Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932)
K - Kuthen - Kühár Flóris - Küküllei János - Küldés (missio) - Külön ítélet, l. Ítélet (isteni) - Kürschák József - Küzdő Egyház, l. Ecclesia militans - Kvékerek - Kyriale - Kyrie eleison
Kuthen 150 Kyrie eleison templomot emelt. K. később már nem szerepel történelmünkben. Kuthen, 1. (Barina Vendel), vácegyházmegyei pap, költő. 1835—1875. Eleinte tisztán vallásos költeményeket írt, majd magyar katolikus szépirodalmi folyóirat hiányában mindinkább világi és hazafias témákat kezdett megdalolni. Inkább a szép külsőre törekedett halványtűzű verseiben. — 2. K. (Közöny), 1. Kunok. Kohár Flóris C. S. B., bölcseleti író. *1893. A római Collegio S. Anselmo-egyetem tanára volt, pannonhalmi tanár s egyetemi magántanár, a Szent István-Akadémia tagja. Fő művei: Bevezetés a vallás lélektanába, A keresztény bölcselet története, A vallásbölcselet fő kérdései. Megindította és szerkesztette a „Pannonhalmi Szemlét". Küküllei János, krónikás, családi nevén Tótsolymosi Apród János. Aradi, majd egri kanonok, később küküllői főesperes volt, Nagy Lajos király bizalmas embere. 1390 táján írta meg krónikáját Nagy Lajos viselt dolgairól egészen 1386-ig. Az Anjoukor legkitűnőbb kérirata. 1397 körül. Küldés (missio), egyházi jelentése többféle. 1. Szentháromsági K. (missio trinitaria), az Isten belső életében végbemenő eredések. Ilyenek: a Fiú nemzése az Atyától és a Szentlélek lehelése az Atyától és Fiútól. Mikor azonban minden jelző nélkül beszélünk szentháromsági K.-ről, akkor külső K.-eket értünk. Ezek az eredéseknek a teremtmények felé történő folytatódásai. A K. alkalmával a küldött a küldőnek behatása alatt jár el s a küldetés teljesítésére megfelelő helyzetet választ s tevékenységet fejt ki. Mivel a szentháromsági személyek egylényegűek és azonos méltóságúak, a küldés nem történhetik parancs vagy tanács, hanem csak az örök eredések alapján. Ezért csak eredeztető személy lehet küldő s eredő személy a küldött. A Szentírás is így beszél a szentháromsági K.-ről: az Atya nem küldött (azonban jöhet a lélekbe), de küldi a Fiút és a Szentlelket; a Fiú az Atyának a küldötte és küldi a Lelket; a Szentlélek csak küldetik. Új helyzet és tevékenység, amely a küldetésnek következménye, a szentháromsági személyek változatlansága miatt csak annyiban jöhet szóba, hogy a teremtmények kerülnek új vonatkozásba a küldött személyekkel. A szentháromsági K.-ek a természetfölötti, istenfiúi élet megvalósítására irányulnak. A második isteni személy, az Ige, az Isten fogadott fiaihoz illő Isten-ismeret közlésére küldetik. A Szentlélek pedig a természetfölötti Isten-közösségnek szeretettel való megvalósítására (Ef. 3, 17; Róm. 8, 14). A szentháromsági K.-ek közül legjelentősebb a Fiúisten látható és szubstanciás K.-e a megtestesülésben. Látható, de jelképes K. a Szentlélek megjelenése galamb képében Jézus megkeresztelésekor s az első pünkösdkor a vihar s tüzes nyelvek alakjában. A látható K.-ek célja a láthatatlan K., aminek előfutárai az előkészítő ‘[[kegyelmek, aharizmák, megvalósítása a megszentelő kegyelemmel közvetített Kbennlakás, betetőzése a tiennyországi Isten-közösség. — 2. A K. többi jelentésére vonatkozólag 1. Angyal, Apostol, Felszentelés, Hitterjesztés, Papság. Külön ítélet, 1. Ítélet (isteni). Kürschák József, *1864, budapesti műegy. tanár. Művei és a külföldi folyóiratokban is megjelent értekezései főleg a differenciálegyenletek elméletére vonatkoznak. Küzdő Egyház, 1. Ecclesia militans. Kvékerek (quaker, angolul a. m. reszkető), protestáns szekta. Alapítójuk George Fox, angol cipész volt. Nevük onnan származik, hogy álmisztikus révületbe esve reszketnek, azonfelül onnan is, hogy mikor a törvénybe vont alapítójuk a bíróra rákiáltott: reszkess Isten előtt, a bíró őt egyszerűen reszketőnek (quaker) szólította, ők a felekezetüket „barátok szövetségének" nevezik. 1689-től kezdtek terjedni, különösen az amerikai Pennsylvaniában, mely az ő alapításuk. Számukat ma 800.000-re teszik. A vallás egyedüli forrásának „a benső fényt" tartják s minden külső dolgot. Egyházat, papságot, szentségeket, istentiszteletet elvetnek. A Szentírás is csak másodrendű dolog, mely csak a benső fény által válik érthetővé. Tiltják a kalapviselést, színházat, zenét, irodalmat, továbbá az esküt és katonáskodást. Több ágra felekeztek. A vallási vitatkozástól tartózkodnak. — Algermissen: Christi, Sekten und Kirche Christi, 1925. Ny. Z. Kyriale, vagy Ordinarium Missae, lliturgikus énekeskönyv, mely a mise állandó részeinek (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) és a misét megelőző Aspergesnek (Vidi aquam) gregorián dallamát tartalmazza. Tulajdonképpen egy kiszakított része a Gradualénak s nevét a kezdő Kyriétől kapta. K.-t csak a Szentszéktől jogosított kiadók adhatnak ki. Kyrie eleison (Köptejov, a. m. Uram, irgalmazz), a pap és ministráns által a misében a lecke előtt felváltva mondott görög könyörgő röpima. Az ősegyház az ózsidó liturgiából vette át és mise előtt a szerpap könyörgésére a nép fritániaszerűleg többször K.-nal felelt. A keleti Egyház miséjében ma is így van, míg a római mise a könyörgést elhagyva, a K.-t tartotta meg görög nyelven. Kezdetben a mise K.-nál kezdődött, 430 óta fűzték eléje alépcsőimát (Celesztin pápa). Az 529-ben tartott 2-ik vaisoni zsinat rendelete alapján mondják a misében és a zsolozsmában több helyen a K.-t. A IX. században már 3 K.-t mondtak az Atyaisten, 3 Christe eleisont a Fiúisten és 3 K.-t a Szentlélekisten tiszteletére. Ma is ez a szokás. A milánói liturgiában 3—3 K.-t mondanak még a f Glória, az evangélium s a mise végén is. P. J.