Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)

P - Paula, szent - Paulai sz. Ferenc, l. Ferenc - Pauler - Pauliciánusok - Paulinizmus - Paulinus - Paulsen Frigyes - Paulus Sergius - Pavia

Paula 513 Paula, szent, özvegy. Előkelő római csa­lád sarja volt. Férje halála után vagyonát gyermekei közt felosztotta s egyik leányá­val, sz. Krustochiummal a Szentföldre uta­zott, itt Jeruzsálemban, majd Betlehemben telepedett le s több kolostort alapított. Sz. I­eromos volt a lelki vezetője, aki életraj­zát is megírta. +404. Abban a templomban temették el, amelyet Jézus születési bar­langja fölé építtetett. Ünnepe január 26-Paulai sz. Ferenc, 1. Ferenc. Pauler, 1. Ákos, bölcselő. *1876. A Pázmány­­egyetemen a filozófia tanára. Fő munkái: A természetfilozófia fogalmáról és feladatai­ról, Az ismeretelméleti kategóriák problé­mája, Az etikai megismerés természete, A logikai alapelvek elméletéhez, Bevezetés a filozófiába, Aristoteles, Logika. Egyes mű­vei németül is megjelentek. P.-nek eredeti rendszere a csak néhány alapgondolatra szorítkozó logisztikus irányt a legkövetke­zetesebben és a legapróbb részletekig ki­építi. Kiindulópontja az igazság fogalma; ennek tiszta érvényessége minden gondolt­­ságtól függetlenül fennáll, minden létezés és érték előfeltétele. A hagyományos logika fölé épült „tiszta" logika, mely az igazság egyetemes határozmányait, az igazság szer­kezetét és fennállási módját vizsgálja, nemcsak a­­pszich­ologizmust szorítja vis­s­sza, hanem tiszta érvényességi szempontjai alapján igazolja a logikán kívüli bölcseleti disciplinákat is. K. G. 2. P. Tivadar, jogtudós, igazságügyminisz­ter. 1816—86. A pesti egyetem jogtanára volt (1848), majd közoktatásügyi, végül igazság­ügyminiszter lett. A büntetőtörvénykönyv­­ a polgári törvény megalkotásában orosz­lánrésze volt. Számos jogi művében a ma­gyar jogtudomány egyik legnagyobb alak­jának mutatkozott. A Sz. István-társulat életében élénk részt vett. Pauliciánusok, gnosztikus-manicheus eret­nekség­. A VII. században Samosatai Kon­stantin hirdette. A Szentírásból csak sz. Pál leveleit fogadták el, innét a nevük. A Bal­kánon a bogumil előfutárai lettek. N. 1. Paulinizmus, a racionalista stübingai is­kola találmánya, az a felfogás, hogy a ke­reszténység a görög bölcselet s a zsidó teológia keveréke. Jézus nem új vallás ala­pítója, hanem a zsidó vallás reformátora s a keresztény vallás voltaképen Pál apos­tol műve, aki Krisztus szektájából világ­vallást csinált. Pál apostol irányzata, a P. mellőzte volna a mózesi törvény szertartá­sos részét s a kereszténységet úgy építette ki egyetemes vallássá, hogy azt a zsidó s pogány egyaránt elfogadhatta. Pál irány­zatának azonban (a tübingai iskola szerint) ellenálltak az „ősapostolok", élükön Péter, János és az ifj. Jakabbal, ők a „petriniz­­mus“, a dzsidózó irány hívei, mely a mózesi törvénnyel nem akart szakítani. A két irány (ismét a tübingaiak szerint) egymást halálo­san gyűlölte s az újszövetségi szentírás köny­Katolikus Lexikon. III. vej e pártviták eredménye. A rómaiak üldözé­sei s a gnoszticizmus veszedelme a II. szá­zad közepén végre megegyezésre kénysze­rítette a két pártot s így született volna meg a keresztény vallás és az Egyház. E véleményeket ma már a protestáns tudósok is (Harnack) elavultnak s tévesnek tartják. Az őskeresztény emlékek ilyen harcról nem tudnak semmit. — Székely: Hermeneu­­tica. Phy A. Paulinus, 1. Nolai, szent, *353 Bordeaux­­ban, +431 körül. Gratián császár tanítója, aki később konzuli méltóságra emelte. 393- ban pap lett. 409-ben nolai püspökké válasz­tották, e méltóságot 431-ig viselte. Élete az önfeláldozó szeretet csodás példája volt. Mély tudásával és költői műveivel az utó­kor elismerését is megszerezte. Ünnepe jú­nius 22. — 2. Milánói P., pap, egyházi író, sz.­­Ambrus titkára és életrajzírója. — 3. Trieri P., szent, püspök, 1358 körül. Az­­arianizmus ellen küzdött. A császári kény­szer ellenére sem járult hozzá sz.­lőtanár elítéltetéséhez, azért Frigiába száműzték. Ünnepe augusztus 31. Paulsen Frigyes, bölcselő, berlini egye­temi tanár. 1846—1908. Szerinte Isten a vi­lág lelke és a világ Isten teste. Az ember is kívülről test, belülről lélek, minden do­log anyag és eszme; ez az „ideális moniz­­mus", amint ő mondja. A lélek csak a lelki jelenségek összefoglalása. Minden egy: az akarat. Az akaratok összessége pedig a legfőbb Akarat, a világ-isten. P. rendszere kísérlet egységes világnézet alkotására a protestantizmus keretében. Mivel azonban ez a monizmus sem az anyagot, sem a lel­ket nem tudja megmagyarázni s a tapasz­talattal teljesen ellenkezik, belső értéke nincs; az eszmék világában már is a tör­téneté. Tr. J. Paulus Sergius, Ciprus szigetének volt proconsula, mikor sz. Iiál első apostoli út­ján (42—43) a sziget fővárosában, Paphos­­ban megjelent és őt a hitnek megnyerte (Csel. 13, 6—12). 1877-ben közzétettek egy korabeli feliratot, mely említi nevét. Pli­nius is megemlékezik róla. Weizsäcker s mások azt tartották, hogy P. tiszteletére vette fel sz. Pál a Paulus nevet. Emellett szól látszólag az is, hogy a Csel. szerzője ebben a részben nevezi Sault először Pál­nak. Ám sz. Pál született római polgár volt (Csel. 22, 29) s azért születése óta hár­mas római nevet kellett viselnie. R. P. Pavia, északolaszországi város, egy ideig a longobárd birodalom fővárosa. Hírneves egyeteme a bolognai jogi iskolánál is ré­gibb eredetű. P. első püspöke sz. Syrius, állítólagos apostol-tanítvány volt (mások szerint a III—IV. század mesgyéjén élt). Püspökei közül nevezetes sz. Epiphanius (467—97), sz. Daruján (680—710) és Lanfranc (körülbelül 1178—94). 1396-ban tették le a nevezetes P.-i f Certosa alapkövét, mely az olasz építőművészet egyik remeke. 33 Pavia

Next