Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
H - Hajós János (dömsödi) - Hajós Jenő - Hajós Kálmán dr. (kakasdi) - Hajós Lajos - Hajós Pál dr.
formátusok Konventjének Abonyi utcai székháza, számos iskola, bérház és egyéb építkezések tervezése. A háború utáni években különösen sportépítkezésekben fejtett ki nagyarányú tevékenységet. Megtervezte a Császárfürdő versenyuszodáját, a miskolci, szegedi, győri, kisvárdai és bártfai versenyuszodákat és strandfürdőt, az első modern sportpályát, az újpesti stadiont, a millenáris pálya kerékpár stadionját, a miskolci, pápai, szegedi, kaposvári és MÁV sporttelepeket. Legújabb és egyik leghatalmasabb alkotása a margitszigeti fedett versenyuszoda, amely jellegénél fogva nemcsak Európában, hanem az egész világon példa nélkül áll. Nyilvános pályázatokon számos díjat nyert. Egy ideális versenyuszoda tervének pályázatával megnyerte a Magyar Mérnök- és Építészegylet aranyérmes nagydíját, az 1924- ben rendezett első szellemi olimpiászon stadion terveivel első díjat nyert. A margitszigeti fedettuszoda felavatási ünnepélyén a kormányzó kormányfőtanácsossá nevezte ki. Hajós János (dömsödi), ny. postafőellenőr. Kecskeméten született, 1855-ben, meghalt 1927 decemberében. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd a m. kir. posta alkalmazásában állott, ahol három és fél évtizedes szolgálat után, főellenőri rangban vonult nyugalomba. Mint önkéntes, részt vett a boszniai okkupációban és több ízben részesült kitüntetésekben. Az egyházi élet terén élénk tevékenységet fejtett ki. Hajós Jenő, ny. követségi tanácsos. Lenti községben született, 1884-ben. A hadapródiskolát Nagyváradon és Pécsett végezte. A világháborúban mint tényleges százados vett részt és három ízben megsebesült. Magatartásáért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével, a hadiékítményes III. osztályú katonai érdemkereszttel és több más kitüntetéssel jutalmazták. 1918-ban a diplomáciai szolgálathoz került és mint követségi titkár a bécsi magyar követségen nyert beosztást. 1919-ben részt vett a híres bankgassei államcsínyben. Kézrekerítette Ausztria forradalmasítására Budapestről Bécsbe küldött 140 milliót, de a pénz átadása után szökni volt kénytelen és csak a kommün bukása után tért haza. 1920-tól kezdve több érdekes külpolitikai cikke jelent meg az Estlapokban. 1927-ben a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő r.-t. strandfürdőjének igazgatójává nevezték ki. Hajós Kálmán dr. (kakasdi), ügyvéd, orsz. gyűl. képviselő. Született Győrött. Középiskoláit Nagykanizsán, az egyetemet Budapesten végezte, ahol 1891-ben jogtudori oklevelet nyert. Hosszabb külföldi tanulmányútja után Alsólendván ügyvédi irodát nyitott. Rövidesen bekapcsolódott Zala megye közéletébe, 32 év óta a vármegye törvényhatóságának választott tagja és a város képviselőtestületében is helyet foglal. Éveken át különböző kulturális egyesületeknek élén állott Számos jótékonysági egyesület elnöke. Az egyik helyi takarékpénztár alapítása nevéhez fűződik és éveken át az intézet igazgatósági tagjaként személyesen is részt vett az ügyvitelben. 1900- ban ügyvédi irodáját Budapestre helyezte át. 1910-ben Zalabaksa közönsége munkapárti programmal képviselőjévé választotta. A háború egész tartama alatt katonai szolgálatot teljesített. Jótékonyságának bizonyságául szolgál, hogy egész tiszti fizetését a Gyermekvédő Ligának ajánlotta fel. 1922-ben régi kerülete egységespárti programmal újból követévé választotta. 1926-ban Zalabaksa országgyűlési képviselője lett. Hajós Lajos, egyetemi magántanár, az O. T. I. főorvosa. Az Abaujmegyei Petőszinyén született, 1874-ben. Középiskoláit Kassán, Budapesten, egyetemi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. Már medikus korában az idegrendszer bonc- és szövettanával foglalkozott, Kraft Ebing és Maynert professzorok vezetése alatt, majd a budapesti egyetemen Lauffenauer asszisztense lett, később pedig Weggerth tanár majnafrankfurti intézetében folytatott idegszövettani tanulmányokat 1909-ben a budapesti egyetem jogi karán a bűnügyi lélektan és elmekórtan magántanára lett. A háború alatt az egyik bpesti helyőrségi kórház elme- és idegosztályát vezette. A budapesti törvényszék elme- és idegorvos szakértője, az Államvasutak orvosi tanácsadója; két évtizede a Társadalombiztosító idegosztályának vezetője. Az Országos Közegészségügyi Tanács rendkívüli tagja. Főbb munkái: „Neuraszténia és hisztéria“, „Általános pszichopathologia“, „Neuere Studien über den Geisteszuständen der Historischen“ stb. Hazai és külföldi szaklapokban számos értékes tanulmánya és értekezése jelent meg. Mint publicista és előadó, főként az erkölcstan és jellemképződés egészségtani jelentőségeivel foglalkozott. Hajós Pál dr., m. kir. postafőigazgató. Tapolcán született, 1877-ben. Középiskoláit a veszprémi kir. főgimnáziumban, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte és 1900-ban államtudományi doktorátust szerzett. A m. kir. posta szolgálatába 1895-ben lépett, ahol részben a budapesti kerületi igazgatóságnál, részben pedig a vezérigazgatóságnál teljesített szolgálatot. Jelenleg