Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
M - Marozia - Marquette Jacques - Marracci Lodovico - Marseille - Marsigli Luigi Fernando gróf - Marsilius (Marsiglio di Padova) - Márta - Martin - Martindale Cirill - Martini
Marozia 285 40.000 lakos mellett már csak 651% volt a magyarok aránya. A M.-i vár legszebb épülete az 1446-ban épült gótikus ferencrendi templom, melyet később a kálvinisták elfoglaltak (ma is azoké). A M.-i postaréten választották II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemmé. K. A. Marozia, Theophylactus római szenátor s az idősebb Theodora leánya, az ifjabb Theodora nővére. Több éven át hatalmában tartotta Rómát és a Szentszéket. X. János pápát az Angyalvárban fogvatartotta, ahol az meg is halt, majd 931-ben saját fiát tette pápává (XI. János). Végül saját fia, II. Alberich vetette börtönbe. A pápaság legszomorúbb korának egyik gyászos emlékű szereplője. Marquette Jacques S. J., francia hithirdető s amerikai felfedező. 1637—75. Egyszerű fakéreg-csónakban utazta be a Wisconsinvidék folyóit s így fedezte fel a felső Mississippit. A washingtoni National Hallban Amerika legnagyobb emberei közt emeltek neki szobrot. Róla van elnevezve a jezsuiták milwaukeei egyeteme. Marracci Lodovico, olasz szerzetes, orientalista. 1612—1700. Elsők közt adta ki a íf Koránt latin fordításban és tudományos magyarázatokkal (2 kötet, Pádua 1698). Marseille, délfranciaországi kikötőváros és püspöki székhely (Aix szuffragáneusa). Föniciai alapítás, mely később elgörögösödött, majd a római birodalomhoz tartozott. A középkor elején részben független volt, az egységes Franciaország kialakulása előtt a XIII—XV. században a provencei grófoknak volt alávetve. A kereszténység már igen régen gyökeret vert M.-ben. A legenda ugyan, hogy az a Lázár lett volna M. első püspöke, akit Jézus holtából feltámasztott, történeti értékkel nem bír, de bizonyos, hogy M.-nek már 300 körül volt vértanúja (sz. Viktor), a 314-i arlesi zsinaton pedig már M. püspöke, Orosius is részt vesz. A püspökségnek, mely a városra és közvetlen környékére terjed ki, 1929-ben volt 93 plébániája, 406 világi papja, 75 női kolostora; a hívők száma 660.000. — M. város lakossága (1926): 652.196 volt (csaknem mind katolikus). Székesegyháza a XIX. században épült, a modernizált bizánci stílusnak egyik legfigyelemreméltóbb alkotása. Nevezetes zarándokhely a Notre Dame de la Garde, egy 153 m magas dombon a város szélén, hatalmas, 9 m magas Mária-szoborral, mely a tengeren járókat látszik őrizni (innen az elnevezés); a kegyhely temploma szintén a XIX. században épült. A sz. I.Viktor-kolostor temploma 1040-ben épült, 1200—79-ben alakították át gótikus stílusra, újabb időben megújították, nevezetes főleg ősrégi altemploma. Marsigli Luigi Fernando, gróf, 1658—1730. XI. Iince pápa magyarbarát politikájának képviselője az 1686—99. magyarországi felszabadító hadjárat idején. Magyarország javára velencei és pápai, olasz, francia és angol szövetséget igyekezett létrehozni. Buzgó katolikus, kora minden pápájának megkülönböztetett bizalmasa s a karlócai békemű (1699) létrejöttének magyar irányú orientálódását irányító diplomatája volt. Számtalan jelentést küldött a pápáknak. Mint régész és természettudós is kivált. Buda, Esztergom, Párkány, Érsekújvár stb. ostrománál ő volt a keresztény sereg vezérkari főnöke s e minőségében többször megsebesült. B. B. B. Marsilius (Marsiglio di Padova), középkori politikai író. 1270—1343. Párisban tanult és ugyanitt az egyetem rektora volt (1312). 1occani Vilmossal élénk részt vett a pápaság hatalmi állása elleni irodalmi harcban. XXII. János pápa fenyegetése előtt Bajor Lajos német királyhoz ment, kinek tanácsadója lett. Jandunus Jánossal együtt írta nevezetes munkáját: Defensor pacis címmel, melyben a pápai hatalommal szemben a népfelséget képviselő világi fejedelem jogait védi. Őt tekinthetjük a keresztény egység elleni forradalom első előfutárjának. K. O. Mária, bibliai nő, aki Jézust házában megvendégelte (Lk. 10, 38. 40. 41). H Máriának nővére, kivel s testvérükkel,Lázárral Bethániában lakott (Jn. 12, 2). Jelen volt Lázár feltámasztásán. Jézust földi élete utolsó hetében is megvendégelte. A gondos és serény háziasszony mintaképe, ezért neveztek el róla számos jótékonysági intézményt. Ünnepe júl. 29. Martin J. Aurél, prelátus, budapesti egyetemi tanár. *1882. 1923 óta az egyháztörténelem rendes tanára. Főbb munkái: A negyedik evangélium; Szent Pál; A római kormányzás Júdeában. Részt vett az új szentírásfordításban (Csel. és sz. Pál levelei). 2. M. Péter, piarista, bölcseleti író (1847— 1906). Az emberi lélekről, az értelmi megismerésről, az állag fogalmáról stb. írt önálló műveket a skolasztika szellemében. Martindale Cirill S. J., konvertita, angol író, hitszónok és szervező (*1879) Hitbuzgalmi, szociális és életrajzi művei nevezetesek. Martini, 1. Fausto Maria, olasz költő és drámaíró. *1886. Tehetséges képviselője annak a költői irányzatnak, amely D’Annunzio tikkasztó, izzón érzéki művészetéből kiábrándulva, a mindennap békés szépségei felé fordul (Le Poesie Provinciali). Drámái közül I giglionero és L’altra Nanetta a legsikerültebbek. — 2. M. Ciambattista O. F. M., neves bolognai karmester és zeneszerző (1706—84). A XVIII század legjobb olasz zenetudósa és történésze. (Storia della Musica, Saggio fondamentale di Contrappunto stb.) Művei: oratóriumok, misék, litániák, Mária-antifonák, 3-szólamú motetták stb. — 3. M. Simone, olasz festő, 1283—1344. Duccio tanítványa volt, főleg Assisiben (alsótemplomi freskók), Pisában és Avignonban Martini