Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
A hivatalos Magyarország
hunok között felmerülő vitás kérdésekben a ■nemzet akaratát érvényre kell juttatni és az ország népességének nevében, illetve érdekében állást kell foglalni. Párhuzamot kell vonnunk a kormány hivatása és munkaköre közt, valamint össze kell hasonlítanunk azokat az elveket, amelyek a háború előtti kormányokat vezérelték ,és amelyeket annak a kormánynak kell szem előtt tartania, amely a mai Magyarország ügyeit irányítja. Az 1867-es kiegyezéstől egészen az 1018-as összeomlásig Magyarország egyik alkotórésze volt ugyan az Osztrák-Magyar monarchiának, anélkül azonban, hogy önálló külpolitikát folytatott volna és éppen ezért a kormányra csak a belső irányítás feladata hárult. Romokban hevert az ország, amikor a mai kormányzat vette kezébe a hatalmat és a forradalom pusztításainak eltakarítása után a romokból kellett felépíteni megcsonkított, kifosztott, elerőtlenített hazánkat. A magyar lovassport világhírű alakja, gróf Sándor Móric egykori budavári palotája a miniszterelnökség székhelye. A múlt századelső éveiben készült ez a gyönyörű, hagyományokkal teli palota, amelyet a kiegyezés után adtak át a miniszterelnökség céljaira. Rendszerint minden pénteken d. u. öt órátóléjfélig itt tartják a kormány tagjai a minisztertanácsot. A tanácsterem falait az alkotmányos éra kezdetétől a mai napig kormányon volt miniszterelnökök arcképei díszítik. A tanácsterem folytatásaként következik a miniszterelnök hivatalos fogadójának szalonja. Ennek falait nagyértékű gobelinek ékesítik, de ugyanolyan értékesek a fogadó és szalon bútorai is. Itt folynak le azok a fogadóesték, amelyeken a miniszterelnökévenkint vendégül látja a politikai, társadalmi és irodalmi élet előkelőségeit és a diplomáciai kar tagjait. Az egyik szalonból széles terrasz nyílik, ahonnan Pest gyönyörű panorámája látható. Az ilyen miniszterelnöki fogadóestélyeken a kormányelnök vendégszeretetét élvező külföldi diplomaták nem győznek betelni az erről a terraszról elébük táruló kép csodálatos szépségével. A Várhegyről nézve, a milliónyi lámpa fényében csillogó Pest, a kivilágított karcsú Dunahidak olyan képet tárnak eléjük, amelynek párját sehol a világon nem láthatják. A fogadószalon után következik a miniszterelnök lakosztálya. Gróf Bethlen István miniszterelnök, fél kilenckor mindennap megkezdi munkáját. Először személyi titkárát fogadja, azután a sajtófőnök tesz jelentést, majd a politikai államtitkárral tárgyal. Csak nagy, országos ügyekkel foglalkozik, ezért egyesek ügyei, kérelmei sohasem foglalkoztatják. Sokszoreste tizenegy-féltizenkettőig is íróasztalnál ül és csak akkor vonul vissza családja körébe. Felesége, gróf Bethlen Margit, a finomtollú írásaival már külföldön is előkelő irodalmi sikert elért írónő. A miniszterelnök szabad idejében sokat foglalkozik komoly tudományos könyvek olvasásával. Nyári szabadsága alatt mindig filozófiai, gazdasági és politikai szakmunkákat visz magával inkei pihenőjére és szabadságideje alatt ezeket tanulmányozza. Szereti a sportot, vadászik, tenniszezik, lovagol stb. Ez a rendszeres, erős testedzés tartja meg rogékonyságát és teszi lehetővé, hogy aránylag gyenge szervezete mellett is elvégezze a magára vállalt hatalmas és megerőltető munkát. A miniszterelnökség elnöki osztályának vezetője, bárcsiszi Bárczy István dr. államtitkár. Helyettese: Gogolesz Károly dr. h. államtitkár. Előadók: dr. garamveszeli Kazy Károly miniszteri tanácsos, Barsy Aladár dr. miniszteri tanácsos, csikszentmihályi Ilalla István dr. miniszteri tanácsos, Traeger Ernő dr. miniszteri tanácsos, a gyorsírási ügyek kormánybiztosa, Kassay - Farkas Béla dr., miniszteri osztálytanácsos (a miniszterelnök első titkára), Bencs Zoltán dr. miniszteri osztálytanácsos, Szép László dr. miniszteri titkár (az államtitkár titkára), nemes Hlatky Endre dr. miniszteri titkár (a miniszterelnök másodtitkára). A második ügyosztály vezetője: hódpataki Ратаку Tibor dr. miniszteri tanácsos. Helyettese : nemes Csathó Andor miniszteri tanácsos, Oszivald György dr. miniszteri titkár, felsőoroszi és kohánóci Ottlik László dr. egyetemi magántanár, miniszteri titkár, Földváry Boér Benedek dr. m. s. titkár, dr. Szterényi Sándor m. s. titkár. A miniszterelnökség harmadik ügyosztálya a sajtóosztály, melynek működése kétirányú . Egyfelől a miniszterelnököt informálja az összes bel- és külpolitikai vonatkozású eseményekről, másfelől informálja a politikai lapokat a kormányzat felfogásáról. A sajtóosztály hatáskörébe tartozik a 4078/1920. számú kormányrendeletnek még érvényben lévő 6. és 8. paragrafusa alapján az időszaki sajtótermékek engedélyezése. Eszerint a miniszterelnöknek nyilvánvaló közérdek fennforgása esetén jogában áll az egyébként tiltó remleletekkel szemben is lapok megjelenésére engedélyt adni. Ez a kivételes jog megszűnik mihelyt az új sajtótörvény életbe lép. A lapok anyagából készített lapszemle alapján jelentés készül azokról a politikai hangulatokról, társadalmi mozgalmakról, az önkormányzatot érintő vidéki eseményekről, amelyekről a sajtó képet ad. E feladatkörhöz tartozik a vidéki sajtó informálása a pártállás és véleményszabadság érintésénél.