Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
P - Paula, szent - Paulai sz. Ferenc, l. Ferenc - Pauler - Pauliciánusok - Paulinizmus - Paulinus - Paulsen Frigyes - Paulus Sergius - Pavia
Paula 513 Paula, szent, özvegy. Előkelő római család sarja volt. Férje halála után vagyonát gyermekei közt felosztotta s egyik leányával, sz. Krustochiummal a Szentföldre utazott, itt Jeruzsálemban, majd Betlehemben telepedett le s több kolostort alapított. Sz. Ieromos volt a lelki vezetője, aki életrajzát is megírta. +404. Abban a templomban temették el, amelyet Jézus születési barlangja fölé építtetett. Ünnepe január 26-Paulai sz. Ferenc, 1. Ferenc. Pauler, 1. Ákos, bölcselő. *1876. A Pázmányegyetemen a filozófia tanára. Fő munkái: A természetfilozófia fogalmáról és feladatairól, Az ismeretelméleti kategóriák problémája, Az etikai megismerés természete, A logikai alapelvek elméletéhez, Bevezetés a filozófiába, Aristoteles, Logika. Egyes művei németül is megjelentek. P.-nek eredeti rendszere a csak néhány alapgondolatra szorítkozó logisztikus irányt a legkövetkezetesebben és a legapróbb részletekig kiépíti. Kiindulópontja az igazság fogalma; ennek tiszta érvényessége minden gondoltságtól függetlenül fennáll, minden létezés és érték előfeltétele. A hagyományos logika fölé épült „tiszta" logika, mely az igazság egyetemes határozmányait, az igazság szerkezetét és fennállási módját vizsgálja, nemcsak apszichologizmust szorítja visssza, hanem tiszta érvényességi szempontjai alapján igazolja a logikán kívüli bölcseleti disciplinákat is. K. G. 2. P. Tivadar, jogtudós, igazságügyminiszter. 1816—86. A pesti egyetem jogtanára volt (1848), majd közoktatásügyi, végül igazságügyminiszter lett. A büntetőtörvénykönyv a polgári törvény megalkotásában oroszlánrésze volt. Számos jogi művében a magyar jogtudomány egyik legnagyobb alakjának mutatkozott. A Sz. István-társulat életében élénk részt vett. Pauliciánusok, gnosztikus-manicheus eretnekség. A VII. században Samosatai Konstantin hirdette. A Szentírásból csak sz. Pál leveleit fogadták el, innét a nevük. A Balkánon a bogumil előfutárai lettek. N. 1. Paulinizmus, a racionalista stübingai iskola találmánya, az a felfogás, hogy a kereszténység a görög bölcselet s a zsidó teológia keveréke. Jézus nem új vallás alapítója, hanem a zsidó vallás reformátora s a keresztény vallás voltaképen Pál apostol műve, aki Krisztus szektájából világvallást csinált. Pál apostol irányzata, a P. mellőzte volna a mózesi törvény szertartásos részét s a kereszténységet úgy építette ki egyetemes vallássá, hogy azt a zsidó s pogány egyaránt elfogadhatta. Pál irányzatának azonban (a tübingai iskola szerint) ellenálltak az „ősapostolok", élükön Péter, János és az ifj. Jakabbal, ők a „petrinizmus“, a dzsidózó irány hívei, mely a mózesi törvénnyel nem akart szakítani. A két irány (ismét a tübingaiak szerint) egymást halálosan gyűlölte s az újszövetségi szentírás könyKatolikus Lexikon. III. vej e pártviták eredménye. A rómaiak üldözései s a gnoszticizmus veszedelme a II. század közepén végre megegyezésre kényszerítette a két pártot s így született volna meg a keresztény vallás és az Egyház. E véleményeket ma már a protestáns tudósok is (Harnack) elavultnak s tévesnek tartják. Az őskeresztény emlékek ilyen harcról nem tudnak semmit. — Székely: Hermeneutica. Phy A. Paulinus, 1. Nolai, szent, *353 Bordeauxban, +431 körül. Gratián császár tanítója, aki később konzuli méltóságra emelte. 393- ban pap lett. 409-ben nolai püspökké választották, e méltóságot 431-ig viselte. Élete az önfeláldozó szeretet csodás példája volt. Mély tudásával és költői műveivel az utókor elismerését is megszerezte. Ünnepe június 22. — 2. Milánói P., pap, egyházi író, sz.Ambrus titkára és életrajzírója. — 3. Trieri P., szent, püspök, 1358 körül. Azarianizmus ellen küzdött. A császári kényszer ellenére sem járult hozzá sz.lőtanár elítéltetéséhez, azért Frigiába száműzték. Ünnepe augusztus 31. Paulsen Frigyes, bölcselő, berlini egyetemi tanár. 1846—1908. Szerinte Isten a világ lelke és a világ Isten teste. Az ember is kívülről test, belülről lélek, minden dolog anyag és eszme; ez az „ideális monizmus", amint ő mondja. A lélek csak a lelki jelenségek összefoglalása. Minden egy: az akarat. Az akaratok összessége pedig a legfőbb Akarat, a világ-isten. P. rendszere kísérlet egységes világnézet alkotására a protestantizmus keretében. Mivel azonban ez a monizmus sem az anyagot, sem a lelket nem tudja megmagyarázni s a tapasztalattal teljesen ellenkezik, belső értéke nincs; az eszmék világában már is a történeté. Tr. J. Paulus Sergius, Ciprus szigetének volt proconsula, mikor sz. Iiál első apostoli útján (42—43) a sziget fővárosában, Paphosban megjelent és őt a hitnek megnyerte (Csel. 13, 6—12). 1877-ben közzétettek egy korabeli feliratot, mely említi nevét. Plinius is megemlékezik róla. Weizsäcker s mások azt tartották, hogy P. tiszteletére vette fel sz. Pál a Paulus nevet. Emellett szól látszólag az is, hogy a Csel. szerzője ebben a részben nevezi Sault először Pálnak. Ám sz. Pál született római polgár volt (Csel. 22, 29) s azért születése óta hármas római nevet kellett viselnie. R. P. Pavia, északolaszországi város, egy ideig a longobárd birodalom fővárosa. Hírneves egyeteme a bolognai jogi iskolánál is régibb eredetű. P. első püspöke sz. Syrius, állítólagos apostol-tanítvány volt (mások szerint a III—IV. század mesgyéjén élt). Püspökei közül nevezetes sz. Epiphanius (467—97), sz. Daruján (680—710) és Lanfranc (körülbelül 1178—94). 1396-ban tették le a nevezetes P.-i f Certosa alapkövét, mely az olasz építőművészet egyik remeke. 33 Pavia