Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
C - Csathó Kálmán - Csávojszky Vince - Csávossy Benigna bárónő (csávosi és bobdai) - Csécsi (Nagy) József dr. - Csécsi Nagy Imre, vitéz
nulmányait Budapesten, Berlinben és Parisban végezte és 1913-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Mint ügyvéd, s hosszú ideig Vázsonyi Vilmos volt igazságügyminiszter irodájában dolgozott. Később önálló irodát nyitott, ahol általános ügyvédi praxist folytat, de főleg bűnügyekkel foglalkozik. Széleskörű szakirodalmi tevékenységet fejt ki, büntetőjogi értekezései számos külföldi és hazai jogi szaklapban és napilapban jelentek meg. A Légiforgalmi Rt., a MPTR és számos nagy vállalat jogtanácsosa. Csathó Kálmán, író. Budapesten született 1881-ben. Már korán kezdett irodalommal foglalkozni és csakhamar egyike lett a legkedveltebbe és legolvasottabb íróinknak. Több mint 21 önálló műve hagyta el aajtót, melyek közül megemlítjük : Varjú a toronyórán, Ibolyka, Blanche, vagy a szegény rokon, Mostkél a nap, Leányok, anyák, nagyanyák stb. Mint színpadi író is nagy sikereket ért el, különösen : Te csak pipálj Ladányi, Lilla, Az uj rokon. A házasságok az égben köttetnek című darabjaival. Csávolszky Vince, az állami színházak gazdasági főnöke. Budapesten született, 1886-ban. 1909-ben lépett a m. kir. Operaház kötelékébe. 1926-ban az állami színházak gazdasági főnöke lett a VI. fizetési osztályban és egyben a miniszteri számvevőségi I. osztályú főtanácsosi címet nyerte. Tevékenységéhez fűződik az állami színházak mai nagyszerű, modern adminisztrációjának megszervezése. Csávossy Benigna bárónő (csávosi és bobdai.) Budapesten született. Iskoláit Grácban végezte, majd férjhez ment simonyi és varsányi Simonyi Dénes földbirtokoshoz és férjének 1909-ben bekövetkezett haláláig annak birtokán élt. Édesatyját 1904- ben emelte a király bárói rangra. Kora ifjúságától kezdve rendkívül sokoldalú szociálhigiéniai és charitatív tevékenységet fejt ki. Különösen a világháborút és az összeomlást követő évek súlyos szociális problémái közepette tűnt fel kiválószervezőképességével és munkásságával és rövidesen a magyarországi szociálpolitika egyik jelentős tényezője lett. Alelnöke a Pro Hungária Nők Világszövetségének, tagja a Szociális Misszió Társulatnak, alelnöke a Rákóczi Szövetség Zrínyi Ilona Körének, fővédnöke a Szent Gellért Egyesületnek stb. Ugyanezen egyesületek keretében, mint azonkívül jelentékeny charitativ működést fejt ki az arra rászorulók között. Munkássága többször részesült legfelsőbb elismerésben. Csécsi (Nagy) József dr., ny. miniszteri tanácsos. Makón született, 1876-ban. Egyetemi tanulmányainak befejezése után jogtudori oklevelet szerzett s 1900-ban a kereskedelmi minisztérium segédfogalmazójávánevezték ki. Az elnöki és az ipari közigazgatási osztályon működött, gyorsanhaladt előre s már 1920-ban miniszteri tanácsosi rangot nyert. Mint a kereskedelmi minisztérium ipari közigazgatási osztályának előadója,később pedig vezetője, egész sereg fontos ipari alkotással írta be nevét a minisztérium alkotó erői közé. Nevéhez fűződik a vendéglő-, fogadó- és kávéházi iparokmegszervezése, képesítéshez kötése s ugyancsak afényképész és i a gyenge árammal dolgozó villamosiparág képesítéshez kötése is. A közgazdasági életben Cs. érdeme a világhírű herendi porcellángyár új életre keltése, a Baross Szövetség megalapítása, a makói felsőkereskedelmi iskola létesítése. Megalapítója és elnöke volt a Keresztyén Egyesületek Beszerzési Központjának, egyik megalapítója s egyik elnöke volt a Keresztyén Zene- és Színművészek Nemzeti Szövetségének. Nyugalombavonulása alkalmából „hű és buzgó szolgálataiért, valamint értékes és eredményes közgazdasági tevékenységéért“ kormányzói elismerésben részesült, úgy a szakirodalom, mint a szépirodalom terén is figyelemreméltó működést fejt ki. Főszerkesztője lett a kereskedelmi minisztérium hivatalos lapjának, a Közgazdasági Értesítőnek, majd főszerkesztője a Magyar Detektív című képes folyóiratnak s a Hitel cimü közgazdasági lapnak. Közgazdaság címen indított lapot s úgy ennek a lapnak, mint a Főváros címen megjelent lapnak, valamint a Városfejlesztés s a Korcsmárosok Lapja címü lapoknak látja el főszerkesztői, illetve felelős szerkesztői teendőit. A képesítéshez kötött iparokról terjedelmes könyvet adott ki. Felsőbb helyről megnyilvánult óhajra megírtaés összeállította az első Autólexikont. Díszelnöke a makói felsőkereskedelmi iskola vezérlő bizottságának és a Budapesti Korcsmárosok Ipartársulatának. Csécsi Nagy Imre, vitéz, ny. áll. altábornagy. Szatmárnémetiben született 1868-ban. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a Ludovika Akadémiát Budapesten, a hadiiskolát pedig Bécsben végezte. Katonai pályafutását, mint a 3. honvédhuszárezred hadnagya kezdte meg. 1914-ben a 2. honvédhuszárezreddel vonult az északi hadszíntérre. Ugyanezen év novemberében ezredessé lépett elő és átvette a 2. népfelkelő huszárezred parancsnokságát. 1915-ben az 1. nép-