Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)

K - Kuthen - Kühár Flóris - Küküllei János - Küldés (missio) - Külön ítélet, l. Ítélet (isteni) - Kürschák József - Küzdő Egyház, l. Ecclesia militans - Kvékerek - Kyriale - Kyrie eleison

Kuthen 150 Kyrie eleison templomot emelt. K. később már nem sze­repel történelmünkben. Kuthen, 1. (Barina Vendel), vácegyház­­meg­yei pap, költő. 1835—1875. Eleinte tisztán vallásos költeményeket írt, majd magyar katolikus szépirodalmi folyóirat hiányában mindinkább világi és hazafias témákat kez­dett megdalolni. Inkább a szép külsőre tö­rekedett halványtűzű verseiben. — 2. K. (Közöny), 1. Kunok. Kohár Flóris C. S. B., bölcseleti író. *1893. A római Collegio S. Anselmo-egyetem tanára volt, pannonhalmi tanár s egyetemi magántanár, a Szent István-Akadémia tagja. Fő művei: Bevezetés a vallás lélek­tanába, A keresztény bölcselet története, A vallásbölcselet fő kérdései. Megindította és szerkesztette a „Pannonhalmi Szemlét". Küküllei János, krónikás, családi nevén Tótsolymosi Apród János. Aradi, majd egri kanonok, később küküllői főesperes volt, Nagy Lajos király bizalmas embere. 1390 táján írta meg krónikáját Nagy Lajos viselt dolgairól egészen 1386-ig. Az Anjou­kor legkitűnőbb kérirata. 1­397 körül. Küldés (missio), egyházi jelentése több­féle. 1. Szentháromsági K. (missio trinita­­ria), az Isten belső életében végbemenő eredések. Ilyenek: a Fiú nemzése az Atyá­tól és a Szentlélek lehelése az Atyától és Fiútól. Mikor azonban minden jelző nélkül beszélünk szentháromsági K.-ről, akkor külső K.-eket értünk. Ezek az eredéseknek a teremtmények felé történő folytatódásai. A K. alkalmával a küldött a küldőnek beha­tása alatt jár el s a küldetés teljesítésére megfelelő helyzetet választ s tevékenységet fejt ki. Mivel a szentháromsági személyek egylényegűek és azonos méltóságúak, a küldés nem történhetik parancs vagy ta­nács, hanem csak az örök eredések alapján. Ezért csak eredeztető személy lehet küldő s eredő személy a küldött. A Szentírás is így beszél a szentháromsági K.-ről: az Atya nem küldött (azonban jöhet a lélekbe), de küldi a Fiút és a Szentlelket; a Fiú az Atyának a küldötte és küldi a Lelket; a Szentlélek csak küldetik. Új helyzet és te­vékenység, amely a küldetésnek következ­ménye, a szentháromsági személyek válto­zatlansága miatt csak annyiban jöhet szóba, hogy a teremtmények kerülnek új vonatkozásba a küldött személyekkel. A szentháromsági K.-ek a természetfölötti, istenfiúi élet megvalósítására irányulnak. A második isteni személy, az Ige, az Isten fogadott fiaihoz illő Isten-ismeret közlésére küldetik. A Szentlélek pedig a természet­fölötti Isten-közösségnek szeretettel való megvalósítására (Ef. 3, 17; Róm. 8, 14). A szentháromsági K.-ek közül legjelentősebb a Fiúisten látható és szubstanciás K.-e a megtestesülésben. Látható, de jelképes K. a Szentlélek megjelenése galamb képében Jézus megkeresztelésekor s az első pünkösd­kor a vihar s tüzes nyelvek alakjában. A látható K.-ek célja a láthatatlan K., ami­nek előfutárai az előkészítő ‘[[kegyelmek, aharizmák, megvalósítása a megszentelő kegyelemmel közvetített Kbennlakás, bete­tőzése a tiennyországi Isten-közösség. — 2. A K. többi jelentésére vonatkozólag 1. Angyal, Apostol, Felszentelés, Hitterjesz­tés, Papság. Külön ítélet, 1. Ítélet (isteni). Kürschák József, *1864, budapesti műegy. tanár. Művei és a külföldi folyóiratokban is megjelent értekezései főleg a differen­ciálegyenletek elméletére vonatkoznak. Küzdő Egyház, 1. Ecclesia militans. Kvékerek (quaker, angolul a. m. reszkető), protestáns szekta. Alapítójuk Georg­e Fox, angol cipész volt. Nevük onnan szárma­zik, hogy álmisztikus révületbe esve resz­ketnek, azonfelül onnan is, hogy mikor a törvénybe vont alapítójuk a bíróra rákiál­tott: reszkess Isten előtt, a bíró őt egy­szerűen reszketőnek (quaker) szólította, ők a felekezetüket „barátok szövetségének" nevezik. 1689-től kezdtek terjedni, külö­nösen az amerikai Pennsylvaniában, mely az ő alapításuk. Számukat ma 800.000-re teszik. A vallás egyedüli forrásának „a benső fényt" tartják s minden külső dol­got. Egyházat, papságot, szentségeket, is­tentiszteletet elvetnek. A Szentírás is csak másodrendű dolog, mely csak a benső fény által válik érthetővé. Tiltják a kalapvise­lést, színházat, zenét, irodalmat, továbbá az esküt és katonáskodást. Több ágra fe­­lekeztek. A vallási vitatkozástól tartózkod­nak. — Algermissen: Christi, Sekten und Kirche Christi, 1925. Ny. Z. Kyriale, vagy Ordinarium Missae, llitur­­gikus énekeskönyv, mely a mise állandó részeinek (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) és a misét megelőző Asperges­­nek (Vidi aquam) gregorián dallamát tar­talmazza. Tulajdonképpen egy kiszakított része a Gradualénak s nevét a kezdő Kyriétől kapta. K.-t csak a Szentszéktől jogosított kiadók adhatnak ki. Kyrie eleison (Köpte­jov, a. m. Uram, irgalmazz), a pap és ministráns által a mi­sében a lecke előtt felváltva mondott görög könyörgő röpima. Az ősegyház az ózsidó li­turgiából vette át és mise előtt a szerpap könyörgésére a nép fritániaszerűleg több­ször K.-nal felelt. A keleti Egyház miséjé­ben ma is így van, míg a római mise a könyörgést elhagyva, a K.-t tartotta meg görög nyelven. Kezdetben a mise K.-nál kezdődött, 430 óta fűzték eléje a­­lépcső­­imát (Celesztin pápa). Az 529-ben tartott 2-ik vaisoni zsinat rendelete alapján mond­ják a misében és a zsolozsmában több he­lyen a K.-t. A IX. században már 3 K.-t mondtak az Atyaisten, 3 Christe eleisont a Fiúisten és 3 K.-t a Szentlélekisten tiszte­letére. Ma is ez a szokás. A milánói litur­giában 3—3 K.-t mondanak még a f Glória, az­­ evangélium s a mise végén is. P. J.

Next