Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 1. Aachen - Elkeresztelés (Budapest, 1931)
B - Bajvívás - Bajza József - Bajzáth József (pészaki) - Bakics, l. Laki Bakith - Bakk András - Bakó János - Bakócz Tamás - Bakony
Bajvívás majd a bulla hitelességét vonták kétségbe, majd önkényes vesszőáthelyezéssel (Comma Pianum) igyekeztek annak értelmét magukra kedvezőbbé tenni. XIII. Gergely Provisionis nostrae bullájával 1579-ben újra kárhoztatta B. tévtanait. B. 1580-ban alávetette magát s az Egyházzal kibékülve mint a löweni egyetem kancellárja .1589. Tanait felújította a Hranzenizmus. B. műveit kiadta Geberdon: Opera Mich. Baji, Coloniae 1696. — F. X. Jansen: Baius et le Baianisme, Louvain 1927. G. Gy. Bajvívás (perdöntő B., duellum), az istenítéletek egyik neme s a középkorban a perek eldöntésének egyik fontos eszköze. Első nyomaira a pogány skandináv népeknél akadunk, innét egész Európában elterjedt. Nálunk az aranybulla korában már megvolt (1222:XII. c.). A B.-t, ha a per másként nem volt eldönthető, vagy ha a felek maguk kérték, a bíróság rendelte el s szabta meg a feltételeket, pl. hogy lovon vagy gyalog, minő fegyverzetben és ruhában, halálig vagy kimerülésig, személyesen vagy felfogadott bajnok (pugil) útján vívjanak-e. Nők és egyháziak mindig, a világiak is rendszerint nem személyesen vívtak. Az Egyház a B.-t mindig tiltotta s a B.-ban a papság, ellentétben egyéb istenítéletekkel, sohasem működött közre. A B.-okkal elkövetett sok csalás folytán az 1486 :XVIII. és az 1492:XXXVII. t.-cikkek végleg megszüntették, illetve csak olyan esetekre szorították, ahol minden bizonyíték hiányzott, s ekkor sem a rendes, hanem az udvari lovagi bíróság hatáskörébe utalták. Csakhamar teljesen megszűnt, kivéve a becsületügyeket, ahol az Egyház tilalma és a világi törvények ellenére is fennmaradt. — Pesty F.: A perdöntő bajvívások története Magyarországon, Pest 1867. D. F. Bajza József író, budapesti egyetemi tanár *1885. A Magyar Tudományos Akadémia és a Szent István-Akadémia tagja. Megírta többi közt a költő Bajza József életrajzát. Horvátországra vonatkozó nagyobb tanulmányai: Horvátország népessége, A magyar-horvát unió felbomlása. Bajzáth József (pészaki), veszprémi püspök, *1720. Kissalló, Barsmegye, +1802. Előbb pozsonyi, majd esztergomi kanonok, királyi alkancellár, 1777-ben veszprémi püspök lett. Sokat áldozott egyházmegyéjére, különösen a papnevelőre. Bakics, 1. Laki Bakith. Bakk András, 1841—1906, vízaknai plébános. Helyrajzi és helytörténeti értekezéseket írt. Bakó János (1660—1720), váradi kanonok, nagyprépost, választott makári püspök. II. Rákóczi Ferenc híve, a debreceni piarista kollégium alapítója. Bakócz Tamás, bíboros, esztergomi érsek. •1442, Erdődön. +1521- Atyja a Drágfi-nemzetség jobbágya volt. Bátyja, Bálint halála után ő nyerte el a titeli prépostságot. Mátyás királynak kedves embere volt és ezért már 1486-ban győri püspök, majd királyi tanácsos, 1490-ben II. Ulászló kancellárja, 1497-ben Esztergom érseki székébe emelkedett és Magyarország prímása lett; három év múlva Velence közbenjárására bíbornok, tíz év múlva pedig konstantinápolyi patriarcha. II. Gyula halála után 1513-ban maga is Rómában tartózkodván, jelölt volt a pápai trónra. Rómából mint pápai legátus jött haza. Magával hozta X. Leó pápának a török ellen keresztes hadjáratot hirdető bulláját. A keresztes háborút 1514 április 16-án csakugyan kihirdette, ez azonban rövid időn belül parasztlázadássá fajult és lángba borította az egész országot. Emiatt élete végéig sok szemrehányás és támadás érte. II. Ulászló halálával befolyása igen meggyöngült az udvarnál, míg aztán 1519-ben köszvénytől gyötörve az állami ügyektől teljesen visszavonult. Levelezése s politikai beszédei nemcsak történelmi, hanem irodalmi szempontból is becsesek. Káptalanja számára fényesen kiállított szertartáskönyvet készíttetett. Ő építtette az esztergomi főszékesegyház róla nevezett reneszánsz kápolnáját. Egyike volt kora legnagyobb főpapjainak és államférfiainak, akinek kegyéért Velencétől kezdve Miksa császárig az összes európai uralkodók versengtek. Legnagyobb diplomáciai diadala az volt, hogy sikerült a császárt a pápával és Velencével kibékítenie. XII. Lajos francia királyra is mérséklőleg hatott, amiben segítségére volt, hogy az itáliai túlsúlyért versengő európai hatalmak közt mindig meg tudta őrizni semlegességét. Tevékeny részt vett az 1512-iki lateráni zsinat előkészítésében. II. Gyula halála után mint első presbyter-bíboros, ő vezette be a bíborosokat a konklávéba. A papság életének megreformálására is nagy gondot fordított, bár viszont maga sem volt ment kora számos főpapjának hibáitól; nagyravágyó, pompaszerető, világias élvezeteket kedvelő ember volt. Legnagyobb dicsérete, hogy az Egyház fejével szemben való alárendeltségről és engedelmességről soha nem feledkezett meg. — Fraknói Vilmos: Erdődi B. T., Budapest 1889. Bakony, a fejérmegyei Mórtól a zalamegyei Sümegig terjedő, még ma is nagyrészt erdőborította hegység, a hajdani romantikus betyárvilág főtanyája. Legmagasabb csúcsa a 713 méter magas Kőröshegy. Hegyei közt többnyire német a falvak lakossága; a magyar a hegyvidéket nem szereti. Ezek a német falvak mind újabbkori települések; az őslakosság teljesen magyar. A németek kivétel nélkül katolikusok, a magyarok közt jókora hányad kálvinista. Legjellegzetesebb községei: Bakonybél 1341 magyar és katolikus lakossal, csonkahazánk legeldugottabb községe, a természet ölén ősi bencés kolostorral. Nyirád 10.000 hold határral és 1708 színmagyar, kivétel : 144 -Bakony