csak azok léphetnek be, akik a B.-nyal az élet könyvébe vannak írva (21, 27; 22, 14) s hivatalosak a B. menyegzői lakomájára (19, 7—9; 21, 9). T. K. Bárány Gerő, vallás- és közoktatásügyi h. államtitkár. *1878. A filozófia előadója a budapesti közgazdasági egyetemen. Főbb munkái: Az ember és világa, Kant Immanuel, Carmen miserabile, Jogbölcselkedés, Bűn és bünhődés, A kultúra értékéről, A determinizmusról, Philosophiai esszyk, Etnikai előadások, Az etnikai világrend útjelzői, Útközben, Filozófiai mozaik, Tattvamasi, Baranya megye. Területe eredetileg 5106 km 2 volt, most 3963, tehát 224%-a elveszett. Lakossága 240.043 volt 1920-ban, kiszámított népessége pedig 1929 végén 253.937. 1910— 1920-ig 11.292 lélekkel fogyott. Jelenleg a csonkaország legkevésbbé magyar megyéje, mert területén a magyarság csak 55%-ot tesz, míg a németek aránya 37 4%. Katolikus 797%, kálvinista 116%, luteránus 25%, görögkeleti 21%, zsidó 1 3% (Pécs mindig egész külön értendő), írni-olvasni 86 2% tud. Legnépesebb községei Mohács (15 864 lakos), Dunaszekcső (5631 lakos) és Siklós (5523 lakos). A megye a pécsi egyházmegyéhez tartozik. A nép köztudomásúlag a legszaporátlanabbak közé tartozik az országban. Legszaporábbak a németek, legegykésebbek a magyarok. Ezek közt még a katolikusok is már régóta fertőzöttek, sőt a megye egyébként kisszámú katolikus horvátjai és sokácai is azok. 1910—1920: a 11.292 főnyi fogyásból csak 3794 esik a lakosság 4/5-ét tevő katolikusságra. Az ő 2%-os fogyásukkal szemben a kálvinisták 141%-kal, a zsidók 273%-kal, a görög kettek 293%-kal fogytak, ellenben a kisszámú luteránusság 11%-kal szaporodott, mert ők tisztán a szaporább németségből kerülnek ki. B. 363 elemi iskolája közül 219 katolikus, 68 kálvinista, 19 luteránus, 16 görög keleti, 4 zsidó, 25 községi és csak 7 állami. Apáca a népes és katolikus megyében csak 15 van. A 161 lelkész közül csak 84 katolikus s 57 kálvinista, a 22 segédlelkész közül azonban 20 katolikus, 14 óvónő közül 12 katolikus és 2 kálvinista, 427 tanítóból 318 katolikus, 70 kálvinista, 27 luteránus, 4 görög keleti, 8 zsidó, 113 tanítónőből 96 katolikus, 11 kálvinista, 39 orvos közül 10 katolikus, 4 kálvinista, 3 luteránus, 22 zsidó, 43 ügyvéd közül 23 kat. (egy görög), 7 kálvinista, 13 zsidó, 97 jegyző közül 78 katolikus, 12 kálvinista, 5 luteránus, 1 görög keleti, 1 zsidó. P. A. Baranyay, 1. Jusztin, cisztercita, egyetemi tanár. *1882. Várpalotán. A budapesti Bernardinumban volt tanár és igazgató, 1925 óta pedig a Pázmány-egyetem hittudományi karán az egyházjog tanára. A Központi sajtóvállalat egyik alapítója. 2. B. Lajos, *1884. A Központi Sajtóvállalat igazgatója. 1910—18-ig a Fejérmegyei Napló szerkesztője volt Székesfehérváron. Baranyi Pál László S. J., hitszónok s író, 1657—1719. Élete veszélyeztetésével, világi ruhában lelkipásztorkodott Erdélyben, ahol az időben a Jézustársaság tagjait börtön fenyegette. Szónoki működésének termését nyomtatásban is kiadta. Román nyelvű katekizmust is írt. Egyik főoszlopa volt az 1698-i román görög katolikus uniónak. — Nilles: Symbolae eccl. orient., 1885. Barat Magdolna Zsófia, szent, rendalapító. *1779 Joigny (Burgundia), +1865 Páris. A rémuralom bukása után Párisban nagy buzgalommal működött a vallásos élet fellendítésén. E célból Varin, volt jezsuitával együtt megalapította 1800-ban a Szent Szívről nevezett hölgyek (Dames du Sacré- Coeur) rendtársulatát Amiensben, amelynek főfeladatául rendelte Jézus sz. Szívének tisztelete mellett a leányok vallásos nevelését. 1802-ben egyhangúlag őt választották meg általános főnöknőnek. E tisztet 60 éven át viselte s társulatát az egész világon elterjesztette. XI. Pius pápa 1925- ben szentté avatta. Ünnepe május 25-én. — Samassáné Désy A.: Szent Magdolna Zsófia élete, Budapest 1925. Barátok, a ferencesek népies elnevezése. Részben onnan ered, hogy a viszontagságos időkben (török hódoltság) a ferencesek voltak a nép egyetlen barátai; közelebb pedig, mert a barát (szláv: brat’) testvért (frater) jelent. Barbari Jacopo (de’), velencei festő, réz- és fametsző, valószínűleg *1440—50 körül, +1511 és 15 között. Művei azt mutatják, hogy a Vivariniek iskolájából került ki. A XV. század végéig Velencében működött. 1500-ban Miksa császár szolgálatába lép, akinek számára Nürnbergben dolgozik 1504-ig. Erre az időre esik Dürerrel való kapcsolata, amely a német mesterre nagy befolyással volt. 1504—1507 között B. külön Barbari