Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 3. kötet. Canopus - Delphi (Pest, 1832)
C - Csoma - Csomó
CSOMA CSOMÓ 457 lypgét hordozza; az Evoe Bache, paraszt dal ’sat. valóban poétái lélekkel írattak ’s ezek legtöbb originalitást is bizonyítanak ; ez vala ’a pálya , melly Cs-nak megnyittatott ’sat.“ nem értjük jól a’ nem épen hideg, nem épen igazságos criticust. Genialis szökellések ’s még sem genie? Való vocatiónak bélyege,de nem vocatio? Való poétai lélek’s nem poeta/ Legtöbb originalitas’s még sem original? A’comicumnak való szelleme ’s még sem comicus? ’S méltatva van e Cs. tehetsegi, ha a’ paraszt dalra ’s csak e‘ nemitekre szorittatik? Részünkről azt hisszük, hogy Cs. egyik darabjában sem lehet félre esmerni a’ költőt, a’ való hivatást, ’s mi őt sem kicsiny sem nagy, hanem minden esetre olly költői genienek tartjuk, melly mind a’ mellett is, hogy néhány teljes szépségű ’s maradandó becsű mivel hagya, smiilyenek is. érintett népdalok, néhány más dala, Dorottyájának egész terve ‘s nagy részben kivitele sem önmagára, sem mivélzetére nézve tiszta öntudásra , teljes kifejlődésre nem jött, ’s hogy nem jött, ebben a’ költő ifjú korát, íztelen tömjénezőjit ’s élte mostohaságát okoljuk. Mert nem kell felejtenünk, maga Kölcsey mondja ezt ,hogy Cs. 31-ik évében hala meg ’s még nem egészen látszik, melly pontig fogott volna törekedhetni azon erőnél fogva, mellyet neki a’ természet engedett; neki tápláló hivatala nem volt ’sat. Azon egyetlen ember, ki Cs-nak mivészi fnnnkálódásaira idves, eldöntő behatással lehetett vala, Kazinczy volt. De mille különbség a’ két lélek között. Amaz merő naturel és alkotás, emez merő studium és ízlés; amaz ideájit a’ nyelvnek , mellyet korában senki DN3 egészen nem birt, azzal senki olly ügyesen és szerencsével nem bánt, rabira rendelve; ez a’ nyelvet, melly a’ mivésznek mindenha szűk volt, mindenha szűk lesz, a’ maga ’s a’ mivészet ideáljaihoz emelni, alkotni akarva! Cs. értette ezen ideálok, ’s Kazinczy gratiási báját, ’s úgy látszik, küzdött, vágyott azokat magiéivá tenni; de az althoritás olly hamar, olly könnyedén nem eshetett meg ’s mindent megfontolva, lehet e’ Cs-nak rossz néven venni, ha egy két sikeretlen próba után ismét Földyhez, ismét Fazekashoz hajlott? — A’ másik pálya másnak ’s nagy részben Cs-nál utóbbiaknak volt fentartva ; minket és utójinkat illeti azon tiszt, hogy a’ több és külön erők által alkotott nyelv- és mivkincseket nemzeti mivelndisünk öregbedésére fordítsuk. —Cs. termete közép, inkább kicsiny; külseje nem vonzó, elhagyatott ; szava ’s társalkodása idegenekkel keves, elzárt, ellenben meghittjei között lelkes, elmés ’s gyakran a' kicsapongásig vig , élete hanem rendes, de senkit nem sértő, viseletében szabad , nyílt, kin szerény, de ha közönség előtt fellépni kelle, ön becse érzetével teljes ’s szinte a’ fenomistáéhoz közelítő volt. Csaknem minden dalai Cs-nak muzsikára vannak téve, kitől egyenként ? nem tudjuk. Köz ajkon forogtak azok, forognak ’s századokig forgandanak a' magyar ifjúságnál ’s a’városi és falusi köz népnél. De amazoknak Cs. sentimentalis lágysága, eredetisége és saját, de épen ezért utánozhatlan, korrigálhatatlan dictiója, könnyen ellátlót«» okokból gyakran felette árt. Büsztjét (mely szobrát a’ költőnek Ferenc*) készíti Romában , ’s az most a’ debreczeni collegium könyvtárában áll , arczképét igen jól John metszette (munkájinak bécsi 2-ik kiadása előtt). Életéről ’s munkájiról láss többet: Mártonnál ’s Domby ..Cs. élete ’s néntelly még ki nem adott munkáji“ (Pest, 1817), Tud. Gyűjt. 1817. 3 köt. Toldy kézi könyvében; Mazárion (Élet és Literat.) 3 ik köt. ’s egy két szó az arra irt .Észrevételekében. (Vö. Magyar MTKT.r és ritkr ithm.) Utaló l’út. C s n M « ( ]. Körösi. C s n w ő . (nodus . Apáczainál bog'), az a’ helye a’ bujdosó csillagoknak , a mellybe az eclipticában jőnek. Az éjszaki félről jövők lemenő, a’ déli félről az ecliptica felső éjszaki felére jövők feljövő csomót formálnak. Nagy megegyezés van a’ planéták csomójában, mert mindenik csak a’ harom felsőbb jegybe, a’ bika-, kettős- és a’ rákba, esik (az újakat kivevőn). Különös az is, hogy igen keveset hátrább hátrább maradnak elébbeni hegeikből a’ kölcsönös vonzódás miatt. A’