Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)

B - Borda János Károly - Bordeaux

BORDA 356 BORDEAUX kasztaná mezei munkáját­, a­ honnan Ekebontó Borbálának ne­vezte el a’ föld népe a’ leányvan hölgyet. Falni Véd. B­o­ko­r (János Károly), nagyérdemű térmérő és természet vizs­gáló. Szül. Máj. 4. 1733 des Landes vármegye Dax nevezetű városában; meghalt Parisban Ferbm­ar. 19. 1799.*) Többféle becses találmányi kö­zül, mellyeket Lalande astronomiai könyvtárában a’818 lapon és Delam­­bre különbféle munkájiban olvasni lehet, itt csak egyet hozunk fel. May­er Tobias már 1750—1752 módját találta, miképen lehessen egy kis­ded , azért is könnyű ’s olcsó eszközzel (goniometer­nek keresztelte) mindennemű szegleteket olly pontosan , sőt pontosabban megmérni, mint elébb sokkal nagyobb, nehezebb ’s drágább szerszámokkal. Ezt az igen elmés, de senkitől haszonra nem fordított leleményt felfogván, Borda 1780 Lenoir által egy kereket készíttetett, melly Francziaországban Borda sokszorozó kerekének neveztetik és 1787 ólta, a’ midőn a’ franczia gradicsmérés alkalmával legelőször létetett vele próba, mindenütt, vizen szárazon, gyakorta alkalmaztatott. Mind magát az eszközt, mind az az­zal való bánásmódot bőven leírta Delambre (­Base du Système métrique décimale, II. 1620.) f Tilt et. B o R n K A u X (a’ h. 17° 5'46"’s az éjsz. sz. 44 e 50'14" közt), a’ hajdani Guyennenek vagy Aquitaniának Bourdelois nevű tartományában kereskedő város és a’ Gironde departera. egyik kerületének (77 nsz. mf. 223,863 lak.) fővárosa, a’ Garonne (mellyen egy uj, 700 r. h., 17 bolthajtáson álló ’s XVIII. Lajostól építtetett hidon lehet keresztül menni) bal partján. 12 mf. ezen folyó torkolatjától, 7800 házzal ’s 100,000 lak. Ezen régi és setétes vá­rosnak 19 kapuja (12 a’folyó, 7 a’ város környéke felé), 2 külső városa (les Chartrons és St. Severin), szép piaczai, kellemetes sétálóji , 1 pro­testáns és 46 cath. templomai vannak. Kitetsző épületei: a’ káptalan temploma, a’ Lambriere tanácsház, mellyben a’ hajdani guyennei her­­czegek laktak’s a’parlament üléseit tartotta , továbbá a’börse, a’ Hotel des fermes, a’ játékszín, Vauxhall, a’ Napóleontól ISlO építtetett palo­ta, ’s egy 24 kerekű, most feltalált malom, melly csak a’ tenger felduz­zadása és leapadása által hajtatik. — Bordeaux kőfalakkal és erős tor­nyokkal vétetik körül. Han és St. Louis vagy S. Croix (két kicsiny erős­ség) ’s az ezeknél erősebb Chateau Trompette védelmezik a’ kikötőt, mellyben a’ tenger felduzzadásakor, melly gyakran 12 I. is felemelkedik, a’ legnagyobb kereskedő hajók is minden nehézség nélkül felevezhetnek, de a’ melly az elfövenyesedés által valamennyire csekélyedett. Bordeaux tulajdon hajójinak száma több 900-nál. Általjában véve észt. 100,000 oxhort bor ’s 20,000 ox. pálinka vitetik ki belőle; a’ kivitel többi tárgyai: bor­­,cezet, aszalt gyümölcs, füstölt sódar, fűzi fa, terpentin, palaczkok, du­­gókéreg, méz­­sat. Bevitetnek : coloniai portékák, angol czin, ón, ve­­res réz, kőszén, festő materiálék, ház- és hajóépítésére való fa, szurok, kender, bőr, hering, besózott hús, sajt,sat. Nantes után legtöbb részt Bordeaux részén a­ franczia- amerikai kereskedésben; van egy bankja, kármentő társasága ’sat. Mart. és Octob. eső vásárai nyug. Francziaor­­szágban legnevezetesebbek. A’ czet- és tőkehalfogásban az idevaló keres­kedők a’ bayonnei, st. jean-de-luzi és st. maloi kikötőknél fogva részt vesznek. Érsek lakja. Van benne egy­ protestáns consistorium. Itt lakik a’ praefectus és a’ 11-ik katonai osztály fővezére, ’s benne van a’ I1 ik erdőre ügyelő intézet ’s a’ tör. törvényszék. Nevezetesek még Bordeauxban: a’ kereskedők kamarája, kereskedőtörvényszék, az 1441 alkottatott uni­versitas , a’ tudományok 1712 felállittatott academiája, mellynek egy 55,000 kötetnél gazdagabb könyvára van, a’ képző mesterségek 1670 fond ’s 1768 megujittatott academiája egy museummal, a’ lyceum, a’ *­ BioeVliauimál FeBr. 10 1*91. A’ Tab­etta Ui Litande után történt (Bictograph. astro).

Next