Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

K - Kemény János - Kemény István - Kemény Miklós dr. - Kemény Nándor - Keménffi János dr.

Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1922-ben ügyvédi okle­velet nyert. A világhá­ború alatt az orosz és az olasz fronton teljesített szolgálatot és mint főhad­nagy szerelt le. Hadikitün­tetései : ezüst vitézségi érem, Signum Laudis a kardokkal, Károly csapat­­kereszt stb. Az általános leszerelés és oklevelének elnyerése után ügy­védi irodát nyitott, melyben általános pra­xist folytat; speciálisan kriminális ügyek­kel foglalkozik. Éveken át a Vander Tak hol­land részvénytársaság magyarországi igaz­gatója volt. A napi és szaksajtó hasábjain számos cikke és értekezése jelent meg. Tagja számos kari és társadalmi egyesületnek. Közhasznú munkásságáért a Kormányzó 1927-ben m. kir. kormánytanácsossá nevezte ki. Kemény János, ny. polgármester, kir. ta­nácsos. Gyöngyösön született, 1855-ben. Kö­zépiskoláit szülővárosában, az egyetemi ta­nulmányokat Budapesten végezte. Kassán gazdasági tanfolyamot lá­togatott, mely után több évig saját birtokán, azután több ezer holdas haszon­­bérletén gazdálkodott. Ké­sőbb Gyöngyös város szol­gálatába lépett, hol arány­lag rövid idő lelteltével polgármesterré választot­ták. Működésének idején Gyöngyös város sokat fej­lődött: az esővízvezető csatornázás kiépítése, iskolák emelése, az ivóvíz lelhelyének felku­tatása, artézi kutak fúratása, utak, utcák aszfaltoztatása, villanyvilágítás létesítése, városrendezéshez a szomszédos szántóföldek megszerzése, a nagy tűzvészkor a városház és a benne levő hivatalos iratok s a szőlők permetezéséhez beszerzett nagymennyiségű rézgálic megmentése, valamint a szőlők felújí­tásához alkalmas területek kiosztása nevéhez fűződnek. Ünnepnapok címen nagyobbszabású művet irt, amely egyházi és világi körökben nagy feltűnést keltett. Ezt a munkáját az egri érsek, a tábori püspök, a pesti érseki helynök és maga a hercegprímás is kitün­tető sorokkal látták el. Imádkozzunk cím alatt újabban írott nagyszabású művét most rendezi sajtó alá. A katholikus egyház hitéletében élénk részt vesz. Érdemei elisme­réséül királyi tanácsossá nevezték ki. Szá­mos társadalmi egyesület tagja, Kemény István. Fóton született, 1883-ban. Atyja, néhai Ödön, evangélikus lelkész volt. A kertészképző iskolát és az evangélikus tanítóképzőt elvégezve, a nagyszentmiklósi földműves iskolát látogatta. Működését a homokbálványosi gazdasági iskolánál kezdte meg, majd 1911-ben a székesfőváros szolgála­tába lépett és az Egressi-úti önálló gazdasági iskolában tanított. 1929-ben a székesfő­városi női kertészeti iskola igazgatójává választották. Részt vett a világháborúban, a 32. közös gyalogezred kötelékében az orosz fronton küzdött, több éven át hadifogságban sínylődött és csak 1919 őszén került haza. Az egyházi és társadalmi életben tevékenyen részt vesz, a kelenföldi evangélikus egyház­­község tanácsosa, a Kelenföldi Kaszinó vá­lasztmányának tagja. Kemény Miklós dr., ügyvéd. Nagykállón született, 1865-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1890-ben ügyvédi oklevelet nyert. 1910—1929-ig tagja volt az országos bíró- és ügyvédvizsgáló bi­zottságnak. A világháború első napjától az általános leszerelésig katonai szolgálatot tel­jesített az orosz, szerb és olasz frontokon. Háborús kitüntetései: ezüst, bronz Signum Laudis, III. oszt. katonai érdemkereszt, Ká­­roly-csapatkereszt, stb. Mint ügyvéd általános praxist folytat, főleg bűnügyi védelemmel foglalkozik. A magyar jogi szaklapokban szá­mos általános jogi vonatkozású cikke jelent ■meg. Tagja több kari és társadalmi egyesü­letnek. Kemény Nándor, festőművész. Salgótar­jánban született, 1885-ben. A Képzőművé­szeti Főiskolát állami ösztöndíjjal Szinyei­ Merse és Zemplény mesterek vezetése alatt végezte. 1906-ban vett részt először tárlaton és két kiállított képével nagy sikert aratott. 1908-ban a kolozsvári tudományegye­temen jogi doktorrá avat­ták. Hosszabb ideig tar­tózkodott Münchenben és Párisban, mindkét helyen számos kiállításon szere­pelt, kollektív tárlatot is rendezett. 1913 óta állandóan Budapesten dolgozik. Számos közéleti nagyság arcképét festette meg, többek között: Bod János, Szterényi József báró, Hoitsy Pál, Rassay Károly és mások arcképét. 1920-ban a Lipót­városi Kaszinó-díját nyerte. Hegyvidék c. vásznát a Fővárosi Múzeum vásárolta meg. Számos külföldi kiállításon szerepelt és több műve külföldi múzeumok és műgyűjtők tu­lajdonában van. Mély plasztikával dolgozik, portréit a lelkiség hangsúlyozása jellemzi, plain-airjeiben a világos háttérből kiemel­kedő figurák a mozgás érzését keltik. Keménffi János dr., a Magyar Gazdaság­­kutató Intézet titkára. Budapesten született, 1905-ben. Gimnáziumi tanulmányai után Bécsben és Heidelbergben, az ottani egyete­mek hallgatója volt, majd 1928-ban államtit- 47.

Next