Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
A, Á - Albrecht Gyula dr. - Áldásy József - Aleman Aladár - Alkér Miklós Ernő dr. - Allodiatoris Károly - Almássy Béláné (zsadányi és törökszentmiklósi)
Albrecht Gyula dr., m. kir. postatanácsos. Pozsonyban született, 1887-ben. A pozsonyi evangélikus líceumban tett érettségi vizsgálatot és a pozsonyi jogakadémiának két évig hallgatója volt, majd önkéntesi évét szolgálta le, a 86. cs. és kir. gyalogezredben. Leszerelése után Budapesten fejezte be tanulmányait és 1910-ben államtudományi doktorátust szerzett. 1911-ben a m. kir. posta szolgálatába lépett és a budapesti postaigazgatóságnál mint napidíjas fogalmazó nyert beosztást. 1914-ben a szegedi kerületi felügyelőséghez osztották be. 1914 julius havában bevonult a 83. cs. és kir. gyalogezredhez, mint tartalékos hadnagy az orosz, olasz és román fronton teljesített szolgálatot. Tartalékos főhadnagyi rangban szerelt le. Érdemei elismeréséül megkapta a III. o. katonai érdemkeresztet, az ezüst ésbronz Signum Laudist a vitézségi érem szalagján, a kardokkal, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet Leszerelése után a budapesti postaigazgatósághoz tért vissza, majd a kommün után belépett a Nemzeti Hadseregbe és mint a Lehár-hadosztály parancsőrtisztje, 1920 február 1-ig szolgált. A m. kir. postához visszatérve, Demény vezérigazgató titkára volt. 1923-ban előadói teendőkkel lett megbízva, jelenleg pedig a vezérigazgatóság V. táviró és távbeszélő ügyosztályán működik. 1922-ben postatanácsossá nevezték ki. Számos szakcikke, értekezése jelent meg postai szaklapokban. Aldásy József, h. államtitkár. Született Budapesten, 1883 november 6-án. A budapesti Pázmány Péter tudományegyetem jogi fakultásán folytatta tanulmányait, melyek befejezése után jog- és államtudományi doktorrá avatták. Diplomájának megszerzése után az állam szolgálatába lépett s a belügyminisztériumban nyert beosztást. Nyolc esztendőn keresztül a belügyminisztérium különböző osztályaiban működött, majd 1906-ban a kivándorlási osztályban nyert beosztást, előadói minőségben. Később az osztály vezetésével bízták meg. 1928-ban h. államtitkárrá nevezték ki. A kivándorlási törvény megalkotásánál és a kivándorlók érdekeinek megvédésében nagy érdemeket szerzett. Több ízben tanulmányozta a Délamerikába szakadt véreink helyzetét és viszonyait. Aleman Aladár, műszaki főtanácsos. Budapesten született, 1889-ben. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1912-ben a kir. József Műegyetemen gépészmérnöki oklevelet nyert. Diplomájának megszerzése után a BVVV kötelékébe lépett, ahol az Aréna-uti főműhelyhez nyert beosztást, majd 1923-ban átvette a főműhely vezetését és 1929-ben műszaki főtanácsossá nevezték ki. Rendkívül sokat foglalkozott a Városi Villamos Vasutak kapcsoló készülékeinek korszerűvé tételével és ő szerkesztette meg az ikerkocsik berendezését. Technikai kérdésekről számos cikke és tanulmánya jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Alker Miklós Ernő dr., szfőv. tanácsi fogalmazó. Született Budapesten, 1897-ben. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti tudományegyetemen a jogot hallgatta és ugyanott avatták jogtudorrá. 1915-ben lépett a székesfőváros szolgálatába és a IV. tanácsi ügyosztályon nyert beosztást. Egy ideig az I. kerületi elöljáróságon működött, de nemsokára előbbi helyére rendelték vissza, ahol 1924-ben fogalmazóvá lépett elő. A társadalmi életben élénken részt vesz. Allodiastoris Károly, aki. mérnök, MÁV főfelügyelő, Budapesten született, 1879-ben. A reáliskolai tanulmányok elvégzése után a kir. József Műegyetemen 1904-ben mérnöki diplomát nyert, majd előbb a besztercebányai, később adebreceni kultúrmérnöki hivatalnál teljesített szolgálatot, ahol főleg rézöntözéssel és vízmentesítési munkálatokkal foglalkozott. 1905-ben lépett a MÁV szolgálatába, ahol előbb az aradi üv.-nél, majd a máriaradnai osztálymérnökségen teljesített szolgálatot. Visszakerülve az aradi üv.-hez, 1921-ig működött, mikor is, mint repatriáltak a MÁV építési főosztályába osztották be, főmérnöki rangban. Fokozatos előrehaladás után 1929- ben főfelügyelővé lépett elő és a tervezési és építési osztálynak főnökhelyettese lett. Szakcikkei és értekezései úgy bel-, mint külföldi lapokban jelentek meg. Több külföldi tanulmányutat tett. A háború alatt teljesített szolgálataiért a III. osztályú polgári hadiérdemkereszttel tüntették ki. A Szent Családról elnevezett róm. kath. egyházközség képviselőtestületének tagja. Almássy Béláné (zsadóonyi és törökszentmiklósi), szül. gróf niczki Niczky Sára, festőművésznő. Huszonöt éves korában kezdett festeni Fáy Zoltán tanár vezetése mellett. Férjhezmenetele után művészetének továbbfejlesztésében megakadályozták családi körülményei. A világháború alatt a Vöröskereszt szolgálatába állott és hosszú ideig frontszolgálatot teljesített. Az összeomlás után visszatért a művészethez és mesteri kézzel alkotott portréival és skrétarajzaival feltűnést keltett. Újabban csaknem kizárólag portréfestészettel foglalkozik. Főleg a mágnásvilág arcképeit készíti. Jelentősebb portréi: Dőry Béla, gróf Eszterházy Miklós, Forgách Eszter grófnő, Wilcsek Frigyes gróf, Latinák Márta, Barcsay Ákos képmásai. Független művész, művészi társaságoknak nem tagja.