Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)
F - Ferenc József-nevelőintézet - Ferencrend
Ferencrend 110 sebbek: Magyar István 1278 Georgiában, Magyar Domokos 1334 Tatárországban, Váradi István 1334 u. o., Miklós és László a viddini vérfürdőben 1369, Hagymási Lőrinc, Bölcskei Mátyás, Visegrádi Máté, Séllyei Miklós, Bodacsai Miklós, Héderhelyi Mihály, Orovai Albert, Gyulai Balázs, Kágyai Ferenc, Bodoméri Ferenc, Bori Dénes, Petrovai György 1532, Vásárhelyi András, az Angyaloknak nagyságos asszonya című ének szerzője, Biai Péter, Mocsolyai András 1533, Váradi-Ujlaki Ferenc 1556, Toldy János 1603. A legutolsó magyar ferences vértanú: Dollencz Alfréd testvér, akit 1920-ban az örmény-ciliciai Mugiukderesiben öltek meg a hitért. — Karácsonyi J.: A sz. Ferencrend története. Szabó Piui: Ferencesek a magyar történelemben, Bpest 1921. A magyar F. állapota. Hazánknak ma 2 F.-i tartománya van 458 rendtaggal (1929). A mariánus provinciának 16 kolostora itthon és egy missziósháza a kanadai Wellandban, 66 áldozópappal, 55 papnövendékkel és 87 laikus testvérrel (összesen 208). 8 plébániát vezet 51.092 hívővel; hitoktatásban részesít 6466 gyermeket; a harmadrendiek száma 1740. A kapisztránus provinciának van 21 kolostora (2 Amerikában), 1 püspöke, 107 papja, 54 papnövendéke, 88 laikus testvére (ezek közül 3 pap, 2 papnövendék, 4 laikus testvér Kínában, 1 pedig a bolíviai Taratában, összesen 250). Van 12 plébániája 105.971 hívővel; hitoktatásban részesít 23.974 gyermeket; a harmadrendiek száma 5194. — A főbb magyar F.-i zárdák a következők: Andocs (Somogym.), a Dunántúl egyik nevezetes kegyhelye, plébániával és noviciátussal. — Boldogasszony (Mosonm.), F.-i templomában van az 1680- ban Fraknó várából hozott s hercegi Esterházy Pál nádor által adományozott csodatevő Mária-szobor. Fertő vidékének legjelentősebb búcsú járóhelye. Jelenleg osztrák fennhatóság alatt van (Frauenkirchen). F.-i plébániája van. — Brassóban 1507-ben telepedett le a F. szigorúbb ága. Azóta kisebbnagyobb megszakítással ott vannak a F.-iek. — Buda első kolostorát körülbelül 1244-ben IV. Béla alatt építették. 1444-ben a salvatoriánusok, majd Buda visszafoglalása után a mariánusok kapták meg. II. József eltörölte. A budai Erzsébetapácák kolostorát a bosnyák atyák építették. II. József alatt 1785-ben el kellett hagyniok és az ágostonrendiek által lakott rendházba (Margit-körút) vonulniok; jelenleg plébániával a kapisztránusoké. — Búcsúszentlászló (Zalam.), búcsújáróhely. F.-i templomának szentély mögötti kegykápolnája az Árpádok korából való. F.-i zárda, plébánia és noviciátus. — Csíksomlyó, az erdélyi székelyek kedvelt búcsújáróhelye, F.-i zárdával. 1441-ben Hunyadi J. telepítette ide a F.-ieket. — Debrecen városában Vitéz Péter fia Jakab 1322-ben épített hajlékot a F.-ieknek. 1552-ben a kolostor megsemmisült. — Felsősegesd (Somogym.) zárdája a legrégibbek közé tartozik; 1295 után keletkezett. Jelenleg is F.-i plébániája van, búcsújáróhely. — Fülek (Nógrádm.) kolostorát a Perényi-család építtette 1484 előtt. A hitújítás zavaraiban csak 1593-ban tértek vissza a salvatoriánusok. 1900-ban a kapisztránusoké, 1924-ben újra a salvatoriánusoké lett. — Esztergom városában keletkezett a magyar F.-iek első zárdája 1228 körül. A híres konventust Széchy Dénes 1448-ban a salvatoriánusoknak adta át, de 1683-ban, a törökök kiűzése után, ismét a mariánusok vették birtokukba. Jelenleg Seraphicum néven gimnáziumot és fiú-internátust tart fenn. Egerbe az első F.-ieket Kilit püspök 1228 táján hívta be, de templomukat, mely híres búcsújáróhely lett, csak a tatárjárás után kezdték építeni. 1552-ben Eger ostroma alkalmával a kolostor a templommal együtt megsemmisült. De a török kiűzése után a salvatoriánusok azonnal megjelentek és több jótevő segítségével új konventet építettek. 1900-ban a kapisztránusok kezére jutott a zárda, akik újabb időben lelkigyakorlatos házat és szegénygondozó intézményt létesítettek itt. — Gyöngyös F.-i kolostorát 1400 körül építették. A mai kolostor és templom 1467—75 között épült. E rendházat a salvatoriánus F.-iek sem a törökdúláskor, sem a hitújítás pusztításaiban soha el nem hagyták. Atyái a vidék apostolai és vigasztalói voltak. Jelenleg plébániája és F.-i teológiája van. — Jászberényben 1472-ben alapították a F.-i kolostort. A kánok megtérítése körül kifejtett buzgósága jutalmaként építtette Mátyás király a rend számára. A mariánusok kezéről nemsokára a salvatoriánusokéra jutott. — Kassán a F.-iek 1390-ben telepedtek meg. 1556-ban a várossal együtt kolostoruk is leégett. Csak 1650-ben térhettek újra vissza, de II. József 1787-ben feloszlatta zárdájukat. — Kecskeméten állandóan 1643-ban telepedtek meg a F.-iek, de már egy századdal előbb is folyton tartózkodott itt egy igehirdető rendtag. A tatártól, töröktől, kurucoktól nagyon sokat kellett szenvedniök. 1647- től 1772-ig a plébánia is az övék volt. — Kismarton híres kálváriája búcsújáróhely. A lanzendorfl mintájára készíttette Esterházy Pál nádor a 24 stációt Nierink Félix lanzendorfi laikus F.-i testvérrel. II. József óta prépostja van. Van mariánus F.-i zárdája is, ahol a herceg Esterházyak családi sírboltja van. — Kolozsvár F.-i kolostora 1494 után épült a salvatoriánusok részére. 1556-ban vallási és politikai nyomás alatt távozni kellett lakóinak. 1742-ben visszajöhettek. Jelenleg a stefanita provincia legjelentősebb rendháza a sz. Bonaventuranyomdával. — Máriagyüd F.-i híres búcsújáróhely. A F.-i plébániához 15 filia tartozik. — Máriaradna (Aradm.) az egész Marosvidéknek legnagyobb búcsújáróhelye. Ferencrend