Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)

B - Burgundi bor - Burke, Edmond

BURGUNDI BOR BURKE 485 Es 1475 magáévá tette Geldernt és 1477 Maria nevű egyetlenegy le­ányát és státusainak örökösét hagyta maga után. Hét herczeg kérte ezen gazdag herczegnének kezét, a’ többek közt Francziaországnak dau­­phinja (koronaörököse) és Austriai Maximilian. Az utolsó al herczeg­­né kezével együtt elnyerte a’ herczegséget is (Német-Alföldet és Felső- Burgundot). A’ Franczia király a’ burgundi örökségből csak a’ Picardi­­ában lévő városokat és a’ bourgognei herczegséget, mellyet mint csak fér­fira szálható feudumot elfoglalt, kapta. Mária életének 25 esztende­jében egy esés következésében meghalt, minekutána férjének 3 gyerme­ket u. ii. Filepet, Margitot és Ferenczet (de a­ ki csak hamar megholt) szült volna. Nem minden burgundi provinciák akarták Maximiliant a’ gyermekek tutorának megesmerni. Maximilian tehát leányát a­ dauphin­­nal, Károllyal, eljegyeztette, az artoisi és burgundi grófságokat rendel­vén Maconnais-al, Auxerrois-al, Salinnal és Barrai a’ Seinénél menyasszonyi­jándékul. De azon czélját, hogy a­ provinciákat ez által egészen meg­nyugtassa, el nem érte, legnyakasabbak voltak pedig a’ Flandriaiak, és annyira ment a’ dolog, hogy Maximilian két esztendővel romai királlyá ( 1­118) lett választatása után Brüggében tovább tartatott három holnap­nál fogságban. Végre megesmertetett a’ Flandriaiaktól fija, Filep, tud­­orának és a­ status kormányozójának. Itt elvesz a’ burgundi tartomá­nyok históriája a’Német-Alföldében és Francziaországéban. A­ szoros ér­telemben vett Burgund, a­ mint fenebb láttuk , két különös részre osz­tatott, u. m. Bourgognera és Felső-Burgundra vagy Franche-Comte­ra. Amaz a’cambraii békeségben 1529 (I. Ferencz 1.­) Spanyolországtól örökre Francziaországnak engedtetett; ez XIV. Lajos által elfoglaltatván, 1078 at ninttwegeni békeségben hasonlóképpen Francziaországé lett. Ez idő ólta a’ két Burgund sohase szakasztatott el Francziaországtól. (L. Német- Ar.Kör.D). Burgundnak históriáját báró Baranta, Francziaországnak paire irta le 10 kötetben 1424 ezen czim alatt: Histoire des Ducs de Bour­gogne de la maison de Valois (1368—1477). Lett. B U R a u N n i n o R ,­­egyik a­ legjelesebb franczia borok küzül való, fiunm, tulajdonnemű igen ingerlő zamatu, kivált ha már nem épen uj. Ere­je nem olly hirtelen, de tartósabb, mint a’ champagne­ boré; foganatja gyenge ’s csendes, ’s gyengélkedő agg személyeknél különös erősítő szernek tartatik. A’ Francziák nagy becsben tartják , ’s minden éjszaki nemzetek bőven isszák. Legjobb terem Nuits környékén; ezen vidékről kapni a’ románcéi, boudoti echevauxi , lafachei, didieri, st. georgei, ’s a’ t. fajokat, mellyek a’ többi burgundi fajokat mind felűlmúlják ’s fi­nom ’s gyenge zamatjok miatt igen drágák. A’ küld földre csak ritkán jut­nak. A’ chamtolei bor legjelesebb. A’ beaunei borok közt jelesek a’ fejér montracheti, chambertini, clos- de-r­ugeoti ’sat. Második ren­dű borok a’ volnayi, pomardi, vosnei ’sat., mellyek szintolly jóízűek mint az elsők, ha végképen megérnek. Az Auxerre, Dijon, ’s Avalon környéki borok szintelly híresek és leginkább hordálnak ki. Az uj bur­gundi bort Martius és Áprilisban szokták hordani, az ó bort pedig e­­gész esztendőn á­t lehet hordani. Üvegekben jobban elállanak, mint hor­dóban. Mostanában cham­pagnei módra sok pezsgő burgundit is készíte­nek , ez azonban jóval nehezebb, mint a’ champagnei. A***». Bürke (Edmond), egy protestáns ügy viselő fija, szik­. Dublinban 1730. Első nevelését egy derék Quakernek ’s szülő városa oskolájának köszöné. 1753 mené Londonba, hol esze ’s esmeretei által csak hamar megkülönbözteté magát. Törvényt tanult ugyan ’s ügyvéd­ben, de haj­landósága inkább a’ literaturához látszék őt vonni, ’s itt is a’journalok­­, ’s időszaki írások számokra. Első munkája, mellyet magáénak vallott, a’ „­ indication of natural society “ 1750 (az az: a' természeti tár­saság jósainak visszakivánása) , áltnézése azon gonoszaknak, mellyeket a' mivelődés szült. Ezt Burke mint Bolingbroke nyomtatatlanul maradt munkáját adá ki ’s ennek stylusát és módját tökéletesen utánozta.

Next