Szentmiklóssy Géza (szerk.): A magyar feltámadás lexikona (Budapest, 1930)

H - Heller Vilmos - Hénap Tamás dr. - Hencz Károly dr. (nagy-eörvistyei) - Hencz Lajos dr. - Henczné Deák Adrienne

(567 reiteche Volkswirtschaftslehre. Leipzig, 1927. Nationalökonomie (Meyers Welterbuch) Hal­berstadt, 1926. A Magyar Tudományos Aka­démia és a közgazdasági tudományok, Buda­pest, 1930., stb. Heller Vilmos, oki. mérnök, MÁV főmérnök. Szombathelyen született, 1880-ben. Középisko­lai tanulmányait a dési állami főgimnázium­ban végezte, majd a kir. József Műegyetemen a mérnöki szakon folyta­tott tanulmányokat és 1912-ben oklevelet nyert. Önkéntesi évének leszolgá­­lása céljából bevonult a 6. vártüzérezredihez. 1913- ban a MÁV szolgála­tába lépett és előbb a szombathelyi üzletvezető­ségnél működött, mint az építési és pályafenntartási osztály tervező mérnöke, majd pedig az ot­tani osztálymérnökség Szombathely—ország­határ és pinkafői vonalain teljesített szolgá­latot. Jelenlegi beosztásában a budapesti üz­letvezetőséghez tartozó számosztály építési és pályafenntartási kiadások ellenőrzési csoport­jának a vezetője. Érdemei elismeréséül a polgári hadi érdemkereszttel tüntették ki. A Mérnöki Kamara és több társadalmi egyesü­let tagja. Hónap Tamás dr., ny. kegyesrendi rendfő­­®ök. Született Kösd községben, 1859-ben. Gim­náziumi tanulmányainak elvégzése után, 1877- ben a kegyesrendiek közé lépett és a theológiát Nyitrán, egyetemi tanul-­ ШШ mányait pedig Budapesten végezte, ahol 1887-ben bölcseletdoktorrá avatták.­­­ Tanári működését 1884-ben, Veszprémben kezdte­­­ meg, majd előbb Vácon, utóbb pedig Szegeden mű­ködött. 1901-ben Magyar­­s Gábor rendi főnök titkára lett. 1906-ban, megmarad­va ebben a minőségében, rendi kormánytaná­csossá választották. 1909-től 1912-ig a rendi fiatalok tanulmányügyi vezetését és a rend vagyonának gondnoki teendőit látta el. 1912- ben a rend főnöke lett és 1918-ban nyugalom­ba vonult. Rendfőnöki működésének ideje alatt épült a piaristák mai rendiháza és gim­náziumi épülete. Régebben több cikke jelent meg különböző lapokban és jelentős iroda­lomtörténeti munkásságot is fejtett ki. Hencz Károly dr. (nagy-eörvistyei), volt nemzetgyűlési képviselő. 1877 okt. 31-én szü­letett, az aradmegyei Elek községben. Kö­zépiskolái elvégzése után előbb a kolozsvári, talános választásokon néppárti program­mal választották meg a lövői kerületben. 1910-ben a Munkapárt programmjával nyerte el a zsolnai mandátumot. A kommü­n kitörésekor Szegedre menekült, ahol az ő indítványára alakult meg az ellenforradal­mi kormány. A gyorsírás népszerűsítése kö­rül igen nagy eredményes munkát végzett. Az első nemzetgyűlésbe a szécsényi kerület küldte be kereszténypárti programmal. Hencz Lajos dr., postaigazgató. Született Gyulán, 1882-ben. Középiskolai tanulmányai­nak befejezése után a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen jogot hallgatott és 1918-ban államtudományy­ doktorrá avatták. A nagyváradi „Szabadság“ belső munkatársaként mű­mi. kir. posta szolgálatába lépett s a nagyváradi 1. sz. postahivatalnál kezdte meg működését. A tiszti tanfolyam elvégzése után Nagymihályra került, ahonnan a budapesti 72. sz. irányitó hivatal­hoz helyezték át. 1908-ig itt teljesített szol­gálatot, azután pedig a főposta főnöki irodá­jában előadó, majd 1911-ben irodavezető lett. 1914-től 1917 végéig különböző tábori posták hivatalvezetője volt, ahol a tábori posták ré­szére nyomtatásban is megjelent hivatalos irányítási utasításokat dolgozott ki. Érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresz­tet és az arany érdemkeresztet kapta, a 20. honvédhadosztály napiparancsban dicsérte meg, valamint felsőbb parancsnokságai­tól is több ízben elismerésben részesült. 1917-ben Follért vezérigazgató a veze­tése alatt álló reformosztályba osztotta be. A kommü­n idején nem teljesített hivatali szolgálatot. Később a postavezér­igazgatóság személyzeti ügyosztályaiba ren­delték, ahol a posta szakoktatást új ala­pokra fektette. Értékes szakirodalmi műkö­dést fejt ki. „A Posta“ volt szerkesztője és a „Postagalamb“ című­ szaklap felelős szer­kesztője. Önálló művei közül a legje­lentősebbek: „A postakezelés“, „Jogi ismere­tek“, a „Posta, távirda és telefon története“. A postatisztviselők társadalmi életében f­lénk részt vesz, több egyesületben vezető szerepet visz. A m. kir. postatisztképző tanfolyam rendes tanára, üzemi tisztviselői és szakal­tiszti tanfolyamoknak pedig vezetője és ta­nára, a kereskedelemügyi minisztérium köz­ponti fegyelmi bizottságának tagja. A leg­utóbbi képviselőválasztáson a pestkörnyéki kerületben az Egységes párt egyik hivatalos jelöltje volt. Henczné Deák Adrienne, festőművésznő. Budapesten született. Középiskoláinak elvég­zése után a Képzőművészeti Főiskolán Deák- Ш

Next