Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 2. Ellenállás - Kazula (Budapest, 1931)

F - Ferenc József-nevelőintézet - Ferencrend

Ferencrend 110 Ferencrend sebbek: Magyar István 1278 Georgiában, Ma­gyar Domokos 1334 Tatárországban, Yáradi István 1334 u. o., Miklós és László a viddini vérfürdőben 1369, Hagymási Lőrinc, Bölcs­kei Mátyás, Visegrádi Máté, Séllyei Miklós, Bodacsai Miklós, Héderhelyi Mihály, Oro­­vai Albert, Gyulai Balázs, Kágyai Ferenc, Bodoméri Ferenc, Bori Dénes, Pettovai György 1532, Vásárhelyi András, az Angya­loknak nagyságos asszonya című ének szer­zője, Biai Péter, Mocsolyai András 1533, Váradi-Ujlaki Ferenc 1556, Toldy János 1603. A legutolsó magyar ferences vértanú: Dollencz Alfréd testvér, akit 1920-ban az örmény-ciliciai Mugiukderesiben öltek meg a hitért. — Karácsonyi J.: A sz. Ferenc­rend története; Szabó Pins: Ferencesek a magyar történelemben, Bpest 1921. A magyar F. állapota. Hazánknak ma 2 F.-i tartománya van 458 rendtaggal (1929). A mariánus provinciának 16 kolostora itt­hon és egy missziósháza a kanadai Wel­­landhan, 66 áldozópappal, 55 papnövendék­kel és 87 laikus testvérrel (összesen 208). 8 plébániát vezet 51.092 hívővel; hitoktatás­ban részesít 6466 gyermeket; a harmadren­diek száma 1740. A kapiszlránus provinciá­nak van 21 kolostora (2 Amerikában), 1 püspöke, 107 papja, 54 papnövendéke, 88 laikus testvére (ezek közül 3 pap, 2 pap­növendék, 4 laikus testvér Kínában, 1 pe­dig a boliviai Taratában, összesen 250). Van 12 plébániája 105.971 hívővel; hitokta­tásban részesít 23.974 gyermeket; a harmad­rendiek száma 5194. — A főbb magyar F.-i zárdák a következők: Andocs (Somogyin.), a Dunántúl egyik nevezetes kegyhelye, plé­bániával és noviciátussal. — Boldogasszony (Mosonm.), F.-i templomában van az 1680- ban Fraknó várából hozott s herceg lEster­­házy Pál nádor által adományozott csoda­tevő Mária-szobor. Fertő vidékének leg­jelentősebb búcsú járóhelye. Jelenleg osztrák fennhatóság alatt van (Frauenkirchen). F.-i plébániája van. — Brassóban 1507-ben tele­pedett le a F. szigorúbb ága. Azóta kisebb­­nagyobb megszakítással ott vannak a F.-iek. — Buda első kolostorát körülbelül 1244-ben IV. Béla alatt építették. 1444-ben a salvatoriánusok, majd Buda visszafog­lalása után a mariánusok kapták meg. II. József eltörölte. A budai Erzsébet­­apácák kolostorát a bosnyák atyák épí­tették. II. József alatt 1785-ben el kellett hagyniok és az ágostonrendiek által lakott rendházba (Margit-körút) vonulniok; je­lenleg plébániával a kapisztránusoké. — Búcsúszentlászló (Zalam.), búcsújáróhely; F.-i templomának szentélymögötti kegy­kápolnája az Árpádok korából való. F.-i zárda, plébánia és noviciátus. — Csík­­somlyó, az erdélyi székelyek kedvelt búcsú­járóhelye, F.-i zárdával; 1441-ben Hunyadi J. telepítette ide a F.-ieket. — Debrecen városában Vitéz Péterfia Jakab 1322-ben épített hajlékot a F.-ieknek. 1552-ben a ko­lostor megsemmisült. — Felsősegesd (So­mogyin.) zárdája a legrégibbek közé tar­tozik; 1295 után keletkezett. Jelenleg is F.-i plébániája van; búcsújáróhely. — Fü­lek (Nógrádm.) kolostorát a Perényi-család építtette 1484 előtt. A hitújítás zavaraiban csak 1593-ban tértek vissza a salvatoriánu­sok. 1900-ban a kapisztránusoké, 1924-ben újra a salvatoriánusokó lett. — Esztergom városában keletkezett a magyar F.-iek első zárdája 1228 körül. A híres konventust Széchy Dénes 1448-ban a salvatoriánusok­­nak adta át, de 1683-ban, a törökök kiűzése után, ismét a mariánusok vették birtokukba. Jelenleg Seraphicum néven gimnáziumot és fiú-internátust tart fenn. — Egerbe az első F.-ieket Kilit püspök 1228 táján hívta be, de templomukat, mely híres búcsú­járóhely lett, csak a tatárjárás után kezd­ték építeni. 1552-ben Eger ostroma alkal­mával a kolostor a templommal együtt megsemmisült. De a török kiűzése után a salvatoriánusok azonnal megjelentek és több jótevő segítségével új konventet épí­tettek. 1900-ban a kapisztránusok kezére jutott a zárda, akik újabb időben lelki­­gyakorlatos házat és szegénygondozó intéz­ményt létesítettek itt. — Gyöngyös F.-i ko­lostorát 1400 körül építették. A mai kolos­tor és templom 1467—75 között épült. E rendházat a salvatoriánus F.-iek sem a törökdúláskor, sem a hitújítás pusztításai­ban soha el nem hagyták. Atyái a vidék apostolai és vigasztalói- voltak. Jelenleg plébániája és F.-i teológiája van. — Jász­berényben 1472-ben alapították a F.-i kolos­tort. A kánok megtérítése körül kifejtett buzgósága jutalmaként építtette Mátyás király a rend számára. A mariánusok ke­zéről nemsokára a salvatoriánusokéra ju­tott. — Kassán a F.-iek 1390-ben telepedtek meg. 1556-ban a várossal együtt kolostoruk is leégett. Csak 1650-ben térhettek újra vissza, de II. József 1787-ben feloszlatta zár­dájukat. — Kecskeméten állandóan 1643-ban telepedtek meg a F.-iek, de már egy század­dal előbb is folyton tartózkodott itt egy ige­hirdető rendtag. A tatártól, töröktől, kuru­­coktól nagyon sokat kellett szenvedniök. 1647- től 1772-ig a plébánia is az övék volt. — Kismarton híres kálváriája búcsújáróhely. A lanzendoríl mintájára készíttette Ester­házy Pál nádor a 24 stációt Nierink Félix lanzendoríl laikus F.-i testvérrel. II. József óta prépostja van. Van mariánus F.-i zár­dája is, ahol a herceg Esterházyak családi sírboltja van. — Kolozsvár F.-i kolostora 1494 után épült a salvatoriánusok részére. 1556-ban vallási és politikai nyomás alatt távozni kellett lakóinak. 1742-ben vissza­jöhettek. Jelenleg a stefanita provincia legjelentősehb rendháza a sz. Bonaventura­­nyomdával. — Máriagyüd F.-i híres búcsú­járóhely. A F.-i plébániához 15 fllia tarto­zik. — Máriaradna (Aradm.) az egész Ma­rosvidéknek legnagyobb búcsújáróhelye.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék