Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Péter - Zype és függelék (Budapest, 1933)
R - Regula - Reichenau - Reichensperger - Reichspost - Reiffenstuel Anaklét - Reimarus Hermann - Reims - Reincarnatio, l. Lélekvándorlás - Reiner János - Reisch Gergely
Regula 78 pásztorkodással is foglalkozik. A R. fennállása óta kiváló írók, szónokok és ifjúsági lelkipásztorok egész sorát számlálta tagjai közé. Székháza: Budapest, VII., Damjanichnton 50. W. B. Regula, szabály; főleg a szerzetesrendek s ezek közt is különösen a régi rendek alaptörvényei. Négy ős R. van: sz. Vazulé, melyet a baziliták és a kármeliták követnek; sz. Ágostoné, melynek követői az ágostonrendűek, premontreiek, domonkosok, szerviták, irgalmatok, kegyesrendiek, a máltai és német lovagrend, az orsolyiták és Erzsébetrendiek; sz. Benedeké, ezt a szorosan vett bencéseken kívül a bencés reformkongregációk és az örmény mechitaristák követik, és sz. Ferencé, melyhez a ferencesek, minoriták, kapucinusok és részben a klarisszák is igazodnak. Kötelező jellegük nagyon különböző, de általában a szerzetesek összesen s egyenként szabályzataik szerint tartoznak életüket berendezni. Ama későbbi szerzetek (pl. a Jézustársaság) alaptörvényeit, amelyek egyik régi R.-t sem fogadták el alapul, konstitucióknak nevezzük; ezek rendszerint részletesebbek a régi R.-nál. Újabban a régi R.-kat kiegészítő és módosító törvényeket is konstitúcióknak mondják. Sch. E. Reichenau, a badeni tó szigetén 724-ben alapított bencés apátság (alapítója sz. Pirminius). Nemcsak tudományos és művészeti, hanem gazdasági szempontból is a középkor folyamán Dél-Németország egyik legjelentékenyebb kulturális központja volt s időnkint St. Gallent és Fuldát is felülmúlta jelentőségben. A kolostor kiváló férfiak egész sorát (Haito, Walafrid, Berno, Hermannus Contractus) termelte ki magából; pompás, művészi kódexei, elefántcsont- és ötvösmunkái, nagyhírű zene-, festő- és templomépítő iskolái voltak. Ez utóbbiaknak mesterei építették R.-sziget 3 nagyszerű templomát (Mittenzell, Oberzell, Niederzell). A R.-i történetírás (Annales augienses, Hermannus krónikája stb.) szintén meglepően magas színvonalat mutat. Az apátságot 1803-ban szekularizálták. Reichensperger, két nevezetes német katolikus államférfiú. I. Ágost (1808—95), mint a Scentrumpárt egyik első vezére, nagy érdemeket szerzett akultúrharc folyamán a katolikus ügy védelmében. Művészettörténelemmel is foglalkozott s főleg a gótika németországi újjáélesztése (kölni dóm) nagy érdeme. Az ő eszméje volt a Borromaeusverein megalapítása. Életrajzát Pastor írta meg. — 2. R. Péter (1810—92), kiváló parlamenti szónok volt s főleg termékeny nemzetgazdasági kérdéseket vitt be a centrum politikájába. Reichspost, bécsi katolikus napilap, az osztrák keresztény-szocialista párt főorgánuma 1893 óta. Külön heti kiadása is van (címe: Wiener Stimmen). Szerkeszti Funder Frigyes. Reiffenstuel Anaklét, német minorita, egyházjogász (1641—1703). Freisingi tanár volt. Klasszikus műve a Ius canonicum universum (5 kt., 1700), melynek tekintélye máig nem csökkent. Reimarus Hermann (prot.), német racionalista (1694—1768). Hamburgban a keleti nyelvek tanára volt. Fő műve: Die vornehmsten Wahrheiten der naturl. Religion; kéziratban maradt: Apologie oder Schutzschrift für die vernünftigen Verehrer Oottes, amelyet 1[ Lessing adott ki Fragmente des Wolfenbüttelschen Ungenannten c. (1774). R. e műveiben minden természetfölötti valóságnak esküdt ellensége. Szerinte a történelmi Krisztus puszta ember, politikai fantaszta volt, ki a világ végét közvetlen közelinek hitte; az evangéliumok hamisítványok stb. Ezzel az ú. n. „Betrugshypothese“ alapítója lett. R. P. Reims, észak-franciaországi város, melyet a helyi hagyomány szerint egy apostoltanítvány emelt püspöki székhellyé (a püspökség első biztos nyoma 314-ből való). A R.-i érsekek avatikáni zsinatig a frank prímás címét viselték s 1180—1825-ig valamennyi francia királyt ők koronázták székesegyházukban. A R.-i érsekek sorában 13 szentet és számos kiváló egyházfejedelmet találunk; legnevezetesebbek sz. Rémig, sz. Egyed, Ebbo, Hincmar, Fulko, Gerbert (a későbbi II. Szilveszter pápa), az újkor elején a Guisek, majd Le Tellier, Talleyrand. — A R.-i főegyházmegye szuffragáneusai: Amiens, Beauvais, Chalons, Soissons. 1929-ben volt a főegyházmegyében: plébánia 370, világi pap 533, szerzetespap, férfi kolostor ?, női kolostor 30, apáca ?, katolikus hívő 520.400. A városban 1926- ban 100.998 lakos, valamennyi katolikus. A világhírű Notre Dame-székesegyház, melyet 1212-ben kezdtek építeni s a XIV. században fejeztek be, a kora-gót építő- és szobrászművészet csodaremeke. 3 emeletes nyugati homlokzatán 530 szoborral, a főbejárat felett 12 m. széles ablakrózsával, belül szintén gazdag szobrászati és festészeti remekekkel, üvegfestményekkel, hatalmas orgonával. A templom homlokzatát a 2 áttört és csonka tornyon kívül a 3 kapuzat monumentális és díszes kiképzése jellemzi. A kapuk oromzatai áttörik az emeleti párkányt és 3 csúcsban végződnek. A templom előtt az orleánsi szűz lovasszobra áll. A világháborúban a német ágyúgolyók a dómot súlyosan megrongálták. Reincarnatio, 1. Lélekvándorlás. Reiner János, budapesti egyetemi jogtanár (*1865). A Sz. István Akadémiának megalakulása óta főtitkára. Jogtörténeti és egyházjogi munkákat írt magyarul és németül. Reisch Gergely, karthauzi, polihisztor (1467—1525). Arealizmus bölcseletének egyik legnevesebb képviselője, aki egyaránt Reisch