Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)
G - Gál Dezső dr. - Gáll Endre dr. - Gál Félix dr. - Gál János - Gál Jenő
60- ban tanulmányúton. Hazai szaklapok hasábjain mintegy tíz önálló dolgozata jelent meg, főként a szülészet és röntgenológia tárgyköréből. Tagja az Orvos Szövetségnek, az Orvos Egyesületnek és számos más kari és társadalmi egyesületnek. Gál Dezső dr., ügyvéd. Szekszárdon született, 1873-ban. Középiskoláit Kolozsvárott, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte és 1900-ban ügyvédi oklevelet nyert. Mint ügyvéd, főként válóperekkel foglalkozott és már a világháború előtt megjelent jelentős házassági tanulmányokkal tűnt fel. A világháború alatt a Vöröskereszt Egyesület tudósítókülönítményénél, később a honvédelmi minisztérium holttányilvánítási osztályán teljesített szolgálatot. A háború befejezése után újból folytatta ügyvédi praxisát, irodájában főleg házassági, örökbefogadási és holttányilvánítási ügyekkel foglalkozott. Számos cikke és tanulmánya jelent meg a napi és a szaksajtó hasábjain. Önálló munkái: A háborúban eltűnt holtak nyilvántartásáról szóló rendelet magyarázata, A holtnak nyilvánítás szabályai (dr. Scholtz Gézával). Választmányi tagja a Magyar Családok Országos Egyesületének, valamint számos kari és társadalmi egyesületnek. Gáli Endre dr., kúriai biró, a pestvidéki törvényszék elnöke. Született Nagykőrösön, 1868-ban. Atyja, Ferenc, a kecskeméti kir. törvényszék elnöke volt. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a heidelbergi és a budapesti tudományegyetemeken folytatott jogi tanulmányokat, majd jogtudor és ügyvédi oklevelét szerezte meg. Igazságügyi szolgálatát a budapesti törvényszéken kezdte meg, később pedig a pestvidéki törvényszéken aljegyzővé léptették elő. Utóbb Debrecenben lett alügyész, de rövid szolgálat után a budapesti ügyészségre osztották be, amelynek 10 évig állott az élén. Értékes szolgálatainak elismeréséül a pestvidéki kir. törvényszék elnöki székébe emelték. A társadalmi életben élénk szerepet játszik, az Országos Kaszinó választmányának tagja. Egyházának hitéletében tevékenyen részt vesz, a kálvinista egyházközség presbitere. Gál Félix dr., egyetemi tanársegéd. 1888- ban, Wienben született. Középiskoláit a fasori ev. gimnáziumban, egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter tudományegyetemen „ _] végezte, ahol 1911-ben orvosdoktori diplomát nyert. 1909-ben az egyetemi bakrált gyakornoknak Preisz vezetője. A Magyar Orvosok Röntgen Egyesületének alelnöke. 1914-ben katonai szolgálatra vonult be, a világháborút a szerb, orosz és olasz frontokon, mint főorvos, különféle tábori és hadikórházaknál szolgálta végig. Hadikitüntetései: Signum Laudis, koronás arany érdemkereszt, a Vöröskereszt tisztikeresztje. Hazai és külföldi szaklapokban számos tudományos értekezése jelent meg. Speciális kutatásokat végzett a méhrák operálását és sugaras kezelését illetőjéig. Önálló munkái többek között: „A méhrákgyógyítás mai állása“, „A női nemzőszervek rákjának sugaras kezelése“, „A női nemzőszervek sarcomájáról“. A Kelenféle „Magyar Röntgenológiá“-ban a nőgyógyászati részt, továbbá a klinikai receptkönyvben a nőgyógyászati részt ő állította össze. A Stoeckel-féle nagy német szülészeti tankönyv társfordítója. Gál János, festőművész, rajztanár. Székelyudvarhelyen született, 1894-ben. A Pázmány Péter tudományegyetemen jogot végzett. A világháborúban részt vett és olasz fogságba esett. A fogságból hazatérve, előbb az Iparművészeti Főiskola esti tanfolyamán Márton Ferenc, majd a Képzőművészeti Főiskolán Dudits Andor és Bosznay István tanítványa volt. Nyaranta Jászapátin, Sárospatakon dolgozott a művésztelepen. Állami ösztöndíjjal egy évig Párisban tartózkodott, ahol különböző szabadiskolák növendéke volt és a múzeumokat és kiállításokat tanulmányozta. 1922-ben tűnt fel a Műcsarnokban tájképeivel és azóta állandó kiállítója a Műcsarnoknak és a Nemzeti Szalonnak. A Nemzeti Szalonban rendezett Egyházművészeti Kiállításon elismerést nyert. Díjai: 1923-ban a Faluszövetség aranyérme és a székesfőváros Ifjúsági díja, 1927-ben a Műcsarnok kitüntető elismerése, 1928-ban a Benczúr Társaság díja és a Rothermere-díj, 1930-ban a Szent Imre kiállításon Vaszary-dij. 1926-ban Fekvő aktját a székesfőváros vásárolta meg. Portréi: Bolza József gróf, Schuszter Rudolf, a szabadalmi felsőbíróság elnöke, dr. Orbán Domokosné, stb., stb. A naturalista irány hive: Gál Jenő, oki. vegyészmérnök. Született Aradon, 1889-ben. Középiskolai és műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1912- ben kapta meg vegyészmérnöki oklevelét. Működését a németországi Agfa-műveknél, mint segédvegyész kezdte meg. A világháború kitörésekor hadba vonult. 1918-ban tüzérszázadosi rangban szerelt le. Hősies magatartásáért több kitüntetésben részesült. A háború után egy ideig az Aeter Vegyipari r.t. igazgatója volt, majd 1927-bem a Tryozon vegyészeti laboratórium érdekkörébe lépett és annak társta *