Közhasznu esmeretek tára A' Conversations-Lexicon szerént Magyarországra alkalmaztatva, 5. kötet. Fo - Gwayra (Pest, 1833)
G - Guthrie, William - Guttenberg
GUTHRIE GUTTENBERG 47 n agyra a’ vérgyülés által (vérguta), mellyet viszont a’ benne lévő érháló gyuladása, a’ vér visszafolyásának gátlása, heves indulatok, a’test nagy felhevitése, elnyomott lélekzés ’sat. okozhatnak. A’ zsibbasztó nyomás történhetik , viznyirk vagy genyidomu nedv összegyűlése által is (savaguta), p. o. a’ belső agy savódnál, ha agygyuladás után il- iyen nedv izzik ki, vagy az agykesevények genyt öntenek az agyra. — A’ második ok, t. i. az idegfolyó rendetlen elvezetése, származhatik más műszerek tartós, erős ingerdedésétől, az érzéki gyönyörök mértékletlen használásától, a’ gyomor nagy megtöltögetésétől, erős görcsöktől ’sat. (görcs guta). A’ harmadik ok nem ritkán követi a’heves indulatokat, mellyek bóditó mérgek hatására vagy szeszes italokkal mértékletlen élésre következnek. Ezt bódgutának nevezhetnék. A’ negyedik ok végtére eredhet nagy megerőltetéstől, erős, tartós, gyakori görcsök következésében, vérszűke , az érzéki gyönyörök mértéktelen használása miatt, mellyet néha ideg gutának mondanak. — Innét már látható, hogy a’ gutaütés gyógyítása nem könnyű, mivel az az okok esmeretét, ’s az a’ szerinti bánást kívánja ; — az ok elhárítása pedig nem mindig lehetséges. Nem ritkán fellábadnak a’ gataütöttek , egészségek vagy egészen visszatérvén, vagy egyik oldal, vagy némelly izmok, p. o a’szólás eszközei, gutás állapotja visszamaradván. Halálos a’ guta, ha teljes és nyakas, ha az élttudás és érzés egészen megszűnt, ha a’ szem érzéketlen a’ fény iránt, ha a’ beteg nem nyelhet, ha lélekzése nehezebb ’s bajosabb lesz, ha az orrból néhány csepp vér, vagy a’ szájból tajték jön ki, ha az érvelés gyengül. Jobb kimenetelre van remény, ha majd engednek a’jelenések, az élttudás nyomai visszatérnek, a’ hortyogás és hürgés megszűnik, ha könnyebbitő vérfolyás áll be. — Némelly emberekben nagyon ki van fejlődve a’ gutaütésre való hajlandóság. Ellőjelei többnyire vannak , éveken át mutatkozók , ’s a’ következő bajt előre láttatok, melly az utolsó oknak hatására hirtelen áll be. A’ gutás alkathoz tartozik a’ kövér , vast,tg test, valamennyire nagy fej , rövid nyak, görcsökben sokszor szenvedés ’sat. A’ fenyegető betegség jelei ezek: az egész arcz huzamos veressége , szédelgés, fülzugás, magát józanon rosszul érzés, az emlékezés gyengülése, egyes, apróbb zsibbadások, különösen az arczon. Védő szelek a’ rá hajlandóknál ezek : a’ legnagyobb mértékletesség az érzéki gyönyörökben, ételben, italban (különösen esték meg nem terhelése a’ gyomornak), telt gyomorral a’ fejnek meg nem elültetése; a’ megkötéstől őrizkedés ; mindennapi mérsékelt mozgás, rendes és könnyű szék. —I—a. Gut Hunt (William), egy közönséges históriai munkának kiadója, de egyébként nem igen jó hirű iró , Skótországban szül. 1708. Londonba jővén, írói pályára lépett, ’s annak adá el munkáit, ki jobban fizete. Az országlás 1745 nyugpénzzel jutalmazd meg , mellyet haláláig (1770) húzott. Ellmetehetség és tudomány híjával nem volt; de minthogy munkáit igen sietve kellett dolgoznia, restség s tévedéssel teljesek azok. Még is alig tehetett eleget a’ könyvárusok megbízásainak. A’ világ történeteit Grayvel egyesülve adta ki, ’s ezen kivűl Angol és Skóthon történeteit is kidolgozd, mellyeket azonban többé senki sem olvas. Még ma is becses ezen munkája: ,,A’ történet, földirat és kereskedés grantmatikája'*, mellyet azonban néntellyek Knox könyvkereskedőnek tulajdonának. 54. Guttkr RRRG, jobban Gutenberg vagy Gensefleisch (János), a’ könyvnyomtatás feltalálója, szül. Mainzban 1400 körül. A’ Guttenberg familia a’ patríciusokhoz tartozott, ’s a’ Gensefleisch és Guttenberg nevet két illy nevezetű telkétől véve. G. 1424-ben Strasbingban élt, hol 12 évvel utóbb Dryzehn (Pritzehn) Andrással s többekkel egyezésre lépett, mellyben ígéri, hogy őket minden titkos és csudálatos nűveire megtanítja. Dryzehn erre hamar meghalván , az egyezés felbomlott, a annál inkább, mivel Dryzehn György, a’meghalt testvére.