Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 2. kötet. Baco - Canonisatio (Pest, 1831)

B - Barattokereskedés - Barbarelli - Barbareskek

70 BARBARESKEK Júliustól Octoberig, midőn a’ nap hévsége minden más plántákat lenget, csak az orleander teszen biz­onyságot a’ plántai életről. Télen gyakori esőzések nedvesítik a’ földet. Már Januariu­sban világok ékesitik a­ ré­teket. Aprilisben és Májusban az egész tartomány egy megmérhetetlen nagyságú virágos kert. A’ nedves melegség a’ plántákat különösen erő­sekké és magasakká teszi. Legfontosabb termése az árpa ; hanem bú­za, kukoricza, köles, riskása ’s a’ borsónak egy neme is, mellyet a­ Spanyolok garb­acosnak neveznek és sülve esznek, bőven termesztetik. A’ könnyen meggyökerező indiai tigefák a’ kerteknek és szőlőknek igen sil­­i ’s általmászhatatlan kerítést formálnak. A’ magas szőlőfák pom­pásan kigyózák körűl a’ más fákat, egyikről a’ másikra futván. De­rekuk a’ szőlőfáknak gyakran olly vastag , mint a’ középszerű élő fáké. Mindenütt lehet jó renddel plántált ’s jó gondviselés alatt lévő olajfás kerteket látni. A’ pomagránátok háromszorta nagyobbak mint Olasz­országban. Narancsa sok van ’s igen jó. Dinnyével, ugorkával, káposz­tával és salátával bővelkedik. Az articsóka vadon nő. A’ henna ker­tekben plántáltatik. A’ magas derekú quercus ballotán termő maknak, mellyel élnek a’ lakosok, ollyan ize van, mint a’ vad gesztenyének. Mindenütt nő a’ pyramis formájú cziprus, a’ czédrus, a’ mandolafa, fe­jér eperfa, a’ festésre nézve nevezetes indigóféra glauca, a’ vizelő hó­lyagban lévő kő ellen hasznos cineraria, melly a’ posványokban terem­, a’ pompás cactus ’sat. A’ halmokat thymian és rozmarin fedi, mellyek a’ levegőt tisztítják ’s tűzi fának használtatnak. Itt ’s amott fejér ró­zsa bokrok is találtatnak, mellyekből a’ legtisztább essentia készíttetik. A­ kávénád jó előmenetellel plántáltatik. Egy Soliman nevű faja an­nak igen magasra nő és sokkal több nedvesség van benne, mint akár­melyikben a’ világon. Legtöbb hasznot hajtanak a’ lakosoknak a’ lotus és pálmafa, mellynek árnyéktartó (Fächerpalme) neme a’ parton min­denütt, a’ gyümölcstermő (Dattelpalme) pedig csak­­ a’ saharai puszta­sághoz közelebb fekvő tájékokon nő. Guminit az ákáczfák adnak. — A haszonra való állatok közt legelső a’ teve. A’ ló- és bivalytartásra több gondot kellene fordítani. Kövér farkú juh sok van. Vad disznók ’s más vadak nagy számmal vannak. A’ belső tájékokat majmok , sa­kálok, hyaenák, oroszlányok, parduczok , onzák és zergék ’s a’ pusz­tákat struezmadarak lakják. Szárnyas állatjaik számosak, hanem sás­­kájik, szúnyogjaik, legyeik, büdös férgeik, békájik, 1)—12 láb. hosszú kigyójik, valamint folyói és tengeri halaik ’s tehenős békájik is bőven vannak. A’ méhek a’ kősziklákba ’s fákba igen kellemetes mézet gyűj­tenek. A’ bányászság igen el van mellőzve ; mindazáltal vannak : vasa, reze, ónja, czinje, büdös köve, ásványos vizei, gipsze, mészköve, jó agyagja ’sat. és bőséges forrási ’s tengeri sava. Ez a’ nagy, szép ’s a’ mi Európánktól csak egy tengertorkolat által elválasztatott tartomány, többször volt már a’ pallérozódásnak ha­zája ’s középpontja. Jó karban létére , népességére és a’ mesterségek­re nézve nevezetes hely volt ez a’ Carthagoiak , Romaiak , Vandalok és Arabok alatt. ’S mell­’ hasznos fekvése van annak a’ népek kereskedés­­beli öszveköttetésére nézve . Az európai partokon fekvő tartományokkal ugyan is sokkal könnyebb ezen öszveköttetése a’ Barbareskeknek , mint tulajdon fővárosaikkal ’s a’ portékáknak Marseilleből és Genuábóll Tunis­­ba, Algírba való szálitása kevesbbe kerül, mintha Parisba vagy Tu­rulba ’s Majlandba küldetnének azok. Cato a’ romai népnek fris­sigé­­ket mutatott, mellyek Carthago falai alatt szakasztattak le, holott ezt a gyümölcsöt 3 nap múlva nem lehet megenni. A’ Barbareskek eltáp­­lálhatninak 60 mil. lak., ’s most alig megyen ezeknek száma 10 1/3 mil­­lió­ra. Egyiptom után Barbaria volt Romának legjövedelmesebb és leg­gazdagabb tartománya ’s egyszersmind a’ világon uralkodó fővárosnak gabonája. A’ romai írók a’ köztársaság lelkének, a’ birodalom drága­ságának, xpecionitas totius terrae florent írnek, nevezték azt, ’s a’ legfőbb

Next