Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)

R - Riga - Rigorizmus - Rimaszombat (Rimavská Sobota) - Rimbaud Artur - Rimely Károly - Ringseis János - Rio de Janeiro - Ripalda Martinez János - Ripka Ferenc - Risztics Lázár - Ritschl Albert - Rituále

Riga 89 kamara jegyzője 1347-ben felizgatott párt­híveivel együtt a Capitoliumra vonult, ott kihirdette a régi római köztársaság újjá­éledését, mire a nép lelkesen hozzácsatla­kozott s tribunná választotta. R. Róma dik­tátora lett, száműzte a nemességet s fellen­dítette a város jólétét, azonban utóbb pa­zarolni és zsarnokoskodni kezdett, s az Augustus címet vette fel, mire száműzték s Avignonba vitték, ahol VI. Kelemen pa­lotafogságra ítélte. Utóbb azonban VI. Ince szabadon bocsájtotta s HAlbornot bíboros mellé Rómába rendelte. R. mint a pápa ál­tal kinevezett szenátor csakhamar ismét Róma élére került, de önkényességével új­ból meggyűlöltette magát. Egy lázadás al­kalmával a nép megölte. Ch. F. Riga, Lettország fővárosa, érseki székhely. Buxhöwden Albert püspök alapította 1201- ben s­exküll fejedelem székhelye lett. A balti népek megtérítésében a kardtestvé­rek, ciszterciek s a német lovagrend mun­kálkodásának egyik főhelye volt. 1245 ben már mint érsekség az egész balti vidékre kiterjesztette metropolitai joghatóságát. A politikai viszályok s a hitújítás zavarai­­. további fejlődésének sokat ártottak. Azon­ban sem a protestáns képrombolás, sem a szerzetesek kiüldözése (1524), sem a temp­lomelrablások nem tudták megtörni a R.-i főpapokat, kik a luteránussá lett városban szinte hívek nélkül kitartottak hitük mel­lett. A lengyel uralommal és a jezsuiták­nak H­áthory István lengyel király által történt betelepítésével (1582) jobb napok virradtak a R.-i katolikusokra. H Gusztáv Adolf azonban erőszakkal elfoglalta R.-t, elüldözte a jezsuitákat s könyörtelenül ir­totta a katolikusokat (1621). Az orosz ura­lom sem hozott jobb sorsot (1710), mind­össze egyetlen katolikus templom építését engedte meg. Az egyházmegye 1918-ban újraéledt, mint püspökség. 1923-ban érsek­ség lett, szuffragáneusok nélkül. Kiterjed egész Lettországra. 1929-ben plébánia volt 146; világi pap 152; szerzetes pap 6; férfi kolostor 1; női kolostor 2; apáca 2; kato­likus hívő 450.210. R. városa 1930-ban 377.917 lakost számlált; katolikus kb. 50.000, azaz 13­2%. — Ann. Pontif. 1932; Goth. Jahrb. 1932; Adl. hierarch. Br. V.A. Rigorizmus (lat. szigorúság), a túlzón szigorú irányzat az erkölcstanban. L. Pro­­babilizmus, Erkölcstani rendszerek. Rimaszombat (Rimavská Sobota), r. t. vá­ros és megyeszékhely Gömör és Kishont vármegyében, ma cseh-szlovák fennhatóság alatt. Lélekszáma 1921-ben 7096, kik közül 4909 magyar, 1430 tót, 367 zsidó. Vallás sze­rint katolikus 3455, kálvinista 1540, luterá­­nus 1239 és izraelita 791. A rozsnyói püspök­séghez tartozik. K. A. Rimbaud Artur, francia költő (1854—91). Hányatott életű, különleges ízlésű, merész formákat kereső lírikus volt; Verlaine barátja. Rimely Károly (1825—1904), beszterce­bányai püspök (1893 óta). Korábban Rudolf trónörökös magyar tanára volt. Megírta a­­Pázmáneum történetét. Ringseis János, nagynevű bajor or­vos, tudós, politikus és polihisztor (1785— 1880). A bajor egészségügynek első tudo­mányos megszervezője. Hitbuzgó katolikus volt, rettenthetetlen politikus, a német­­országi Egyház diadalának s a vallássza­badságnak harcosa. Nagyobbik leánya, Emilia, mint költő szerzett nevet (1831— 95), főleg Mária­ eposzai révén (Der Köni­­l­ in Lied). Rio de Janeiro, Brazília főhelye, érseki székhely (püspökség 1676, érsekség 1893 óta). Szuffragáneusai: Barra do Pirahy Campos, Espiritu Santo, Nicbheroy, Valen­cia. 1929-ben volt plébánia 43; világi pap 140; szerzetes pap 123, férfi kolostor 36; női kolostor 1, apáca 1, katolikus hívő 1.500.000. R. város (1929) 1.157.873 lelket számlál. A várost 1567-ben alapították a portugálok s először sz. Sebestyénről nevezték el. A.­­hoz tartozik az 1590-ben alapított S. Maria do Montserrato bencés apátság, brazíliai nemzeti búcsújáróhely, melyet 1902 óta a beuroni kongregáció lát el. — Adl. hierarch. 1929; Goth. Jahrb. 1932; Annuario Pontific, 1932. Br. V. A. Ripalda Martinez János S. J., spanyol hittudós (1594—1648), Montefortéban, Sala­­mancában és Madridban tanított. Főműve (De ente supernaturali) a „természetfölötti“ fogalmának rendkívüli finomságú kidolgo­zásával nagy szolgálatára volt a Bajus és Jansenius elleni polémiának és örök értéke marad a hittudományi irodalomnak. Re.F. Ripka Ferenc, Budapest volt főpolgármes­tere (*1871). Mérsékelt, egyeztető irányú politikus. A budapest-krisztinavárosi kato­likus egyházközség világi elnöke. Risztics Lázár, államrendőrségi tanácsos (*1881). Főleg az öngyilkossági járvány le­küzdésében és életvédelmi intézmények fej­lesztésében tevékenykedett. Ritschl Albert, protestáns hittudós (1822— 89). Bonni és göttingeni tanár volt; először Fr. Ch. H­aur követője, utóbb azonban he­ves támadója a tübingeni iskolának. Az­­érzelmi vallás híve (ritschlianizmus), amely nem a tárgyi igazságot keresi a val­lásban, hanem kizárólag annak hatását az emberi lélekre. Számos követője akadt a protestánsok között (K­arnack stb.). B. B. Rituálé, hivatalos egyházi szertartás­­könyv. Azokat a szabályokat és szertartási szövegeket tartalmazza, melyek szerint a lelkipásztornak a misén kívüli szertartáso­kat végeznie kell. Főbb részei a szentségek (kivéve az egyházi rendet), körmenetek, szentelések, áldások szertartásai. Legna­gyobb tekintélyű a római R. (Rituale Ro­manum), melyet a régi római­­fördek alap­ján először V. Pál pápa adatott ki (1614), majd XIV. Benedek nézetett át (1752) s vé­ Rituálé

Next