Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 4. kötet. Delphin - Florus (Pest, 1832)
E - Éjszaki Litaratura - Éjszaki mythologia
25. ÉSZAKI MYTHOLOGIA nek, ’s a’ férfit Askur (körösfa) ’s a’ női Emblának (égerfa) neveztek. A’ világtámadás ezen tanulmányában az éjszaki természetköltésre találunk. Artel halálával látjuk a’ természetet életbe állmenni ’s tavasz.nap tekintésivel öszvefüggni a’ világ kezdetét. Éjszakán a’jég óriásnál egyébből nem is támadható, ’s ennek gonosznak kellett lenni, mert a’ tél a’ természet minden kellemét gátolja. Így physicai allegóriára utal minden. Ide tartoznak következő pótlékok a’cosmogeniához, melly nem lehet még elvégezve, mivel nappal és éj, nap és hold még nem támadtak. Támadások ez: Niervi vagy Narfi (setét) óriásnak egy Nőtt (, éj) nevű leánya volt, fekete ’s komor, mint nemzetsége. Ez háromszor ment férjhez ’s először Nagelfarival (lég, aether), egy fiát, Andurt (anyag) nemzette, azután A narrai (képzési ösztön) fördöt (föld), végre Dellingurral (hajnal) Dangurt (nappal), melly világos és ragyogó vala, mint atyja nemzetsége. Alfadur erre Nottot és Dangurt magához véve, kivezeté az égre ’s lovat és kocsit ada nektek, hogy mindennap fussák körül a’ földet. Nott elől ment Dunkelmähne ( homályserény) nevű lován, atelly minden reggel tajtékával harmatozá be a’ földet. Dangar lova, Glanzmähne (fényserény), serényével világita a’ levegőnek és földnek Mundilfarinak (tengely mozgató) két szép gyermeke volt, Sool leánya és Maan fija (nap és hold). Kevelykedvén leánya szépségében , Glemurnak , az öröm istenének adta nőül. Az istenek, meghal agyván illy nagyranézésen , az égbe tevék a’ két gyermeket. Soolnak a’ nap , Maannak a’ hold kocsiját vonó lovakat kelle kormányzania.— Eddig mehet fel a’ legrégibb mythologia, itt is óriások nemzik, mint a' Görögöknél, az ég és föld urait, az isteneket. Itt is, mint amott természetideákból indul ki’s azokra tér vissza ; de itt is , mint amott, uj istenrendszer tolja el az ót, ’s a’ természetideák közé történeti anyag vegyül. Az ó és uj közt pedig Odin látszik közbenjárónak , mint Zeus a Görögöknél. De két Odint kell megkülönböztetni, az öregbiket és ifjabbikat. Amaz a’világosság és nap istensége volt ’s több kellemes költemények vannak róla , mellyek későbben az ifjabb Odinra, az Asek tanácsa elöljárójára, vitettek áll. Asek (Asiatak) -nek neveztetik az uj istennemzetség, melly az ifjabb Odinnal vándorla be vagy' tőle származék. Éjszaki krónikákból kiviláglik , hogy időszámolásunk első századiban, ha nem elébb , Sigge , egy asiai nép, az Asek, vezére, a’ caspiumi tenger és a’ Kaukasus felől, hihetőleg a’ Romaiaktól nyomatva, Éjszakéin apába nyomula seregével. Éjszaknyugot felé a’ fekete tengertől Oroszországnak vonnia, mellynek mint, a rege mondja, egyik íiját adá uralkodóul, mint később a’ Szászoknak és Frankoknak. Azután Cumbrián keresztül Dániába nyomula, mell'5-ik íiját, Skiöldöt, esmerte meg uralkodóul, ’s most Svédországba ment , hol Gj’lf uralkodott, ki a’ csudálatos idegennek és tanításának irodala. Nem sokára korlátlan uralkodóvá emelkedők itt, Sigtunát épité nagyi birodalma középpontjául és uj törvény szerkezetet ’s új istentiszteletet alapított. Ő maga Odin nevét vette fel, a’ 12 drottar papi hivatalát alkotta, kik az istentiszteletet és törvény’szolgálatot vivék ’s mint jóslók jövendőjének. Ő az éneklés és hadművészség istene is. Ő találta fel a’ rúnákat ’s mint varázsnok félelmessé tette magát. Az Asek pedig, azaz, az újabb skaldég istenei, következők: Odin, az istenek istene, első ’s legrégibb isten. Magas thronuson ül, honnan mindent lát, tőle’s Frigga nevű nejétől származik az egész istennemzetség ’s innen Alfadur (mindenek atyja) vagy' m. sz. Wallader (a’ csatában minden elestek atyja) neve. Frigga férjével osztozik a’ thronusban. Minden emberek sorsát tudja, de hallgatag, ’s titka keblében nyugszik. Fijaik : Thor, a’ dörgés istene, phssicai erő jelképe, minden istenek és emberek legerősbike, és Balder, az ékesszólás és a’ törvény’el ítélés ifjú szép istene. Nanna, Gewar leánya, neje , szerény szemekkel csudálja férje szellemét. Vele nemzette Forfetét, a’ béke istenét, ki minden pert eligazít. Niord , ki viharban mozgatja zugó szarvait, a’ szelek, a’ tengerhajózás, kereskedés és gazdagság