Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)
R - Riga - Rigorizmus - Rimaszombat (Rimavská Sobota) - Rimbaud Artur - Rimely Károly - Ringseis János - Rio de Janeiro - Ripalda Martinez János - Ripka Ferenc - Risztics Lázár - Ritschl Albert - Rituále
Riga 89 kamara jegyzője 1347-ben felizgatott párthíveivel együtt a Capitoliumra vonult, ott kihirdette a régi római köztársaság újjáéledését, mire a nép lelkesen hozzácsatlakozott s tribunná választotta. R. Róma diktátora lett, száműzte a nemességet s fellendítette a város jólétét, azonban utóbb pazarolni és zsarnokoskodni kezdett, s az Augustus címet vette fel, mire száműzték s Avignonba vitték, ahol VI. Kelemen palotafogságra ítélte. Utóbb azonban VI. Ince szabadon bocsájtotta s HAlbornot bíboros mellé Rómába rendelte. R. mint a pápa által kinevezett szenátor csakhamar ismét Róma élére került, de önkényességével újból meggyűlöltette magát. Egy lázadás alkalmával a nép megölte. Ch. F. Riga, Lettország fővárosa, érseki székhely. Buxhöwden Albert püspök alapította 1201- ben sexküll fejedelem székhelye lett. A balti népek megtérítésében a kardtestvérek, ciszterciek s a német lovagrend munkálkodásának egyik főhelye volt. 1245 ben már mint érsekség az egész balti vidékre kiterjesztette metropolitai joghatóságát. A politikai viszályok s a hitújítás zavarai. további fejlődésének sokat ártottak. Azonban sem a protestáns képrombolás, sem a szerzetesek kiüldözése (1524), sem a templomelrablások nem tudták megtörni a R.-i főpapokat, kik a luteránussá lett városban szinte hívek nélkül kitartottak hitük mellett. A lengyel uralommal és a jezsuitáknak Háthory István lengyel király által történt betelepítésével (1582) jobb napok virradtak a R.-i katolikusokra. H Gusztáv Adolf azonban erőszakkal elfoglalta R.-t, elüldözte a jezsuitákat s könyörtelenül irtotta a katolikusokat (1621). Az orosz uralom sem hozott jobb sorsot (1710), mindössze egyetlen katolikus templom építését engedte meg. Az egyházmegye 1918-ban újraéledt, mint püspökség. 1923-ban érsekség lett, szuffragáneusok nélkül. Kiterjed egész Lettországra. 1929-ben plébánia volt 146; világi pap 152; szerzetes pap 6; férfi kolostor 1; női kolostor 2; apáca 2; katolikus hívő 450.210. R. városa 1930-ban 377.917 lakost számlált; katolikus kb. 50.000, azaz 132%. — Ann. Pontif. 1932; Goth. Jahrb. 1932; Adl. hierarch. Br. V.A. Rigorizmus (lat. szigorúság), a túlzón szigorú irányzat az erkölcstanban. L. Probabilizmus, Erkölcstani rendszerek. Rimaszombat (Rimavská Sobota), r. t. város és megyeszékhely Gömör és Kishont vármegyében, ma cseh-szlovák fennhatóság alatt. Lélekszáma 1921-ben 7096, kik közül 4909 magyar, 1430 tót, 367 zsidó. Vallás szerint katolikus 3455, kálvinista 1540, luteránus 1239 és izraelita 791. A rozsnyói püspökséghez tartozik. K. A. Rimbaud Artur, francia költő (1854—91). Hányatott életű, különleges ízlésű, merész formákat kereső lírikus volt; Verlaine barátja. Rimely Károly (1825—1904), besztercebányai püspök (1893 óta). Korábban Rudolf trónörökös magyar tanára volt. Megírta aPázmáneum történetét. Ringseis János, nagynevű bajor orvos, tudós, politikus és polihisztor (1785— 1880). A bajor egészségügynek első tudományos megszervezője. Hitbuzgó katolikus volt, rettenthetetlen politikus, a németországi Egyház diadalának s a vallásszabadságnak harcosa. Nagyobbik leánya, Emilia, mint költő szerzett nevet (1831— 95), főleg Mária eposzai révén (Der Könil in Lied). Rio de Janeiro, Brazília főhelye, érseki székhely (püspökség 1676, érsekség 1893 óta). Szuffragáneusai: Barra do Pirahy Campos, Espiritu Santo, Nicbheroy, Valencia. 1929-ben volt plébánia 43; világi pap 140; szerzetes pap 123, férfi kolostor 36; női kolostor 1, apáca 1, katolikus hívő 1.500.000. R. város (1929) 1.157.873 lelket számlál. A várost 1567-ben alapították a portugálok s először sz. Sebestyénről nevezték el. A.hoz tartozik az 1590-ben alapított S. Maria do Montserrato bencés apátság, brazíliai nemzeti búcsújáróhely, melyet 1902 óta a beuroni kongregáció lát el. — Adl. hierarch. 1929; Goth. Jahrb. 1932; Annuario Pontific, 1932. Br. V. A. Ripalda Martinez János S. J., spanyol hittudós (1594—1648), Montefortéban, Salamancában és Madridban tanított. Főműve (De ente supernaturali) a „természetfölötti“ fogalmának rendkívüli finomságú kidolgozásával nagy szolgálatára volt a Bajus és Jansenius elleni polémiának és örök értéke marad a hittudományi irodalomnak. Re.F. Ripka Ferenc, Budapest volt főpolgármestere (*1871). Mérsékelt, egyeztető irányú politikus. A budapest-krisztinavárosi katolikus egyházközség világi elnöke. Risztics Lázár, államrendőrségi tanácsos (*1881). Főleg az öngyilkossági járvány leküzdésében és életvédelmi intézmények fejlesztésében tevékenykedett. Ritschl Albert, protestáns hittudós (1822— 89). Bonni és göttingeni tanár volt; először Fr. Ch. Haur követője, utóbb azonban heves támadója a tübingeni iskolának. Azérzelmi vallás híve (ritschlianizmus), amely nem a tárgyi igazságot keresi a vallásban, hanem kizárólag annak hatását az emberi lélekre. Számos követője akadt a protestánsok között (Karnack stb.). B. B. Rituálé, hivatalos egyházi szertartáskönyv. Azokat a szabályokat és szertartási szövegeket tartalmazza, melyek szerint a lelkipásztornak a misén kívüli szertartásokat végeznie kell. Főbb részei a szentségek (kivéve az egyházi rendet), körmenetek, szentelések, áldások szertartásai. Legnagyobb tekintélyű a római R. (Rituale Romanum), melyet a régi rómaifördek alapján először V. Pál pápa adatott ki (1614), majd XIV. Benedek nézetett át (1752) s vé Rituálé